A nyugati hegymászókat segítő nepáli férfiak és nők a serpa népcsoport tagjai: a hegyekhez alkalmazkodott szervezetük teszi őket alkalmassá, hogy jobban elviseljék az extrém körülményeket.
Suhajda Szilárd mászása kapcsán is többször szóba kerül, hogy ő „tisztán”, oxigénpalack és serpa nélkül próbálta meghódítani a Mount Everestet. S bár sokat lehet olvasni, hallani a himalájai expedíciókat segítő teherhordókról, a serpákról mégis sok tévképzet alakult ki a köztudatban. Először is az, hogy ők alapvetően hegyi vezetők,
akik a Himalája északkeleti részén élnek – a név jelentése pedig az, hogy „keletiek” –, bár tény, közülük kerülnek ki a teherhordók, segítők.
S nem csoda, hogy ők erre a feladatra abszolút alkalmasak, hiszen hozzá vannak szokva a magaslati körülményekhez, a hideghez. A falvaik ugyanis 3-4000 méter között találhatók a magas völgyekben – főleg Khumbu és Szolu-Khumbu régióban –, itt pedig
Az alacsonyabb területeken mezőgazdasággal foglalkoznak – kukoricát, árpát, hajdinát és zöldségeket termesztenek –, a magasabb részeken állatokat, főleg szarvasmarhát és jakot tenyésztenek. A serpák közül sokan – s nem csupán férfiak, hanem nők is – a hegymászókat segítik már a 20. század eleje óta, s ebből komoly jövedelemre tesznek szert. A szervezetük ugyanis alkalmasabb elviselni az extrém körülményeket, gyaníthatóan az idők folyamán genetikai módosulás állt be náluk.
A serpák szerepe 1953. május 29. után kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor az új-zélandi Edmund Hillary és segítője, a nepáli Tendzing Norgaj a világon elsőként megmászták a Mount Everestet.
De nem csupán ő lett világhírű. Lakpa Serpa azzal lett ismert, hogy 2000-ben egy kizárólag nőkből álló hegymászó expedícióban vett részt. Pem Dordzsi pedig 2004-ben gyorsasági rekordot állított fel, mindössze 8 óra 10 perc alatt jutott fel a csúcsra. De az egyik legelképesztőbb teljesítmény Kami Rita nevéhez fűződik, az 53 éves férfi idén május 17-én
A világ egyik legismertebb hegyi vezetője Ang Rita, aki világrekorderként tízszer mászta meg oxigénpalack nélkül a Mount Everestet.
Bár a serpák valóban sokkal könnyebben vészelik át a megpróbáltatásokat, ennek ellenére betegség, baleset miatt közülük is nagy számban haltak már meg a hegyeken az elmúlt évtizedekben (és minden bizonnyal fognak is).
Emiatt nem egyszer írt már a sajtó arról, hogy ők tulajdonképpen a gazdag nyugati emberek hobbijának estek és esnek áldozatul, így erről a kérdésről időről-időre nagy viták kerekednek számos országban.
Nyitókép: A legtöbb Everest-csúcshódítás világrekordját tartó Kami Rita nepáli serpa, miután újabb sikeres mászása után visszatért a Mount Everestről a nepáli fővárosba, Katmanduba 2023. május 25-én. Az 53 éves helybeli hegyi vezető egy héten belül megdöntötte saját rekordját azzal, hogy május 23-án a 28. alkalommal jutott fel a világ legmagasabb csúcsára. (MTI/AP/Nirandzsan Sresztha)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A hegymászó a Mount Everest csúcsát vette célba oxigénpalack nélkül, sorra vesszük a tragédia napjait, s az azóta történteket.
A megtalált alpinista halálának körülményeit még vizsgálják.
A nepáli hadsereg évente tíz tonna szemetet szállít le a világ legmagasabb csúcsáról, az új szabályozá szerint a hegymászóknak le kell hozni a saját hulladékukat a Himalájáról!
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
