Merre tovább, NATO?

2024. április 07. 06:11

Mire van szüksége a NATO-nak? Körkép a háromnegyed évszázados Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről!

2024. április 07. 06:11
Veress Csongor Balázs

Nyitókép: Nicolas Maeterlinck/AFP

 

A NATO ezekben a napokban ünnepli a kollektív védelem 75. évfordulóját. 1949. április 4-én 12 európai és észak-amerikai miniszter gyűlt össze Washingtonban, hogy országaik védelmi elköteleződését szentesítsék. A második világháború sebhelyei még mindig elevenek voltak, de már reális fenyegetést jelentett számukra a Szovjetunió, így ők megfogadták, hogy megvédik népeik szabadságát.

NATO's North Atlantic Treaty
Az Észak-atlanti Szerződés. Fotó: Dursun Aydemir/AFP

A transzatlanti szövetség 1949. április 4-i megalakulása óta 12 alapító tagról 32 tagországra nőtt, és valamennyien együtt dolgoznak állampolgáraik biztonságának megőrzésén. 

A NATO erősebb, mint valaha, és ugyanolyan fontos az észak-amerikaiak és az európaiak számára, mint 1949-ben. Idén a NATO-szövetségesek kétharmada várhatóan GDP-jének legalább 2 százalékát költi védelemre.

 Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává. Ezen a héten tartotta első miniszteri találkozóját a NATO azóta, hogy Svédország a szövetség 32. tagja lett. 

 

Ezt is ajánljuk a témában

Negyedszázada a legerősebbek között

Hazánk a napokban ünnepelte NATO-tagsága huszonötödik évét. A biztonságpolitika terén nagyot fordult a világ, alaposan átrendeződtek a viszonyok, de Magyarország sem maradt tétlen.

 

Hogy a szovjet előretörést megállítsa és ellensúlyozza a kontinensen, az Egyesült Államok a Truman-doktrína részeként 1948-ban létrehozta a Marshall-tervet, ami jelentős pénzügyi segítséget nyújtott az amerikai érdekszférához tartozó országoknak gazdaságuk helyreállításában. Ezzel egy időben megkezdődött a térség katonai erejének visszaállítása és egy nyugati védelmi szövetség létrehozása. A 12 aláíró ország az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, valamint a három Benelux állam mellett Olaszország, Portugália, Norvégia, Dánia és Izland voltak. 

Központosított adminisztratív struktúrát és három fő parancsnokságot hoztak létre, amelyek Európára, az Atlanti-óceánra és a La Manche csatornára összpontosítottak (1994-ben feloszlatták). Nyugat-Németország 1955-ös felvétele a NATO-ba vezetett ahhoz, hogy a Szovjetunió létrehozza a szemben álló Varsói Szerződés Szervezetét. Mivel a NATO szárazföldi erői kisebbek voltak, mint a Varsói Szerződésé, az erőegyensúlyt a kiváló fegyverzet, köztük a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek tartották fenn. 

A Varsói Szerződés felbomlása és a hidegháború 1991-es vége után a NATO megváltoztatta küldetését. 

A hidegháború és a berlini fal leomlása utáni a Szövetség sikerként könyveli el a volt Jugoszlávia elleni 1999-es légi hadjáratát, valamint a macedóniai polgárháború elkerülésére tett erőfeszítéseit 2001-ben. Az érem másik oldalán az afganisztáni háború áll. A NATO 2003-ban vette át a biztonsági művelet irányítását, és ez lett a szövetség történetének leghosszabb, legköltségesebb és leghalálosabb művelete. 2021 augusztusában kaotikus visszavonulás jellemezte, a majdnem két évtized alatt elért sikerek megkérdőjelezhetők.

Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke kimondta, hogy az egyik aláíró fél elleni támadást a többiek elleni támadásnak tekintik,

és erre a cikkre először 2001-ben hivatkoztak az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i terrortámadásokra válaszul.

A NATO-nak jelenleg 32 teljes jogú tagja van. Tagállamai: Albánia, Belgium, Bulgária, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Lehetséges tagoknak a szervezet Bosznia-Hercegovinát, Grúziát és Ukrajnát tekinti. Ma Ukrajna is szeretne helyet foglalni a NATO asztalánál, de a szövetség egyhangúlag dönt, és nincs konszenzus abban, hogy csatlakozzon-e. A legtöbb szövetséges ellenzi a tagságot, miközben amúgy is dúl a háború. 

A NATO egyelőre csak annyit ígér, hogy a jövőben nyitva áll a kapuja Ukrajna előtt.

A szövetségesek abban sem tudnak megegyezni abban, hogy felfegyverezzék-e Ukrajnát.

Guillaume Lasconjarias hadtörténész és a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem docense szerint a NATO-ban előállt egy paradox helyzet: egyrészt soha ennyire nem élénkült meg, mint az elmúlt években, valamint soha nem volt ennyire szükség rá, mint most. Azonban, a Szövetség mégis egzisztenciális válságokkal is szembesül több mint egy évtizede.

A NATO 75. évfordulója alkalmával Szövetség számos új kihívással néz szembe. Ne felejtsük el Emmanuel Macron 2019-es kijelentését, miszerint a Szövetség „agyhalott”. A szervezet még mindig számos megoldatlan kihívással néz szembe. Ezek közül az első az, hogy a tagországok között nem mindig van érdekkonvergencia. Ráadásul a NATO meglehetősen nehéz és költséges bürokráciával működik, és néha olyan kérdéseket vet fel, amelyeket például az EU jobban tudna kezelni. Végül még mindig vannak nagyon kényes kérdések a szövetségen belül, mint például Törökországgal – amely olykor kétértelmű álláspontot képvisel – vagy Magyarországgal és Lengyelországgal. 

 

A Szövetség jövőbeli kihívásai:

minden szövetségesnek többet kell befektetnie. Magyarország jól teljesíti. Bár még nem érte el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, a kormány a tavalyi összeg 48 százalékát fordította haditechnikai eszközbeszerzésre és fejlesztésre, ezen a téren pedig abszolút listavezető a NATO-n belül;

– minden szövetségesnek jobban kell alkalmazkodnia a világ és a konfliktusok változásaihoz;

– át kell gondolni az Ukrajnának nyújtott segítség módjait, hogy ne sodródjunk bele a szomszédos háborúba;

– a NATO-nak jobb kapcsolatokat kell építenie a világgal, például az indiai-csendes-óceáni partnerekkel;

– erősebb Európára van szükség a NATO-n belül. 

Ami a jövőt illeti, két ellentétes elképzelés létezik. A pesszimistábbak szerint Donald Trump például felfüggesztené az Egyesült Államok részvételét a NATO integrált katonai parancsnokságában. Egy optimista nézet az lenne, ha az európai államok reagálnának – azzal, hogy önellátóbbá és önállóbbá válnak.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 120 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
europész
2024. április 07. 10:52
Mire van szuksege a NATO-nak?Kizarolag ellenseget keres maganak.A folytonos terjeszkedese egy vilagbirodalom kialakitasaban jatszik foszerepet.Folyamatosan provokalja azokat a nagyhatalmakat akik nemzeti alapon vannak berendezkedve es proxi hadseregekkel probalja gyengiteni oket.Egyenlore meg nem tudott a szervezet felkeszulni,hogy szemtol szembe tamadjon ezekre az allamokra. Ezeknek a nemzetallamok jozansagan mulik a vh elkerulese egy darabig.A NATO mar nem vedelmi hanem tamado szervezette alakult at akik egyenlore csak patkany modjara rejtve titkolva dolgozik es szorgalmasan tevekenykedik mint aki nem tudja mit csinal. Valojaban a hosszutavu kovetkezmenyekkel mar nem szamolnak mwrt olyan formatumu politikussal mar nem rendelkeznek mert azokat mar nehany evtizede mar eluztek mind a szervezet es a politikai vezetes elerol.
konfucius
2024. április 07. 10:40
A NATO egy amerikai érdekeket kikényszerítő, az USA által irányított szervezet lett, amelyben a többi tagállamnak szolgai módon alávetve kellene engedelmeskedni a vezető ország paramcsainak, mert ha nem, akkor mindenféle eszköz megengedett az adott tagállam ellenében. Ezek után azt kérdezem, hogy Európának mégis mi.a fészkes fenéért volna szüksége a NATO-ra? Éppen elég veszélyt hordoz magában egy közös európai haderő ötlete, hiszen látjuk, Brüsszel hogyan irányítja közös dolgainkat. De legalább az USA érdeke nem szabadna, hogy felülírja Európa érdekeit. Az, hogy egész Európát szembefordítja az oroszokkal, hogy ellehetetleníti a gazdasági együttműködést és politikai, sőt, most már katonai ellenségességet szít eurázsia két fele között, egyértelműen amerikai érdek, és Európa számára nagyon káros, valamint szó szerint életveszélyes. Ki kell szállni a NATO-ból, egész Európának.
Kybon
2024. április 07. 10:07
Nemsoká kijön az új "Civil War" -című amerikai film. Én nem tudom, hogy a valóságban ilyen lesz-e, de hogy a NATO sehol nem lesz, az biztos...
Obsitos Technikus
2024. április 07. 09:39
A háború után majd lesz más helyette.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!