A francia jobboldal és Trump közötti jó viszony nem újkeletű. Az amerikai exelnök 2016-os győzelmét Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés akkori elnöke „az egész világon jelentkező nagyszerű mozgás” részeként értékelte, 2020-ban pedig azt nyilatkozta, hogy Trump újraválasztása lenne „a legjobb Franciaországnak”. A 2021-es capitoliumi ostromot ugyan elítélte, de azért nem tette meg egyszemélyi felelősnek Trumpot.
A francia-amerikai kapcsolatok örök problémája az, hogy Franciaország folyamatosan kifelé kacsintgat a NATO-ból; a NATO közös parancsnokságát a franciák még Charles De Gaulle tábornok elnöksége alatt hagyták el, és csak Nicolas Sarkozy léptette oda vissza az országot 2007-ben. A Nemzeti Tömörülés hagyományosan NATO-ellenes, ezzel kapcsolatban ugyanakkor Bardella ugyanezen a rendezvényen már finomabban fogalmazott. „A javaslat, amit mindig is támogattunk, a háborúval nem számolt” – vélekedett Bardella,
aki szerint Franciaországnak igenis ki kellene lépnie a transzatlanti szövetségből, de csakis az orosz-ukrán háború befejeződését követően, mert „háború alatt nem módosítgatunk szerződéseket”.
A háborúval kapcsolatosan Bardella elmondta azt is: álláspontja mindig az volt, hogy „igent mond Ukrajna támogatására, de nemet egy totális háborúra Oroszországgal szemben”. Ukrajna megtámadása szerinte „taktikai hiba” volt Vlagyimir Putyin részéről, mert az orosz elnök „alábecsülte a nyugati támogatást”, és Finnországot, illetve Svédországot közelebb vitte a NATO-hoz.
A Nemzeti Tömörülés a június 9-i EP-választáson felmérések szerint nagyjából a szavazatok egyharmadát szerezheti majd meg, azaz másfélszer többet, mint Emmanuel Macron elnök Reneszánsz pártjának listája.