Az MCC Geopolitikai Műhelyének munkatársa és Stier Gábor az orosz-ukrán háború kimeneteleiről, és Ukrajna háború utáni lehetséges határairól is beszélgettek.
A Hit Rádió legfrissebb adásában Stier Gábor a moszkvatér.com főszerkesztője és Somkuti Bálint az MCC Geopolitikai Műhelyének elemzője beszélgettek az orosz-ukrán
háború utáni világról és a háború lehetséges következményeiről.
Stier Gábor elmondta, hogy szerinte idén még tartani fog ez a háború, de ő sem zárja ki azt, hogy egy összeomlás vagy egy 180 fokos amerikai belpolitikai fordulat befagyaszthatja a konfliktust. A legnagyobb esélyét annak látja, hogy idén még folyni fognak az összecsapások, és egyre elkeseredettebb harcokat fognak vívni a felek. Szerinte nehezen elképzelhető az, hogy
a Nyugat megengedhesse magának, hogy Oroszország nagy győzelemként adhassa el a háború befejezését.
Stier szerint ennek érdekében mindent meg fognak tenni, hogy Ukrajna sokkal jobb pozíciókhoz jusson a jövőbeni tárgyalásokon. Mindemellett az is fontos szempont szerinte, hogy a Nyugat arcvesztés nélkül kerüljön ki a konfliktusból. Elmondta, hogy egyelőre mindkét fél távol van a korábban kitűzött céloktól. Meglátása szerint Oroszország akkor sem állhat le, ha Ukrajna összeomlik, ugyanis a területszerzési és demilitarizációs céljait végre kellene hajtania. Kiemelte, hogy egy ilyen elhúzódó konfliktus esetén elképzelhetetlen a területfoglalás, szerinte nem véletlenül számol Putyin a 2024-es költségvetésben is a háborúval. Stier szerint természetesen nem kizárható, hogy
egy olyan összeomlás vagy politikai helyzet áll elő, ami hirtelen leállítja a hadműveleteket, de szerinte a 24-es év még a háború jegyében fog telni.
Somkuti Bálint leszögezte, hogy a szándékok helyett a képességekből indulna ki. Meglátása szerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az orosz képességek lassan, de fokozatosan nőnek, míg az ukrán képességek fokozatosan csökkennek. Somkuti szerint a mostani folyamatok azt vetítik előre, hogy 2024 nyarára, de legkésőbb szeptemberére befejeződnek a fegyveres küzdelmek. Elmondta, hogy ukrán részről hosszú távon tarthatatlan a jelenlegi helyzet, mind katonai felszerelés, mind pedig élő erő tekintetében. Meglátása szerint a hadsereg morálja, a társadalom és a gazdaság tűrőképességé is csökkent.
Stier Gábor szerint a fegyverszünet a cél, nem pedig a béke. Úgy látja, hogy a Nyugat egyfajta Minszk 3-at szeretne elfogadtatni Oroszországgal, meglátása szerint ebbe az irányba mutat a Nyugat részéről az ukrán vezetés megdolgozása, és a társadalom felkészítése. Hozzátette, hogy Oroszország tanult abból, hogy 2014-15 után mi történt a Minszki megállapodásokkal. A Nyugat úgy látja, hogy számára a legfontosabb most az, hogy időt nyerjenek ahhoz, hogy fölpörgessék az európai hadiipart, majd elölről kezdhessék Ukrajna felfegyverzését, és Oroszország nyomás alá helyezését, mondta Stier.
Somkuti úgy véli: a háború után olyan érdekes helyzet fog előállni, hogy felszabadul egy harcedzett orosz katonai erő,
Ukrajnában pedig egy csalódott közösség lesz, akik „valószínűleg elindulnak Európa felé. ”
Stier Gábor szerint nem igazak a nyugati médiában terjesztett hírek arról, hogy az orosz társadalom háborúpárti, úgy látja, hogy a történelemben bebizonyosodott, hogy ha megtámadják őket, akkor védekeznek, de alapvetően nem szeretnek háborút indítani, úgy látja, hogy az orosz társadalom ugyanúgy élni akar, mint bármely másik társadalom.
Putyinnak van egy olyan elképzelése, hogy újra szeretné rajzolni a határokat a háború után, tette hozzá Somkuti, aki szerinte három olyan terület van, ahol biztosan lesznek változások. Az egyik Nyugat-Ukrajna, ezt szerinte orosz szempontból pacifikálni nem lehet. A másik terület szerinte Besszarábia, ahol szintén lehetnek területi változások. Somkuti szerint a harmadik kérdés pedig Kárpátalja, úgy látja, hogy az orosz vezetés nem fogja kihagyni, hogy
a korábban kialakított határok átrendeződése esetén ezt a kérdést is fölvesse.
Stier Gábor szerint azonban Oroszországnak elsősorban nem a területi kérdések a fontosak, hanem a globális katonai ambícióinak alátámasztása. Mindezek mellett szerinte a Nyugat nem fogja hagyni, hogy Oroszország hatalmas területi átrendezéseket hajtson végre, de nem Ukrajna miatt, hanem a Nyugat nagyhatalmi presztízsének védelme érdekében. Stier Gábor nem tudja elképzelni, hogy földrajzilag Kárpátalja visszatérése hogyan tudna megvalósulni. Szerinte a történelem azt mutatja, hogy a területeket nem osztogatni szokták, hanem megszerezni, és egyelőre nem látja azt az erőt, ami ezt meg tudná szerezni.
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
***
Nyitókép: Ukrán katonák támadják az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében, forrás: MTI
Keith Kellogg bírálta Oroszországot, mert karácsony napján indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna energiaellátására és infrastruktúrájára.
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A kontinens nagy részén pedig hidegebb tél várható, ami növeli a gáz iránti keresletet, miközben a készletek az eddigieknél gyorsabban fogynak.
Nő a feszültség a két ázsiai ország között.
A nemrég nagykorú fiatal a háború során került egy ukrán gyermekotthonból az országba.
Semmilyen forgatókönyv sem zárható még ki.
Az ügy kulcsszereplője a Bunelu LTD nevű cég, amely erős orosz kapcsolatokkal rendelkezik, ugyanakkor Georgescu támogatóival is kapcsolatban áll.
Keith Kellogg bírálta Oroszországot, mert karácsony napján indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna energiaellátására és infrastruktúrájára.
