Mi folyik Afganisztánban a tálibok visszatérése óta?

Több mint két év telt el a tálibok hatalomátvétele óta Afganisztánban, és úgy tűnik, lassan hozzá kell szokni, hogy visszaáll a 2001-től 2021-ig tartó háborús időszak előtti rendszer. Bár a tálibok több dolgot megígértek annak idején az USA kivonulásáért cserébe, de a saját szabályaikat követik. Az amerikaiak pedig szemet hunynak mindezek felett, mert jelenleg kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint, hogy mit csinál az afgán kormány.

Wagner Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját a látszólagos nemtörődömség okáról, a tálib kormány eddigi intézkedéseiről, jövőbeni terveiről és nemzetközi lehetőségeiről kérdeztük.

Az USA ráébredt, hogy csak az erőforrásait pazarolja Afganisztánban

Az elsősorban Afganisztánnal, Közép-Ázsiával és Közel-Kelettel foglalkozó szakértő szerint az, hogy az USA gyakorlatilag lemondott Afganisztánról, egy hosszú folyamat eredménye volt. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a közép-ázsiai ország jelentősége Amerika szempontjából.

azt pedig belátta, hogy az olyan elképzelések, mint a demokrácia építése, megvalósíthatatlanok” – jelenti ki a szakértő. Hozzátette, az is fontos szerepet játszott az USA döntésében, hogy Kína felemelkedése, valamint a 2014-es krími háború ráébresztette a vezetőket: csak az erőforrásaikat pazarolják Afganisztánban.

Már Barack Obama idején felmerült az amerikai csapatok kivonásának lehetősége, de az elnök tartott az ezzel járó politikai kudarctól, ezért nem merte megtenni ezt a lépést.

Az őt követő Donald Trumpot viszont nem érdekelte a kivonulás politikai ára, ezért kötötte meg a megállapodást a tálibokkal, amit később Biden elnök – hasonló megfontolásból – érvényesített is. Wagner Péter hangsúlyozza, hogy a megállapodás során a tálibok csak ígéreteket tettek, 

„Ezt a látásmódot kell figyelembe venni akkor, amikor most az Egyesült Államoknak az Afganisztánnal vagy a tálibokkal kapcsolatos tevékenységét akarjuk értékelni. Az USA-t már csak minimálisan érdekli az, hogy mi folyik Afganisztánban, mert sokkal nagyobb problémái vannak a világban. Hiába nem helyesli a terrorizmus kiújulását, a nők jogainak csorbulását, sem szándéka, sem erőforrása nincs arra, hogy a tárgyalásokon túl ezen bármilyen módon változtasson” – fogalmaz Wagner, és hozzáteszi, a tálibok magabiztosan hozhatnak saját döntéseket, mert most már nem kell tartani egy esetleges amerikai légicsapástól vagy fenyegetéstől.

Ezek a tálibok nem azok a tálibok

A 2021-ben kialakult helyzet tulajdonképp a 2001 előtti időkre emlékeztet, és bár nincsen külső nyomás, mégis sok szempontból „fejlődött” az ország vezetése.

 akik tanultak az elődeik hibáiból, ami alapvetően két komoly változásban figyelhető meg, ugyanakkor világszemléletük, vallásosságuk maradt a régi” – állítja a szakértő.

Az egyik ilyen változás, hogy a kisebbségeket sokkal kevesebb atrocitás éri, mint bő húsz évvel ezelőtt. Ez elsősorban a hazara kisebbséget érinti, akik több millióan vannak, és az ország lakosságának közel 20 százalékát teszik ki. Velük 2001 előtt sok konfliktusuk volt a táliboknak, de most békén hagyják őket.

A másik fontos változás, hogy nem támogatják a terrorizmus bizonyos formáit. Az Al-Kaida és kisebb terrorcsoportok továbbra is jelen lehetnek az országban, 

Emögött az elhatározás mögött nagyrészt az a szándék áll, hogy kivívják a környező országok elismerését, és valamelyest elfogadják őket nemzetközi szinten. „Ez is újdonság, hogy a tálib kormány törekszik a nemzetközi kapcsolatok javítására.”

Az országok nem ismerik el a tálib kormányt, mégis tárgyalnak vele

A 2021-es hatalomátvételt követően a nemzetközi közösségből máig senki sem ismerte el a tálib kormányt. Ugyanakkor minden ország, amelynek valamilyen érdeke fűződik Afganisztánhoz, tárgyal velük.

Az az érdekes helyzet áll fenn, hogy több országnak is van nagykövetsége Afganisztánban – elvétve nagykövetek is akadnak –, ami egyáltalán nem szokványos egy olyan állam esetében, amelynek nem tartják legitimnek a kormányát.

Az elmúlt években több száz tárgyalásra került sor, ami jól mutatja, hogy nincs szó semmiféle elszigetelődésről, állítja a Külügyi Intézet szakértője. 

Keleti szomszédjával, Kínával kifejezetten aktív kétoldalú politikát folytat a tálib vezetés. A kínai beruházások szinte minden oldalról körbeveszik az országot, és Peking Afganisztánban is szeretne terjeszkedni. Ugyanakkor komoly fenyegetést jelentenek Peking számára a Kína Hszincsiang tartományában élő ujgurok, akik az Iszlám Állammal karöltve hajtanak végre merényleteket. A terrorizmustól való félelem több környező országot is arra sarkall, hogy megpróbáljon egyetértésre jutni Afganisztánnal.

A terrorizmus elkerülése mellett 

mivel ott még nem foglalkoztak eléggé azok feltárásával, kitermelésével.

Soha nem ígértek gazdagságot, vagy jólétet

A tálib kormány célja sosem a gazdasági fellendülés vagy az életminőség javítása volt. Bár a háborús idők alatt sem éltek túl jól az emberek, de a külföldi támogatások elvesztésével többen éheznek. A tálibok ehelyett saját értékrendjük megszilárdítására és terjesztésére esküsznek, 

Ezért is tartják például olyan fontosnak, hogy a nők ne járjanak iskolába, hordjanak kendőt és legyenek alárendelve a férfiaknak. „A szépségszalonok bezárása is erről szólt, hogy a nők ne járkáljanak a városokban, szépségszalonokban, hanem maradjanak otthon.”

Emellett biztonságot és stabilitást ígértek, ami részben megvalósulni látszik, hiszen

Azért pozitív gazdasági változásnak tekinthető az Észak-Afganisztánban épülő, több száz kilométer hosszúságú öntözőcsatorna-rendszer, ami egy fontos lépés az önellátás szempontjából. Emellett a kábítószer termelésének betiltásával sokan a földjeiken gabonát termelhetnek majd. Afganisztán eddig külföldi importból szerezte be a gabonát, így ez a két újítás mérsékelheti az élelmiszerellátási gondokat és az éhínséget.

A jelenlegi geopolitikai viszonyokat tekintve nem valószínű, hogy az USA a közeljövőben visszatérne Afganisztánba, mert most jelenleg bőven van ennél komolyabb gondjuk. Összességében elmondható, bár sok szempontból nehéz helyzetbe került az afgán lakosság, 

amit idővel talán a nemzetközi közösség is el fog ismerni.

Nyitókép: Elise Blanchard / AFP