Ha az elképzelés megvalósul, nem marad magyar többségű megye az országban.
Romániában jelenleg 41 megye van, de a legújabb javaslat szerint – amelyet a román üzleti és tudományos szféra szorgalmaz – ezekből mindössze csak 15 maradna. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra – írta az Index.
A szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy a
a Bukaresttel kiegészülő 41 megye csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni.
Idézték Bogdan Daniel Vișant, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is, aki úgy véli, a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni.
Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ugyanakkor megjegyezte, ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.
A politikus azt is hozzátette, hogy
az átrendezést a 2024-es parlamenti választások előtt nem fogják meglépni.
A lap felhívja arra a figyelmet, hogy bár az említett javaslat a mai Romániában található történelmi régiók határait tiszteletben tartja, azonban elsősorban az erdélyi megyéknél a kulturális, demográfiai és történelmi szempontokat kevésbé veszi figyelembe.
Rámutattak, hogy Székelyföldet például kettévágná a javaslat. A 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez,
míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vonnák össze.
Utóbbi azért különösen problémás, mert így nemhogy autonómia nem jönne létre, de még magyar többségű megye se maradna Romániában.
Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, amennyiben viszont összevonnák őket Brassóval, abban az esetben
54 százalékban román lenne, és csak 43 százalékban magyar.
A Tudor Benga féle tervezetet alább tekinthetik meg:
***
***
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay