A feljegyzések szerint a Mount Everesten eddig legalább 310 ember vesztette életét.
Suhajda Szilárd március végén indult, majd két hónappal később tragédiába torkollt expedíciója kapcsán fokozott figyelmet kapott Földünk legmagasabb pontja, a 8848 méter magas Mount Everest, másnéven Csomolungma, amely az elmúlt évtizedekben is rengeteg áldozatot követelt. A kövekezőkben azoknak a hegymászóknak a történeteit elevenítjük fel, akik az úgynevezett halálzónában vagy annak közelében vesztették életüket.
A Climbing Kilimanjaro arról ír, hogy évente ezrek lepik el a Mount Everestet abban a reményben, hogy meghódíthatják bolygónk legmagasabb pontját. Ez az emberfeletti kihívás természetesen nem kevés felkészülést és erőnlétet kíván a hegymászóktól. Azonban, ha ez nem lenne elég, az időjárási körülmények, a balesetek és az oxigén hiánya is komoly kockázatot jelent a csúcsra kapaszkodók életben maradását illetően.
A Climbing Kilimanjaro szerint a Mount Everesten eddig legalább 310 ember halt meg, és ez a szám évről évre emelkedik. A 20. század végéig nem sokan próbálták megmászni a hegyet, de az 1990-es években már kereskedelmi túrákat kezdtek oda szervezni.
Mint írták, a leghalálosabb nap 2015. április 25-én volt. Aznap egy 7,8-as erősségű földrengés 19 ember halálát okozta az alaptáborban. 2014. április 14-én pedig egy lavina 16 nepáli hegymászó vezetőt temetett maga alá. Ez a két pusztító nap örökre beírta magát a történelembe. A Climbing Kilimanjaro szerint
De nemcsak a 21. században jegyeztek fel megrázó eseteket a Mount Everesten. George Mallory and Sandy Irvine 1924-es eltűnése is sokáig foglalkoztatta a közvéleményt. Mallory mumifikálódott holttestét végül csak 1999-ben találák meg kutatók az északi falon. A sérülések arra utaltak, hogy azon a végzetes napon, mikor társával eltűntek, az egyikőjük magával rántotta a másikat egy baleset következtében. Mallory homlokán egy golflabda méretű sérülés nyomai látszódtak, ami arra utalt, hogy megpróbálta lelassítani a zuhanást, és vélhetően egy szikláról pattanhatott le. Irvine teste sose került elő, sem az a fényképezőgép, ami igazolta volna, hogy a két hegymászó valaha is a csúcs közelébe jutott volna a világon először – számot be az Outsideonline.
A hegymászással foglalkozó oldal arra is kitér, hogy nem ritka, hogy a csúcs felé haladva fagyott holttestek mellett haladnak el a mászók. Egyes vélekedések szerint
de nem ritka, hogy egyeseknek örökre nyoma veszik. Jogosan vetődik fel ezen tények ismeretében, hogy miért nem távolítják el ezeket a tetemeket. Erre az a magyarázat, hogy a testek lehozatala kockázatos és költséges is. Amint a hegy legmagasabb szakaszára érünk, amelyet halálzónának neveznek, az elhunytak testei gyorsan megfagynak. Ezek mozgatása pedig ttúlságosan megterhelő lenne még a himalájai körülményekhez szokott serpáknak is, mindemellett ehhez a feladathoz jó időjárási körülmények is kellenek, amelyek a szakértők szerint csak bizonyos ideig tartanak.
Nemrég Pintér Lászlót, a Magyar Hegymászószövetség kommunikációs vezetője is megjegyezte egy beszélgetés során, hogy a már említett mintegy kétszáz holttest némelyike tájékozódási pontként is szolgál.
Ahogy arról a Mandineren folyamatosan beszámoltunk, Suhajda Szilárdnak május 25-én veszett nyoma. Mikor utoljára beszélt a feleségével, arra kérdésére, hogy képes-e felérni a csúcsra, és visszaereszkedni, Suhajda határozott igennel válaszolt.
Az erdélyi születésű hegymászó,
Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 méter fölötti csúcsot ért el sikeresen, kilencet kiegészítő oxigén nélkül (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013-ban hegymászótársával, Kiss Péterrel elérték a Kancsendzönga csúcsát, ám az oda való feljutás közel 24 órát és sok energiát vett igénybe, nem tudtak visszaereszkedni a 4. táborba. A csúcs közelében tűnhettek el, Erőss Zsolt holttestét egy évvel később találták meg.
Egy évvel Erőss halálát megelőzően egyik tanítványa, Horváth Tibor veszett oda a 2012-es Magyar Annapurna Expedícióban. Ereszkedés közben szenvedett halálos balesetet. „A 6800 méteres táborból lejövet, egy szombat délutáni rádiós helyzetjelentés után Tibor többet nem jelentkezett. A II-es és a III-es tábor között, az útvonal legveszélyesebb szakaszán egy irtózatos erejű jéglavina sodorta el” – adta hírül az expedíció hivatalos közleménye.
A Mount Everest halálos áldozatai között eddig két magyar volt. A 38 éves Gárdos Sándor a Millenniumi Mount Everest Expedíció orvosa volt, és 2001. október 17-én távozott az élők sorából. Keresztesi Koppánnyal az volt a feladatuk, hogy a többiek előtt haladva kitapossák az utat a csúcstámadáshoz. 7700 méterig jutottak el, amikor egy hirtelen jött hó- és szélvihar miatt úgy döntöttek, visszafordulnak. Keresztesi haladt elől, mögötte pedig Gárdos, aki egyszer csak intett, amit társa úgy értelmezett, hogy a nagy havazás miatt később akar leereszkedni. A lenti táborban azonban hiába várták, másnap sem érkezett meg, így elindultak a felkutatására.
Várkonyi Lászlót pedig mintegy 7000 méteres magasságban jégomlás sodorta el 2010. április 26-án. A vele együtt mászó Klein Dávid mindezt kisebb sérülésekkel megúszta. Egyszerre többen ereszkedtek le a rögzített kötélpályán az előretolt alaptábor felé, és Várkonyi László volt az egyetlen, akire rázuhant a jég. A mintegy öt méterrel mögötte haladó amerikai hegymászónak már nem esett baja. Az 54 éves Várkonyit három nap elteltével nyilvánították halottá. A két hegymászó a Dreher 24 Everest-expedíció keretében oxigénpalack nélkül akarta megmászni a Mount Everestet – olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában.
A lap azt is hozzátette, hogy Várkonyi László, a palack nélküli hegymászás korábbi magyar rekordere 2002 tavaszán a Mount Everest nepáli normál útvonalán 8770 méterig jutott, 2007-ben pedig a hegycsúcs tibeti oldalán Klein Dáviddal együtt 8600 méterről fordult vissza.
Nyitókép: ANG TASHI SHERPA / AFP
***
***
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Mindkét politikai oldalon úgy látják, nem kérdés, titokban valóban adóemelést tervezett a Tisza Párt.
És ugyanígy fog titeket is.
