Már a pekingi döntéshozók előtt a „kínai néplélekre káros dolgok tiltásáról” szóló jogszabálytervezet.
Betiltanák Kínában a „kínai néplélekre káros dolgokat”, beleértve a beszédet és a ruházatot.
Ha a javaslat törvénnyé válik, akkor az új norma megsértőit komoly pénzbírságra, súlyosabb esetben elzárásra ítélhetik. A jogszabály szövegében azonban
magának a vétségnek a definíciója, valamint az elkövetési magatartások leírása hiányzik,
így hatályba lépését követően teljesen az intézkedő hatóságok döntési jogkörébe kerülne a jogsértés elkövetésének megítélése.
A jogbizonytalanság miatt a neten, a közösségi médiák tereiben vita alakult ki a kormányzati terv ellen, sokan vehemensen támadják ezt az átgondolatlan javaslatot.
A kínai államhatalom jogszabályok sorát kívánja bevezetni, a reformcsomag neve: közbiztonságot erősítő intézkedéscsomag.
A Kínai Kommunista Párt 2019-ben döntött úgy, hogy „erkölcsi irányelveket” foglal jogszabályokba,
hogy a közerkölcs és a köztisztesség általuk vallott erényeit állami eszközökkel behajtható, elvárt, követendő normákká tegye.
Ennek egyik jogszabálya lehet rövidesen az úgynevezett „öltözködési” törvény, amelynek egyik paragrafusa kimondja: azok a személyek,
akik „a kínai néplélekre káros, a nemzeti érzületet sértő” ruházatot vagy jelképeket viselnek,
vagy ilyen öltözet vagy jelképek viselésére késztetnek másokat, 15 nap elzárásra és 5000 jüanig (= 250 ezer forint) terjedő pénzbüntetésre ítélhetőek.
Ugyanezek a büntetések szabhatók ki azon személyekre is, akik ugyanilyen „sértő” tartalmú írásokat publikálnak vagy beszédeket mondanak.
A jogszabály szankcionálná a Kínában köztiszteletben álló „hősök”, „mártírok” emlékének gyalázóit is, ami magában foglalja azt is, ha ezen példaképek múltbeli tevékenységeit valaki kritizálni merné.
A jogszabály-tervezetek bírálói leggyakrabban ezt kérdezik a netes felületeken, hogy milyen hatóságok milyen szempontok szerint fogják meghatározni, hogy egy adott személy ruhája, írása, beszéde kimeríti a büntetendő törvényi tényállást.
„A marxizmus a Nyugaton találták ki.
A marxizmussal való egyetértés kimeríti majd a vétséget? Hiszen a nyugati befolyás sértheti a kínai nemzeti érzületet”
– kérdezi ironikusan az egyik kínai kritikus a kínai közösségi oldalon, a Weibón.
De nemcsak a laikus lakosság, hanem a kínai jogászok is problematikusnak érzik a törvénycsomag szövegezését.
A BBC idézi a pekingi Politika- és Jogtudományi Egyetem egyik jogászprofesszorának írását, aki szerint a tervezetek zavaros szövegezése ajtót nyithat a hatósági visszaélések előtt. „Mi lesz, ha egy rendőr személyes tapasztalatai alapján szabadon fogja értelmezi a »nemzeti érzület megsértésének« tényállását?” – teszi fel a kérdést Csao Hong, hozzátéve, hogy tucatszámra fognak előfordulni a jövőben olyan esetek, mint ami tavaly egy kínai nővel történt:
az asszony japán kimonót viselt, majd emiatt váratlanul az utcán őrizetbe vették
azzal a váddal, hogy szándékosan felforgatja a közrendet.
Az eset kapcsán több ezer kommentelő fogott klaviatúrát, egyikük azt kérdezte: ha a japán ruha kínai nemzeti érzületet sért, akkor japánt ételt sem lehet majd rendelni éttermekben, mert annak is őrizetbe vétel lehet a vége?
Fotó: Kínai és koreai divattervezők divatbemutatója a Csuancsengi Nemzetközi Divathéten 2020. december 7-én (forrás: Stringer / Imaginechina via AFP)
A 23 éves Iryna Zarutska halála felrázta Amerikát: a kormányzó aláírta az „Iryna törvényt”, amely szigorítja a bűnözők szabadlábra helyezését, míg Donald Trump a demokratákat okolja a vérontásért.
A brüsszeli boszorkánykonyhában már arra is rájöttek, hogy kerüljék meg a magyar vétót.
A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint vékony a határvonal a művészi szabadság és a kábítószer népszerűsítése között.
Kósa Lajos, az Ország Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának másik tagja pedig arról beszélt, újra kell gondolni a fegyvertartásra vonatkozó szabályozást idehaza.
A Kaliber főszerkesztője nem tartja kizártnak, azt, hogy Ruszin-Szendi még a honvédség felsővezetőjeként kapott engedélyt önvédelmi célú rövid lőfegyver tartására, ami öt évig érvényes.
Bár Sebestyén József halálát elmismásolták, az utóbbi két hétben óriási változások indultak meg.
Eleve nem tetszett nekik, hogy a volt német kancellár egy dologban nagyon egyetértett Donald Trumppal.
Így is Mezey maradt gyerekkorom hőse, a magyar futball utolsó óriása.
