Tényfeltáró cikkel jelentkezett a Die Welt a Hamász mögött álló globális szereplőkről. A lap újságíróját hétfőn Szderot városában lőtték a Hamász terroristái. A német lapnak már korábban is meggyűlt a baja a palesztinokkal, Berlinben is fenyegették a stábjukat. Ennek hátterében az áll, hogy a Welt még Németországon belül is egy különösen Izrael-barát sajtótermék: 1967 óta mindenkinek, aki ott újságíró akar lenni, írásban alá kell írnia, hogy támogatja Izraelt (illetve a német-amerikai szövetséget és a szociális piacgazdaság alapelveit).
Nincs egyedül a Hamász
A Welt felhívja a figyelmet: a Hamász jelentős külföldi támogatásra számíthat a tervezés, fegyverbeszerzés és pénzügyek terén. Mögötte áll ugyanis egy jelentős nemzetközi adományozói hálózat, amely részben nyíltan, részben titokban gyűjt számára pénzt.
Ebbe a hálózatba tartoznak az öbölbéli arab államokban működő karitatív szervezetek, illetve az USA-ban, Franciaországban és Németországban élő palesztin diaszpóra is bőkezűen adakozik.
Ez azonban „messze nem elég a Hamász hatalmas adminisztratív és katonai apparátus költségeinek kiegyenlítésére” a lap szerint; ezért a Hamász hatékony működéséhez állami szereplőkre is szükség van. A Welt fényt derített arra, kik ezek.
Irán, a fegyverszállító
A perzsa állam szerepét a német lap a „fegyverszállítás és a katonai know-how” forrásaként látja. Irán ugyanis a létező legnagyobb igazságtalanságnak tartja Izrael létezését, s ezért vallási kötelességének tartja, hogy minden eszközzel segítse a palesztinok dzsihádját.
A Welt felidézi: az amerikai külügyminisztérium 2020-ban arról számolt be, hogy Irán a Hamásznak és az azt körülvevő katonai szervezeteknek évi százmillió dollárnyi támogatást nyújt.
A Welt emellett a Wall Street Journal információira hivatkozva azt is állítja: a mostani támadás megszervezésekor a Hamász Libanon fővárosában, Bejrútban részletesen egyeztetett az iráni Iszlám Forradalmi Gárdával, akik segítséget nyújtottak a légi, szárazföldi és tengeri támadások tervezésében.
Emellett Irán folyamatosan csempészik fegyvereket a gázai övezetbe, vagy az Egyiptomból Gázába vezető csempészalagutakon át, vagy titkos tengeri műveletek által. Gáza saját földalatti rakétagyártó bázisai pedig azért tudnak működni, mert az Forradalmi Gárda és a libanoni Hezbollah átadja a Hamásznak a rakétagyártásra vonatkozó tudását.
Katar, a pénzeszsák
Katar a Welt szerint a Hamász pénzügyi és adminisztratív központjául szolgál:
Iszmail Hanijeh, a Hamász politikai bizottságának vezetője például az emírségben él és dolgozik, s a terroristák rangos képviselői ott fogadják vendégeiket, tartják konferenciáikat, intézik pénzügyeiket.
Az emírség emellett maga is érintett a Hamász finanszírozásában, a Welt úgy tudja, csak a tavalyi évben 360 millió dollár érkezett Katarból a Hamászhoz szabad felhasználásra. Emellett érkezett pénz utakhoz vagy kórházakhoz hasonló fejlesztési projektekre is.
Törökország, a csendestárs
Valahol az iráni és a katari szerepvállalás között félúton látja a Hamász támogatásában Törökország szerepét a Welt. Emlékeztetnek: Törökország a Hamász felfegyverzéséből is kiveszi a részét – egy 54 tonnás török gipszszállítmányban például idén júliusban az izraeli hatóságok 16 tonna vegyiárut találtak, amely rakétahajtóanyag előállításához használható.
A Hamász vezetői emellett szabadon mozognak Törökországban,
a török vezetés pedig Gáza demokratikusan megválasztott vezetéseként tartja velük a kapcsolatot.
Járt az elmúlt években Ankarában nem csak a már említett Hanijeh, de a Hamász katonai vezetője, Szaleh al-Arouri is.
2020-ban kiderült, hogy a Hamász több tagja is egy török banknál, a Kuveyt Türk Bankban tartott számlákat – igaz, ez a bank kuvaiti tulajdonban van. Emellett a Welt információi szerint Törökország több tucat Hamász-tagnak adott török útlevelet, hogy megkönnyítse utazásukat a világ körül, s Isztambulban a terrorszervezet egy kibertámadások kivitelezéséhez használt központot is üzemeltethet. Törökország mindkét vádat tagadja.
Nyitókép: Anadolu Agency via AFP