Bivalyerőstől a verhetőig – kit tud legyőzni Marco Rossi válogatottja a csúcson maradásért?
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
Nincs, aki tanítson.
Nyitókép: Jean-Christophe Verhaegen / AFP
Ausztriában is megkezdődött az új tanév Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban. Az évek óta fennálló súlyos tanárhiányra az oktatáspolitikai döntéshozók továbbra sem találtak megoldást. Emellett az integrációs politika kudarcai továbbra is jelentős kihívást jelentenek az osztrák oktatási rendszer számára – írja a Magyar Nemzet.
A nyár folyamán 14 165-en jelentkeztek a több mint nyolcezer betöltetlen állásra, de közvetlenül az iskolakezdés előtt még mindig mintegy száz helyre nem érkezett pályázat.
A tanárhiány enyhítésére tavaly bevezették, hogy felsőbb éves és végzős egyetemisták is taníthatnak, ám ez sem hozott érdemi javulást a helyzetben.
„A tanárok szakszervezete szerint különösen sok pedagógus mondott fel a nyár folyamán” – nyilatkozta Thomas Krebs, a bécsi tanárok központi bizottságának képviselője az osztrák közmédiának. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a jelek szerint a hiány különösen súlyosan érinti a bécsi általános iskolákat.
Krebs szerint a tartományokból érkező tanárok nem szívesen, vagy már nem akarnak Bécsben tanítani. Szerinte Bécs sok kolléga számára nem elég vonzó, amit a város heterogén osztályai is alátámasztanak.
A migrációs kihívások miatt ugyanis társadalmi és nyelvi akadályok nehezítik az oktatást.
Az osztrák közoktatás nehézségei és a diákok hiányos német nyelvtudása már régóta ismert probléma. A napilapok nemrégiben ismét kétségbeesett helyzetjelentést adtak az iskolák állapotáról. Úgy tűnik azonban, hogy a politikai vezetők figyelmen kívül hagyják, sőt, néha egyenesen tagadják az oktatási intézményekben uralkodó súlyos problémákat. A sikertelen migrációs és integrációs politika következményei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az oktatási rendszerre, és
a helyzet folyamatosan romlik.
Különösen a városi központokban az iskolák szinte megoldhatatlan kihívásokkal néznek szembe. Felmerül ugyanis a kérdés, hogyan kommunikáljanak a tanárok a diákokkal, ha a gyerekek nem beszélnek németül.
Köztudott, hogy a bécsi általános iskolások több mint fele – beleértve az Ausztriában született gyermekeket is – nem használja a német nyelvet a mindennapi életben.
A bécsi középiskolákban ez az arány már közelíti a nyolcvan százalékot, míg Bécs-Ottakring kerületében a diákok 93 százaléka nem beszél németül otthon, az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint.
A bécsi iskolák nehéz helyzetéről egy általános iskolai tanár is beszélt a Der Standard című lapnak adott interjújában:
A jelenlegi állapotok alapján az osztrák iskolarendszer az összeomlás szélén áll.
Hangsúlyozta, hogy a pedagógiai munka nem csupán a tudás átadásáról szól, hanem arról is, hogy az osztálytermekben különböző kultúrák találkoznak és ütköznek. Az általa legutóbb tanított iskolában voltak olyan osztályok, ahol a diákok mintegy nyolcvan százaléka nem beszélte a németet anyanyelvként.
Az osztrák iskolák egyre kevésbé képesek megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel, mivel az integráció továbbra sem kötelező tantárgy a bevándorlók számára.
Bécsben emiatt már most az oktatási rendszer összeomlásának veszélye fenyeget.
– figyelmeztet az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A párt rámutatott, hogy az elmúlt évtized ellenőrizetlen bevándorlásának teljes drámája az iskolákban érhető tetten – nemcsak a menedékkérők folyamatos beáramlása miatt, akik havonta háromszáz új tanulóval terhelik a bécsi iskolákat, de sokan közülük nem teljesítik az iskolába járáshoz szükséges alapfeltételeket.
A probléma várhatóan tovább súlyosbodik, mivel az osztrák statisztikai hivatal népességi adatai szerint a fiatalabb korosztályban magasabb a külföldi állampolgárok aránya. Nem meglepő tehát, hogy az utcai tüntetések egyre gyakoribbak.
***
Kapcsolódó vélemény
A sztárpedagógus felvetése könnyedén bekerülne egy „Tíz mondat, amellyel csökkentheted a tanári szakma presztízsét” című összeállításba.