Ukrajna támogatása: lőszerrel hevíthetik a háborús pszichózist a németek és a franciák

Nyitókép: FABIAN BIMMER/AFP

Párizs és Berlin vitában állnak az a szomszédunknak nyújtott katonai segítség miatt. Ukrajna támogatása azonban mind a két ország számára kiemelten fontos. 

Macronnak határozott véleménye van

Emmanuel Macron francia elnök egy 2024 február végén Párizsban tartott, Ukrajnáról szóló konferencián nem zárta ki, hogy katonákat vezényeljen ki Ukrajnába. A bejelentés azonban többek között a Rajna túlpartján sem talált kedvező fogadtatásra. Néhány órával később Olaf Scholz leszögezte: 

A német kancellár szerint Macron kijelentése „vörös vonal volt Németország számára”, amely attól tart, hogy a kijeletés Vlagyimir Putyin szemében „háborús uszításnak” minősül.

Párizs és Berlin, és az ellentétek

Ugyanezen a konferencián a francia vezető sem mulasztotta el az alkalmat, hogy felidézze, hogy „az asztal körül ülők sokan csak hálózsákok és sisakok küldését fontolgatták” Ukrajnának.

Ez egy gúnyos megjegyzés volt a francia politikustól Berlin felé, amely 2022 január végén bejelentette, hogy 5000 sisakot küld Kijevnek – de fegyvereket nem. Egy hónappal később orosz tankok gördültek át a határon. A helyzet azóta sokat változott. 

Az Egyesült Államok után Németország a második legnagyobb segítője Ukrajnának. A Kieli Intézet szerint a németek 17 milliárd eurós segélycsomag nyújtását vállalták Kijev számára, míg Franciaország csak 1,8 milliárd eurót ígért. Franciaország kevésbé vonakodott nehézfegyvereket szállítani, de sokkal kevésbé tette ezt nyilvánossá. Utóbbi ország a mai napig habozik közölni, hogy pontosan mit és milyen mértékben szállított. Ezt azzal indokolja, hogy akkor hadi titkokat fedhetne fel. Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójával szembesülve Scholz 2022 február végén 100 milliárd eurós alap létrehozását jelentette be a német hadsereg modernizálására.

A francia-német kapcsolatokat az Európai Égbolt Pajzs Kezdeményezés is beárnyékolja.

Ezek a disszonanciák már Moszkva Ukrajna elleni támadása előtt is fennálltak. 2017-ben Macron beszédet tartott a Sorbonne-on, amelyben az európai védelem átalakítására tett kezdeményezést – azonban süket fülekre talált a Rajna túlpartján.

Míg Franciaország bizonyos autonómiára törekszik, addig Németország a honvédelem terén a transzatlanti megközelítést részesíti előnyben. 

A védelmi kérdés csak egy része a Párizs és Berlin között régóta fennálló nézeteltérések sorozatának. Történelmileg az energiaügy jelentette a két fél között a legnagyobb ellentétet. Míg Franciaország az atomenergiától függ – amely villamosenergiájának mintegy 70%-át biztosítja –, addig Németország 2023-ban leállította utolsó atomerőművét is. Az ukrajnai háború miatt most újra napirendre került az energiakérdés, mivel Németországnak, mint az orosz gáz egyik legnagyobb fogyasztójának, máshonnan kell beszereznie a gázkészleteket.

Az ukrajnai háború felborította a két ország hatalmi viszonyait

Eddig volt egyfajta hallgatólagos szerepmegosztás a védelmi és stratégiai kérdésekben vezető szerepet betöltő Franciaország, majd a gazdasági kérdésekben Németország között. Egyértelmű azonban, hogy ez az egyensúly most meggyengült a német ambíciókkal a védelmi kérdésekben. A francia-német kapcsolatok háttérbe szorultak Berlin számára, amely egyre inkább keletre figyel.

Milyen lehetőségei vannak a két ország kapcsolatainak?

Több módszer is létezik arra, hogy a francia-német tandemet újra a helyes útra tereljék. Először is jobban kell kommunikálniuk. Macron még ebben a hónapban hivatalos állami látogatásra érkezik Németországba, ahol a két vezető várhatóan megvitatja többek között a következő uniós mandátum prioritásait a június 6-9-re tervezett európai parlamenti választások.