Netanjahu szóvivője szerint aki nyomást gyakorol Izraelre, a Hamász hatalmának megtartását segíti
Az izraeli csapatok szinte teljesen kivonultak a Gázai övezetből.
A biztonságpolitikai szakértő összegezte a háború eddigi tanulságait.
Nyitóképen izraeli katonák egy harcjárművön a Gázai övezet határkerítésénél. Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy fél éve rohanták le a terroristák Izrael egy részét.
A szakértő úgy fogalmazott, a társadalom azóta a gyász valamennyi fázisát megélte,
az első fázist mindenképpen sikerült feldolgozni. Ez volt a döbbenet, a meglepetés.
(...) Most a következő két stádiumban vagyunk. Az egyik az önbizalom visszanyerése, és azt hiszem, bizonyos szinten sikerült ezt is megoldani.”
Castel szerint a legutolsó fokozat egy új egyensúlyi pont megtalálása – katonailag, lélektanilag, politikailag – még hátra van. „Ez történik most a néplélekben” – jelentette ki.
A szakértő megjegyezte, „ez egy furcsa háború”, mivel
a háborús helyzet valósága egyáltalán nem a mindennapok része.
Ismertette, a határok mellett folyik egy közepes intenzitású háború, különösen Gázában, de a libanoni fronton is bármelyik pillanatban kitörhet egy teljes háború, egy direkt konfrontáció Iránnal. Ugyanakkor az országon belül ez nem érződik.
„Ez az egyik tragédiája a dolognak, hogy nagyon hamar visszazökkentünk a háború előtti közönybe és kényelmességbe, és
ez a komfortzóna a legveszélyesebb dolog a világon”
– hívta fel a figyelmet.
Ezt is ajánljuk a témában
Az izraeli csapatok szinte teljesen kivonultak a Gázai övezetből.
Ezután arra is kitért, hogy nagyon sok elemző ezt nem érti meg, miről is szól ez a háború tulajdonképpen.
„Az a kérdés, hogy
melyik hatalom legyen a regionális hatalom a Közel-Keleten: az Egyesült Államok vagy Irán”
– szögezte le Robert C. Castel.
Arra a kérdésre, kijelenthető-e, hogy az Egyesült Államok cserbenhagyta Izraelt, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta, hogy „ez nem ilyen egyszerű.
Az Egyesült Államok olyan, mint Dr. Jekyll és Mr. Hyde”.
„Ott van a pragmatikus, geopolitikai érdekeken alakuló amerikai politika, amely azt mondja, hogy Izraelre szükségem van. (...) Ugyanakkor az az abszurd helyzet állt elő, hogy az amerikai szélsőbal és néhány amerikai muszlim egyrészt
mindent megtesznek, hogy Izrael ne nyerhesse meg ezt a háborút, és erre próbálják rákényszeríteni a Biden-adminisztrációt”
– húzta alá az elemző.
Castel felidézte, hogy „a tapasztalat azt mutatja, hogy Izrael igen gyakran szembe ment azzal, amit az amerikai adminisztráció akart”. Példaként azt hozta, mikor Izrael lebombázta az iraki, illetve a szíriai atomprojektet.
Nagyon remélem, hogy most a Ramadán után Izrael meg fogja tenni ezt a lépést
(a háború lezárását – szerk.). A gázai lakosoknak sem jó ez az interregnum, amikor gyakorlatilag senki nem felelős a jóllétükért” – vázolt fel egy lehetséges jövőképet.
Hozzáfűzte, a probléma nem a segélyszállítmányok bejuttatása Gázába. „Több szállítmány lép ma be, mint a háború előtt. A probléma az elosztás.
Minél hamarabb lezárul ez a háború, minél hamarabb kialakul egy új stabilitási pont, annál jobb lesz”
– hangzott el.
A túszok kérdését illetően arról beszélt, hogy „ha a Hamász érzi a politikai nyomást, sokkal rugalmasabb álláspontot képvisel. Amikor azt látják, hogy a Biden-adminisztráció meg a nemzetközi közvélemény csak Izraelt presszionálják, akkor hova sietnének? Ameddig a túszok náluk vannak, az nekik egy életbiztosítás” – fogalmazott a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén április végére esik pészah, amikor a zsidóság az Egyiptomból való kivonulásra emlékezik. Az ünnep közeledtével még él a remény, hogy az a nagyjából száz túsz, aki még életben van, egy nap hazatérhet Gázából.
Robert C. Castel végül összegezte az októberi támadás tanulságát.
„A szuverenitás nem csak egy üres frázis, ennek a legeklatánsabb példája az izraeli háború. Ha nincs elég tüzérségi gránátod ahhoz, hogy háborút viselj egy terrorszervezet ellen, akkor egy semmi kis terrorszervezet zsarolhat egy államot. Ez igaz a világ bármelyik pontján” – hangsúlyozta.
A szakértő továbbá „délibábos gondolatoknak” nevezte a high-tech háborút, illetve a robotokat.
„Végső soron épp úgy, mint Ukrajnában, a kérdés az, hogy van-e elég gyalogos katonád, akik kezükbe tudnak fogni rohampuskát, és képesek lőni vele.
A háború még mindig ezen a szinten folyik”
– derült ki a Magyar Nemzetnek adott interjúból.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Szerinte Izrael ellen koncepciós per folyik.
Egy kérdés marad: hogyan bírja ki a világ Bidenék világháborús terveit, amíg Trump átveszi a Fehér Házat?