Merre tovább, NATO?
Mire van szüksége a NATO-nak? Körkép a háromnegyed évszázados Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről!
Jens Stoltenberg kijelentette, Kijevnek kompromisszumokat kell kötnie.
Nyitókép: Omar Havana/Getty Images
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon. Jens Stoltenberg a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy az orosz fegyveres erők győzelmet arathatnak az ukrajnai hadszíntéren, és éppen ezért el kell juttatni hozzá azt az üzenetet, hogy Oroszország nem fog győzni. „Minél világosabban üzenjük ezt meg szavakban és cselekedetekkel, annál nagyobb valószínűséggel jön rá Putyin elnök is arra, hogy nem győzhet, és tárgyalnia kell egy olyan békéről, amely biztosítja Ukrajna fennmaradását szuverén, független országként” – fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a NATO-főtitkár.
Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlegi álláspontja szerint Ukrajna egy centiméternyi területet sem adhat fel, Stoltenberg hangsúlyozta:
a legtöbb háború tárgyalóasztalnál ér véget,
de az, hogy a tárgyalóasztalnál mi történik, nagyon szoros összefüggésben van a hadszíntéri helyzettel. Végső soron Ukrajna feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó, de hozzá kell segíteni ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben lehetségessé válik számára, hogy elfogadható eredményeket érjen el a tárgyalóasztalnál” – mondta a NATO főtitkára. Hozzátette: Oroszországot Ukrajna katonai segélyezésével lehet rábírni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és fogadjon el egy olyan megoldást, amelynek alapján Ukrajna független, demokratikus európai ország marad.
A szélesebb értelemben vett biztonsági kihívásokról szólva Stoltenberg elmondta: a NATO továbbra is regionális védelmi szerveződés, amely azonban most már globális kiterjedésű fenyegetésekkel kénytelen szembesülni, és ezt az ukrajnai háború is egyértelműen demonstrálja. Kína például segítséget nyújt az orosz hadigazdaság működtetéséhez, és ennek fejében „Oroszország zálogba adja saját jövőjét Pekingnek” – fogalmazott a NATO-főtitkár. Mindemellett igen jelentős haditechnológia-csere zajlik Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Észak-Korea között is, jelezve, hogy
mind szorosabb szövetség formálódik önkényuralmi hatalmak között
– mondta Jens Stoltenberg.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
Mire van szüksége a NATO-nak? Körkép a háromnegyed évszázados Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről!
***