Komoly döntésre szánta el magát a két nagyhatalom. Ukrajna támogatása azonban veszélyesen sokba kerülhet Európának.
Nyitókép: FABIAN BIMMER/AFP
Párizs és Berlin vitában állnak az a szomszédunknak nyújtott katonai segítség miatt. Ukrajna támogatása azonban mind a két ország számára kiemelten fontos.
Emmanuel Macron francia elnök egy 2024 február végén Párizsban tartott, Ukrajnáról szóló konferencián nem zárta ki, hogy katonákat vezényeljen ki Ukrajnába. A bejelentés azonban többek között a Rajna túlpartján sem talált kedvező fogadtatásra. Néhány órával később Olaf Scholz leszögezte:
Európa és a NATO nem fog katonákat küldeni Ukrajnába”.
A német kancellár szerint Macron kijelentése „vörös vonal volt Németország számára”, amely attól tart, hogy a kijeletés Vlagyimir Putyin szemében „háborús uszításnak” minősül.
Ugyanezen a konferencián a francia vezető sem mulasztotta el az alkalmat, hogy felidézze, hogy „az asztal körül ülők sokan csak hálózsákok és sisakok küldését fontolgatták” Ukrajnának.
Ez egy gúnyos megjegyzés volt a francia politikustól Berlin felé, amely 2022 január végén bejelentette, hogy 5000 sisakot küld Kijevnek – de fegyvereket nem. Egy hónappal később orosz tankok gördültek át a határon. A helyzet azóta sokat változott.
Ezt is ajánljuk a témában
Az MCC Geopolitikai Műhelyének munkatársa és Stier Gábor az orosz-ukrán háború kimeneteleiről, és Ukrajna háború utáni lehetséges határairól is beszélgettek.
Az Egyesült Államok után Németország a második legnagyobb segítője Ukrajnának. A Kieli Intézet szerint a németek 17 milliárd eurós segélycsomag nyújtását vállalták Kijev számára, míg Franciaország csak 1,8 milliárd eurót ígért. Franciaország kevésbé vonakodott nehézfegyvereket szállítani, de sokkal kevésbé tette ezt nyilvánossá. Utóbbi ország a mai napig habozik közölni, hogy pontosan mit és milyen mértékben szállított. Ezt azzal indokolja, hogy akkor hadi titkokat fedhetne fel. Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójával szembesülve Scholz 2022 február végén 100 milliárd eurós alap létrehozását jelentette be a német hadsereg modernizálására.
Ezt is ajánljuk a témában
Jens Stoltenberg figyelmeztetése ugyanabban a pillanatban hangzott el, amikor Putyin közölte, hogy csapatai az ukrajnai frontvonal nagy részén haladnak előre.
A francia-német kapcsolatokat az Európai Égbolt Pajzs Kezdeményezés is beárnyékolja.
A Németország által kezdeményezett projekt, amely 21 NATO-országot foglal magában, Franciaország kivételével, német (IRIS-T), amerikai (PATRIOT) és izraeli (Arrow-3) védelmi rendszerekből tevődik össze.
Ezek a disszonanciák már Moszkva Ukrajna elleni támadása előtt is fennálltak. 2017-ben Macron beszédet tartott a Sorbonne-on, amelyben az európai védelem átalakítására tett kezdeményezést – azonban süket fülekre talált a Rajna túlpartján.
Az európai védelemről alkotott francia és német elképzelések egy ponton térnek el alapvetően: a NATO szerepében.
Míg Franciaország bizonyos autonómiára törekszik, addig Németország a honvédelem terén a transzatlanti megközelítést részesíti előnyben.
A védelmi kérdés csak egy része a Párizs és Berlin között régóta fennálló nézeteltérések sorozatának. Történelmileg az energiaügy jelentette a két fél között a legnagyobb ellentétet. Míg Franciaország az atomenergiától függ – amely villamosenergiájának mintegy 70%-át biztosítja –, addig Németország 2023-ban leállította utolsó atomerőművét is. Az ukrajnai háború miatt most újra napirendre került az energiakérdés, mivel Németországnak, mint az orosz gáz egyik legnagyobb fogyasztójának, máshonnan kell beszereznie a gázkészleteket.
Ezt is ajánljuk a témában
A tisztviselők hamarosan megvitatják az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport fokozatos áthelyezését a szövetség irányítása alá.
Eddig volt egyfajta hallgatólagos szerepmegosztás a védelmi és stratégiai kérdésekben vezető szerepet betöltő Franciaország, majd a gazdasági kérdésekben Németország között. Egyértelmű azonban, hogy ez az egyensúly most meggyengült a német ambíciókkal a védelmi kérdésekben. A francia-német kapcsolatok háttérbe szorultak Berlin számára, amely egyre inkább keletre figyel.
Scholz 2022 augusztusában Prágában tartott beszédében az Európai Unió bővítését szorgalmazta a Nyugat-Balkán országaival, Ukrajnával és Moldovával.
Több módszer is létezik arra, hogy a francia-német tandemet újra a helyes útra tereljék. Először is jobban kell kommunikálniuk. Macron még ebben a hónapban hivatalos állami látogatásra érkezik Németországba, ahol a két vezető várhatóan megvitatja többek között a következő uniós mandátum prioritásait a június 6-9-re tervezett európai parlamenti választások.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
„Második feleségével” közösen, gyermekei szeme láttára végzett a francia nővel.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Az orosz elnöki szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy a NATO katonai és logisztikai támogatást nyújt Ukrajnának.
Az összes erőszakos bűncselekmény csaknem kétharmadát(!) ők követik el, és ez még nem minden – mutatjuk a számokat!
Az eseménydús hadgyakorlaton még egy esetleges atomtámadás forgatókönyvét is begyakorolták.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz fegyveres botránya semmilyen kapcsolatban nincs a hivatalban lévő miniszterek védelmével.
