Negyedszázada a legerősebbek között

2024. március 21. 06:35

Hazánk a napokban ünnepelte NATO-tagsága huszonötödik évét. A biztonságpolitika terén nagyot fordult a világ, alaposan átrendeződtek a viszonyok, de Magyarország sem maradt tétlen.

2024. március 21. 06:35


ATTILA KISBENEDEK  /  AFP
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

 

Nyitóképen: A Gripenek nagy csapásmérő erőt jelentenek a magyar légierőnek. Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

Amikor 1999. március 12-én az első Orbán-kormány külügyminisztere, Martonyi János és amerikai kollégája, Madeleine Albright a Missouri állambeli Independence város Harry S. Trumanről elnevezett könyvtárában aláírta a magyar csatlakozási okiratot, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete még másként festett, mint ma – de a világ is. A hidegháború árnyai már nem kísértettek – Oroszország éppen válságban támolyogva készült Borisz Jelcin elnök bukására, a feltörekvő Kína még igyekezett békés arcát mutatni a világnak, miközben el volt foglalva gazdasága pörgetésével és az 1997-ben visszakebelezett Hongkong emésztgetésével –, de Jugoszlávia bomlása újfent vérbe borította a kontinens egy részét, így a figyelem nem lankadhatott, és a fegyverek sem hallgathattak.

Így érkeztünk

Jeszenszky Gézának, az Antall-kormány külügy­miniszterének 1990. június 27-ei brüsszeli látogatásával megkezdődött hazánk közeledése a NATO-hoz – noha a Varsói Szerződés budapesti temetésére csak több mint fél évvel később került sor. Megindult a konzultáció, megalakult a volt VSZ-országokat tömörítő Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC), 1994-ben meghirdették a Békepartnerség programot, amelyben a katonai együttműködés is hangsúlyossá vált. Hazánk már 1995 decemberében együttműködött a szervezettel Bosznia-Hercegovina stabilizálásában, befogadta a NATO-kontingenseket, és saját csapattal is részt vett az Ifor és az Sfor küldetéseiben. Csatlakozási kérelmünket 1996-ban jeleztük, az 1997-es népszavazáson a résztvevők 85 százaléka a NATO-tagságra voksolt. A tárgyalások lezárulta után 1999. március 12-én hazánk a szervezet teljes jogú tagjává vált.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty21-6
2024. május 25. 00:58
🍓 ️ ­É­­r­t­é­k­e­­l­­d­­ ­­a­ ­s­­­z­­e­­x­­­i­­­ ­­p­­u­n­­c­­i­­­m­a­t­ 👉 𝐖­𝐖­­­𝐖­­­.­­𝐗­­𝟏­­­𝟖­­.­𝐅­𝐔­𝐍
cccbasatu
2024. április 01. 07:48
No-no! Nagy baromság volt csatlakozni a z EU és NATO agresszív katonai tömbhöz,ezzel ugyanis a rablók és fosztogatók gyilkosok táborába léptünk! Mellesleg nem a NATO a legerősebb.Kína és a szabad világ a legerősebb nos az ő gazdaságuk és katonai erejük is hatalmasabb mint a rablógyilkosoké!
robogo72
2024. március 21. 18:22 Szerkesztve
"Negyedszázada a legerősebbek között" Ez nem úgy értendő, hogy mi is erősek vagyunk. Hanem úgy, hogy vannak a legrősebbek egy csopotban, és mi kis bénák szintén ugyanabban a csoportban vagyunk. Magyar légierő: a képen látható Gripenből van 14db, és van még 8db Mi-24, és 5db H145M könnyű fegyverzetű helikoper. Ezekkel lehet lőni. Ennyi, slussz-passz, csókolom. 2009 (L-39 Albatros kivonása) óta nincs Magyarszágon sugárhajtású kiképző gép.
coyote-0
2024. március 21. 08:47 Szerkesztve
"Nyitóképen: A Gripenek nagy csapásmérő erőt jelentenek a magyar légierőnek." Azért a Gripent választották, mert gazdaságos fenntartani. A Gripen a szegény ország Eurofightere.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!