Hova vándoroltak ki leginkább a háborút ellenző oroszok? Hol van a legtöbb az orosz politikai menekültekből, és változtattak-e meg jogszabályokat miattuk valahol? Ennek jártunk utána.
2022 február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, immár közel másfél éve pusztít a konfliktus a kontinensen. Természetes következménye ennek, hogy a menekültek száma megsokszorozódott az Ukrajnával szomszédos országokban, Lengyelországba érkeztek a legtöbben, a Mandiner kérdésére pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a legfrissebb számadatok alapján – azaz 2023 július végéig – több, mint 1,1 millió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. Közülük 38 ezren nyújtottak be menedék-kérelmet, ebből 34 ezret hagytak jóvá, ők azok, akik hazánk területén is maradnak. Kevés szó esik ugyanakkor az orosz politikai menekültekről, akik eredetileg háborúellenes szólamaik miatt válnak célponttá.
Márpedig ez a csoport nagyon is létezik, igaz, egyre inkább elhalkul a hangjuk, Oroszországon belül ugyanis brutálisan elhallgattatják őket. Érzékletes példáját nyújtja ennek az orosz angoltanárnő esete, akit háborúellenes véleménye miatt saját diákjai (!) jelentettek fel.
Általános gyakorlat egyébként, hogy bár annak ellenére, hogy hivatalosan nincs is háború, annak bírálata mégis büntetőjogi következményekkel jár, szabadságvesztéssel büntetendő Oroszországban. Erről a jelenségről részletesen írtunk a Mandineren, körbejárva Kara-Murza, vagy épp Evan Gershkovich esetét.
A fentekből is látható, hogy Oroszországban csak a leszámolás vár a háborút ellenzőkre, így legtöbben érthető módon inkább menekülőre fogják a dolgot, és elhagyják az országot.
A BBC összesítője szerint két nagy hullámban menekültek az oroszok a háború elől. Ebből az első 2022 márciusában és áprilisában tetőzött.
A legfőbb célpontja az orosz menekülteknek Grúzia volt ebben az időszakban, az Euronewsnak a háború első évfordulóján publikált összesítője szerint másfél millió (!) orosz menekült Grúziába. Érzékelteti, mennyire népszerű az oroszok körében Grúzia, ha csak azt nézzük, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta 15 ezer új vállalkozást jelentettek be az országban. Szintén népszerű célpontként írta le a Világgazdaság Krigizisztánt. Az egyik orosz politikai menekült ezt azzal magyarázta, hogy Kirgizisztánba nem kell vízum, a jelenlegi vagyonukból is jól kijönnek, az élet olcsó és szeretik az oroszokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Hivatalosan nincs háború, annak bírálata mégis büntetőjogi következményekkel jár, szabadságvesztéssel büntetendő Oroszországban. Összefoglalónk a sokasodó oroszországi politikai letartóztatásokról és ítéletekről!
Az orosz menekültek második hulláma 2022 szeptemberét követően csúcsosodott – ekkor jelentette be ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök a részleges mozgósítást , később Szergej Sojgu úgy fogalmazott, hogy 300 ezer tartalékost mozgósítanak.
Ekkor rengetegen választották úti céljuknak Törökországot, ahogy a volt szovjet tagköztársaságokba is rengetegen menekültek (lásd a cikk végi videóban).
Ez annak fejében érthető is, hogy a háborút követően az Európai Unió megszüntette a vízummegállapodást Oroszországgal, így a sorozás elől menekülő oroszok csak trükközéssel, vagy szerencsével juthatnak be az unió területére. Egyesek például a Moscow Times beszámolója szerint családfakutatással próbálják legitimálni belépésüket az EU területére, míg mások a kivételezésben reménykedhetnek.
Példaként említhető Franciaország, ahol a mozgósítás elől menekülők és a frontról dezertálók kérvényezhetnek menedékjogot, míg a német belügyminisztérium a már fentebb említett, háborúelleneseket sújtó orosz leszámolás elől menekülők számára könnyítene a szabályozáson.
Ezt is ajánljuk a témában
A mozgósítás elől menekülők és a frontról dezertálók élhetnek a lehetőséggel.
Az EU-tól picit távolabb is van azonban precedens a kivételezésre: Japán például hosszú távú vízumot adott két olyan orosz nőnek, akik nem mernek visszatérni Oroszországba, mivel ellenzik a háborút és ennek a közösségi médiában is hangot adtak. A japán bevándorlási törvény előírja, hogy a rövid távú tartózkodásra vonatkozó státuszok nem változtathatók meg, hacsak nincsenek „kivételes körülmények”. Normális helyzetben új vízumot kellett volna kérvényezniük egy oroszországi japán diplomáciai képviseleten, a japán kormány ezen döntésének köszönhetően azonban nem kell visszatérniük Oroszországba.
Nyitóképen: sok helyre nem jó: mihez kezdhetnek útlevelükkel az orosz politikai menekültek? Fotó: Adrien Fillon / NurPhoto / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az ukrán elnök szerint Európának saját rakétavédelmi rendszert kell kiépítenie.
A szerb elnök szerint még akkor is azonnal visszavonnák az intézkedést, ha valaki mégis megpróbálná keresztülvinni.
Egyetlen feltételt szabott Oroszország.
Az orosz hadsereg nem kímélte az ukrán fővárost.
A hétvégén mindkét hadviselő fél stratégiai létesítményeket vett célba.
Idő kérdése, hogy Putyin már a megadási nyilatkozatot fogalmazza meg.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
