John Mearsheimer szerint a Fehér Ház egyszer megakasztotta a tárgyalásokat, másodszor pedig a vezérkari főnökének az orrára koppintott, amikor az egyeztetéseket javasolt a felek között.
John Mearsheimer amerikai politológusprofesszor november közepén adott interjút Lex Friedman podcastjában. A Magyar Nemzet által szemlézett beszélgetésben a szakértő emlékeztetett: 2022 márciusában és áprilisában komoly béketárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között Törökországban Erdogan török elnök és Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök közvetítésével.
Ha Putyin egész Ukrajnát el akarta volna foglalni, akkor miért tárgyalt volna közvetítők útján Zelenszkijjel, hogy a háború véget érjen?
– tette fel a költői kérdést Mearsheimer. A professzor hozzátette: a tárgyalások fókuszában a NATO lehetséges ukrajnai terjeszkedése állt, ugyanis az oroszok azt szerették volna elérni, hogy Ukrajna független állam legyen. A béketárgyalásoknak az amerikai és brit beavatkozás vetett véget, ugyanis a Fehér Házból és a Downing Streetről az a „kérés” érkezett Zelenszkij elnökhöz, hogy hagyja el a tárgyalóasztalt, amit ő meg is tett. Mearsheimer felidézte: Bennett beszámolója szerint nem sokkal azelőtt szabotálták el az egyeztetéseket, hogy a felek megállapodásközeli helyzetbe kerültek.
2022 kora őszén az ukránok harkivi és herszoni sikeres offenzívái újabb lehetőséget teremtettek volna arra, hogy Kijev tárgyalóasztalhoz ültesse az oroszokat. A kínálkozó alkalomra ezúttal nem más hívta fel a figyelmet, mint Mark Milley tábornok, az amerikai haderő vezérkari főnöke. Mearsheimer szerint Milley látta, hogy az ukránok ekkor voltak sikereik csúcsán, és tisztában volt vele, hogy a hadi helyzet innen már csak rosszabbra fordulhat. A professzor szerint Milleyt a Fehér Ház állította le, mondván, hogy nem lesz semmilyen béketárgyalás. Ez volt a második alkalom, hogy Washington megakadályozta a tárgyalásokat.
Mearsheimer szerint a NATO terjeszkedése okozta a háborút. A szakértő emlékeztetett az Egyesült Államok által követett Monroe-doktrínára: eszerint semmilyen hatalomnak nem engedik, hogy szövetséget kössön valamely szomszédjukkal és ott komoly katonai erőt állomásoztasson. Mint mondta, erről szólt a kubai rakétaválság 1962-ban, amikor az USA világossá tette: nem fogják tétlenül nézni, ahogy a Szovjetunió atomrakétákat telepít az amerikai partoktól néhány tíz mérföldre.
Ha mi, amerikaiak nem szeretnénk, hogy valaki a szomszédunkban terjeszkedjen, akkor az sem meglepő, hogy az ilyesmit az oroszok sem tolerálják”
– szögezte le a politológus, aki szerint ezt Moszkva a nyugat tudomására is hozta a hidegháború végeztével, és elvárták, hogy ehhez tartsák magukat. Ezek után hamarosan két NATO-bővítés következett, egy az ezredforduló előtt és egy 2004-ben. Az oroszok mindkét esetben jelezték nemtetszésüket.
Nyitókép: Saul Loeb / AFP
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
A baleset okát egyelőre vizsgálják.
Mark Rutte szerint nincs idő halogatásra, a NATO-nak már most fel kell készülnie egy esetleges orosz támadás kivédésére.
A Der Standard szerint most már dörzsölheti a tenyerét Putyin.
A klubját is megbüntették.
Dübörög a kettős mérce Brüsszelben.
