Tájékozódási pontként szolgáló halottak
A hegymászással foglalkozó oldal arra is kitér, hogy nem ritka, hogy a csúcs felé haladva fagyott holttestek mellett haladnak el a mászók. Egyes vélekedések szerint
a hegyen mintegy 200 holttest található – egyesek a népszerű útvonalak mentén –,
de nem ritka, hogy egyeseknek örökre nyoma veszik. Jogosan vetődik fel ezen tények ismeretében, hogy miért nem távolítják el ezeket a tetemeket. Erre az a magyarázat, hogy a testek lehozatala kockázatos és költséges is. Amint a hegy legmagasabb szakaszára érünk, amelyet halálzónának neveznek, az elhunytak testei gyorsan megfagynak. Ezek mozgatása pedig ttúlságosan megterhelő lenne még a himalájai körülményekhez szokott serpáknak is, mindemellett ehhez a feladathoz jó időjárási körülmények is kellenek, amelyek a szakértők szerint csak bizonyos ideig tartanak.
Nemrég Pintér Lászlót, a Magyar Hegymászószövetség kommunikációs vezetője is megjegyezte egy beszélgetés során, hogy a már említett mintegy kétszáz holttest némelyike tájékozódási pontként is szolgál.
Halálzónának az Everest 8 ezer méter feletti részét nevezik. Ebben a magasságban rendkívül alacsony az oxigénnyomás, az emberi szervezet pedig nem képes sokáig oxigénellátás nélkül maradni. A szakértők senkinek sem ajánlják, hogy 16-20 óránál tovább tartózkodjon a halálzónában. Mindemellett a hegy legmagasabb pontján a hegymászók erősen kitettek a fagyási sérüléseknek, valamint a hóvakságnak is.
Nem először szedtek magyar áldozatot a hegyek
Ahogy arról a Mandineren folyamatosan beszámoltunk, Suhajda Szilárdnak május 25-én veszett nyoma. Mikor utoljára beszélt a feleségével, arra kérdésére, hogy képes-e felérni a csúcsra, és visszaereszkedni, Suhajda határozott igennel válaszolt.
Suhajda Szilárd tragédiáját megelőzően majdnem napra pontosan tíz éve halt meg Erőss Zsolt a Kancsendzönga megmászása utáni visszaúton.
Az erdélyi születésű hegymászó,
Erőss Zsolt volt az első magyar, aki megmászta a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát, még 2002-ben.
Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 méter fölötti csúcsot ért el sikeresen, kilencet kiegészítő oxigén nélkül (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013-ban hegymászótársával, Kiss Péterrel elérték a Kancsendzönga csúcsát, ám az oda való feljutás közel 24 órát és sok energiát vett igénybe, nem tudtak visszaereszkedni a 4. táborba. A csúcs közelében tűnhettek el, Erőss Zsolt holttestét egy évvel később találták meg.
Egy évvel Erőss halálát megelőzően egyik tanítványa, Horváth Tibor veszett oda a 2012-es Magyar Annapurna Expedícióban. Ereszkedés közben szenvedett halálos balesetet. „A 6800 méteres táborból lejövet, egy szombat délutáni rádiós helyzetjelentés után Tibor többet nem jelentkezett. A II-es és a III-es tábor között, az útvonal legveszélyesebb szakaszán egy irtózatos erejű jéglavina sodorta el” – adta hírül az expedíció hivatalos közleménye.