Emellett Irán folyamatosan csempészik fegyvereket a gázai övezetbe, vagy az Egyiptomból Gázába vezető csempészalagutakon át, vagy titkos tengeri műveletek által. Gáza saját földalatti rakétagyártó bázisai pedig azért tudnak működni, mert az Forradalmi Gárda és a libanoni Hezbollah átadja a Hamásznak a rakétagyártásra vonatkozó tudását.
Katar, a pénzeszsák
Katar a Welt szerint a Hamász pénzügyi és adminisztratív központjául szolgál:
Iszmail Hanijeh, a Hamász politikai bizottságának vezetője például az emírségben él és dolgozik, s a terroristák rangos képviselői ott fogadják vendégeiket, tartják konferenciáikat, intézik pénzügyeiket.
Az emírség emellett maga is érintett a Hamász finanszírozásában, a Welt úgy tudja, csak a tavalyi évben 360 millió dollár érkezett Katarból a Hamászhoz szabad felhasználásra. Emellett érkezett pénz utakhoz vagy kórházakhoz hasonló fejlesztési projektekre is.
Törökország, a csendestárs
Valahol az iráni és a katari szerepvállalás között félúton látja a Hamász támogatásában Törökország szerepét a Welt. Emlékeztetnek: Törökország a Hamász felfegyverzéséből is kiveszi a részét – egy 54 tonnás török gipszszállítmányban például idén júliusban az izraeli hatóságok 16 tonna vegyiárut találtak, amely rakétahajtóanyag előállításához használható.
A Hamász vezetői emellett szabadon mozognak Törökországban,
a török vezetés pedig Gáza demokratikusan megválasztott vezetéseként tartja velük a kapcsolatot.
Járt az elmúlt években Ankarában nem csak a már említett Hanijeh, de a Hamász katonai vezetője, Szaleh al-Arouri is.
2020-ban kiderült, hogy a Hamász több tagja is egy török banknál, a Kuveyt Türk Bankban tartott számlákat – igaz, ez a bank kuvaiti tulajdonban van. Emellett a Welt információi szerint Törökország több tucat Hamász-tagnak adott török útlevelet, hogy megkönnyítse utazásukat a világ körül, s Isztambulban a terrorszervezet egy kibertámadások kivitelezéséhez használt központot is üzemeltethet. Törökország mindkét vádat tagadja.
Nyitókép: Anadolu Agency via AFP