A dezinformáció módszere az emberi történelem kezdetéig nyúlik vissza. Őseink valószínűleg már a vadászat során alkalmazták a szándékos félrevezetés technikáit – először az állatok, majd egymás megtévesztésére. Napjainkban és főleg kampányidőszakban mindez erőteljesebben jelenik meg az életünkben.
Nyitókép: Riccardo Milani/AFP
A digitális korban az internet sokak elsődleges információforrásává vált. A közösségi média platformoktól kezdve a híroldalakig folyamatosan hatalmas mennyiségű tartalom áraszt el bennünket.
Azonban ebben az információáradatban jelentős kihívás rejlik: a dezinformáció terjedése.
A szándékosan megtévesztő és manipulatív tartalmak, amelyek hamis információ terjesztését jelentik, különösen az online sajtóban váltak elterjedt problémává. Ez a jelenség nemcsak a média iránti közbizalmat ássa alá, hanem komoly veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és a társadalmi harmóniára egyaránt.
Az online média fogyasztása során, különösen kampány- és választási időszakokban, számos veszély fenyegeti a felhasználókat. Ilyenkor a megszokottnál is gyakrabban terjednek hamis információk és álhírek, melyek célja a választók manipulálása. Továbbá, a különböző politikai erők saját érdekeik mentén igyekeznek befolyásolni a közvéleményt, gyakran egyoldalú, torzított vagy elfogult információkkal.
A közösségi médiában elterjedt automatizált fiókok (botok) célja, hogy mesterségesen növeljék egy adott vélemény vagy információ láthatóságát és hitelességét. Az online platformok gyakran használnak célzott hirdetéseket is, melyek személyes adatokat gyűjtenek és felhasználhatóak a fogyasztók viselkedésének elemzésére és befolyásolására.
Az emberek hajlamosak olyan információkat fogyasztani, amelyek megerősítik saját nézeteiket,
ezáltal fokozva az úgynevezett echo-kamra hatását, ami tovább mélyítheti a társadalmi megosztottságot és polarizációt.
A kampányok idején megnő a kiberbiztonsági támadások kockázata, ilyen például a hackelés, az adatszivárgás vagy a szolgáltatásmegtagadási támadások (DDoS). Gyakoriak a politikai diskurzusok során előforduló gyűlöletbeszédek és online zaklatások is, amelyek pszichológiai nyomást gyakorolhatnak a felhasználókra.
E veszélyek elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy az online média fogyasztói kritikus gondolkodással közelítsenek az információkhoz, ellenőrizzék azok forrását, és törekedjenek a különböző nézőpontok megismerésére.
A tudatos médiafogyasztásról és a választási időszak médiatudatosságáról kérdeztük Nagy Károlyt, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzserét, aki elmondta, hogy a július 9-i választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy felismerjük és elkerüljük az álhíreket.
Az álhírek gyorsan terjednek a közösségi médiában és más online platformokon, jelentős hatást gyakorolva ezzel a választások kimenetelére. Ahhoz, hogy hatékonyan szűrjük ki ezeket a hamis híreket, elengedhetetlen, hogy mindig ellenőrizzük azok forrását.
Gyanakodnunk kell, ha egy hír túl jónak vagy túl rossznak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen.
Az álhírek gyakran erőteljes érzelmi reakciókat váltanak ki, céljuk pedig a közvélemény manipulálása.
Legyünk kritikusak, amikor egy hírportál erőteljes politikai álláspontot közvetít. Gyakran előfordul, hogy egyes portálok érzelmi töltetű híreket közölnek annak érdekében, hogy befolyásolják a közvéleményt. Ilyen esetekben fontos, hogy ne higgyünk el mindent vakon, hanem próbáljuk meg objektíven értékelni a hírek tartalmát. Ha egy hírportál rendszeresen egyoldalú információkat közöl, ez gyanúra adhat okot arra, hogy esetleg egy bizonyos politikai agenda mögött áll.
A dezinformáció elleni védekezés egyik leghatékonyabb módja, ha több forrásból tájékozódunk. Összehasonlíthatjuk különböző hírportálok hasonló témájú cikkeit, és megfigyelhetjük, hogy milyen módon számolnak be az adott eseményről. Ezáltal könnyebben felismerhetjük az esetleges eltéréseket és manipulációt. Az eltérő nézőpontok megismerése segít abban, hogy objektívebb képet alkossunk a valóságról, és ne hagyjuk magunkat befolyásolni az egyoldalú tájékoztatás által.
Az első lépés a médiatudatosság növelése érdekében az, hogy kritikusan vizsgáljuk meg, mely hírportálok közölnek politikai üzeneteket.
Fontos tudnunk, hogy ki áll az adott hírportál mögött, mi a háttérben álló motiváció és kik finanszírozzák azt.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány például aktívan támogatja a tudatos médiafogyasztást. Egyes hírportálok nyíltan képviselnek politikai álláspontot, mások pedig rejtetten próbálják befolyásolni a közvéleményt. Ezért alapvető fontosságú, hogy alapos kutatást végezzünk, és megismerjük az adott médium tulajdonosi struktúráját és pénzügyi háttérét.
A dezinformáció terjesztésében külföldi titkosszolgálatok is szerepet játszhatnak, illetve ezeken keresztül egyes hírportálok is.
Ezek az entitások gyakran használnak botokat és álprofilokat a közösségi médiában, hogy hamis információkat terjesszenek. Ezek a botok képesek nagy mennyiségű információt gyorsan eljuttatni és befolyásolni a közvéleményt. Fontos figyelni olyan jelekre, mint a nagyon friss és aktív profilok, amelyek egy-egy politikai üzenetet ismételgetnek.
Az utóbbi években több esetet láthattunk, amikor hackerek megpróbálták megbénítani bizonyos hírportálokat, ezzel ellehetetlenítve működésüket a médiapiacon. Példák erre a Szombat nevű zsidó hírportál, az Infovilag.hu és a Szemlélek nevű katolikus online magazin érte támadás.
Az alapítvány korábbi összefoglalójában részletesen tárgyalta a 2018 és 2023 közötti jelentős hackertámadási hullámot.
Az ilyen támadások komoly fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra és a médiapluralizmusra.
Ezért kritikus fontosságú, hogy védelmet nyújtsunk a hírportáloknak, függetlenül attól, hogy politikai szempontból milyen álláspontot képviselnek. A küzdelem nem csupán az információs, hanem az informatikai téren is zajlik.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány elkötelezett amellett, hogy fellépjen ezekkel a jelenségekkel szemben. Elemzéseket készítenek és statisztikai adatokat gyűjtenek annak érdekében, hogy átláthatóságot és hitelességet biztosítsanak a hazai médiapiac szereplői számára. Céljuk, hogy feltárják, hogyan tájékoztatnak egyes hírportálok az aktuális témákról, és hogyan jelenítik meg a különböző nézőpontokat. Az általuk végzett elemzések segítenek abban, hogy mélyebb betekintést nyerhessünk a média működésébe és felismerjük a dezinformáció jeleit.
Így kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a választópolgárok tájékozottabban és kritikusabban tudjanak döntéseket hozni a választások során
– zárja gondolatait a szakértő.
Ellenőrizzük a meglátogatott weboldalak internetes tartományát, ha valami gyanú, keressünk fel speciális platformokat a hamis képek, vagy videók azonosítására. Ha az interneten található információkról van szó, jó, ha odafigyelünk a használt webdomainre. Körültekintőnek kell lennünk, ha szokatlan URL-neveket látunk, amelyek nem egy jó hírű szervezetnek vagy intézménynek felelnek meg. A szakértők szerint a „.com.co” gyanús végződésekre érdemes odafigyelni. És figyeljünk arra, hogy a kampányszövegek hogyan vannak megírva. A helyesírási hibák intő jelek!
A deepfake nagy veszélyt jelent a közösségi médiában a választási kampány idején. Olyan képek vagy videók, amelyeken úgy tűnik, hogy valaki tesz vagy mond valamit, miközben az nem igaz. A NewsGuard weboldal használatát ajánlják a szakemberek a mesterséges intelligencia által generált oldalak azonosítására.
A Google Reverse Image Search, a TinEye és számos más platformon is ellenőrizhetjük, hogy egy kép valódi-e. Itt megnézhetjük, hogy egy képet újra felhasználtak-e, megtalálhatjuk a valódi, eredeti kontextust, amelyben készült.
A klipek esetében a szakértők olyan eszközök használatát is javasolják, mint a YouTube DataViewer, a Watch Frame by Frame vagy az Anilyzer.
Mit jelent ez? Ha például késztetést érzünk arra, hogy megosszunk valamit a közösségi médiában, várjunk öt másodpercet, mielőtt megtesszük. Ez elég idő arra, hogy az agyunk leváljon, kritikusan értékelje az információt és újragondolja a döntést.
Ami az írott tartalmat illeti, már a címtől kezdve nagyon óvatosnak kell lennünk. Okunk van az óvatosságra, ha riogató, szenzációhajhász, drámai címeket látunk. Ilyenkor jó, ha elolvassuk az egész történetet, nem csak a címlapot lapozzuk át, hogy lássuk, a címben tett szerkesztői ígéret teljesül-e a szöveg többi részében. Óvakodjunk a homályos megfogalmazásoktól, a feltételezések, pletykák, összeesküvések elindításától is. Egyéb nyomokra is figyeljünk: ha indokolatlan helyeken nagybetűket találunk, vagy helyesírási hibákat, fordítási hibákat vagy több írásjelet látunk, mint amennyit a magyar nyelv megkövetel. Ezek mind arra utalnak, hogy olyan anyagot olvasunk, amely félretájékoztatnak!
Mekkora kárt okozott Magyar Péter csapatának a kiszivárgott adótervezet és Tarr Zoltán leleplező kijelentése? Lesz-e hosszú távú következménye? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe politikai elemzőkkel.
Ezért marad nekik a feszültség, a konfliktus meg a balhé. Ebből áll majd a kihívó politikája a következő hét hónapban.
A friss kisfilm az adóterv hatásai mellett tételesen sorolja azokat a vitás pontokat, amelyekről Magyar Péter pártja nem kommunikál világosan.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
G. Fodor Gábor szerint a Tisza párt valódi arca a kiszivárgott adóemelési tervekben mutatkozik meg, amelyek a pedagógusoktól a fiatal pályakezdőkig mindenkit sújtanának.
Bohócfejek felkészülnek 3,2,1...
Tyler Robinsont, a 22 éves utahi férfit Charlie Kirk jobboldali aktivista meggyilkolásának ügyében tartóztatták le, ám a gyanúsított nem működik együtt a hatóságokkal.
Több mint tízszeresére ugrott a „polgárháború” említése az X közösségi oldalon Charlie Kirk jobboldali aktivista halálát követően.
