A Corvinuson vitatták meg, hogy lehet válságálló egy egyetem

Novemberben tartották a Budapesti Corvinus Egyetemen Európa legnagyobb felsőoktatási minőségbiztosítási konferenciáját, a European Quality Assurance Forumot. A három- napos rendezvényre ötszáz szakember érkezett a világ minden tájáról a magyar fővárosba, hogy megvizsgálja, hogyan tudnak stabilak maradni, sőt fejlődni az egyetemek a felsőoktatást elérő, egymást követő válságok közepette. 

Szabó Lajos György, a Corvinus egyetem oktatási rektorhelyettese a konferencián házigazdaként felidézte az egyetem új „Híd-stratégiájának” értékkészletét. Elmondta, az együttműködés, a rendszerszintű gondolkodás, a kiválóság és az integritás értékei mélyen rezonálnak a felsőoktatási minőségbiztosítás legnagyobb európai fórumának témáival. „Ha ezeket az értékeket integráljuk a stratégiába, a minőségbiztosítás a mindennapok szerves részévé és adminisztratív kötelezettség helyett formáló erővé válik a Corvinuson” – jegyezte meg. 

Köszöntőt mondott Szilágyi János Ede, a Magyar Felső­oktatási Akkreditációs Bizottság elnöke is, aki ismertette a hazai minőségbiztosítási rendszer átalakításának részleteit. A szakember kiemelte, hogy az új intézményi akkreditációs keret, a rugalmasabb programértékelés és az egyetemi professzori kritériumrendszer átdolgozása azt szolgálja, hogy a minőségbiztosítás ne puszta ellenőrzés legyen, hanem olyan szakmai együttműködés az intézményekkel, amely segíti a folyamatos fejlődésüket. 

A nagy presztízsű rendezvényre meghívást kapott Jamil Salmi marokkói felsőoktatási szakértő is, aki előadásában arról beszélt, milyen kihívásokkal néz szembe ma az iparág. A Világbank korábbi szakértője öt rendszerszintű elemet emelt ki, amely alapjaiban alakítja át az egyetemek működését: a koronavírus-járvány nyomán felgyorsult digitális átállást; a több országban jelentkező költségvetési megszorításokat; a mesterséges intelligenciá­hoz kötődő technológiai átalakulást; az éghajlatváltozás terheit; valamint a demokratikus keretekre és az akadémiai szabadságra nehezedő nyomást. 

Szavai szerint a felkészült felsőoktatásnak több válasza is van e kihívásokra: idetartozik a hallgatóközpontú, projekt- és kompetenciaalapú oktatás, továbbá a minőségszemlélet, amely nem elsősorban a formális követelményekre, a szabályzatokra és a papírmunkára, hanem a tanulási eredményekre és a ténylegesen megszerzett kompetenciákra figyel. 

„Fontos, hogy a külső ellenőrzés túlsúlya helyett a belső minőségkultúrát és a folyamatos fejlesztést támogassuk, hogy az intézmények működésében következetesen érvényesüljön a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, illetve hogy a stratégiai tervezés kockázatelemzésre és tudatos kockázatkezelésre épüljön” – emelte ki. 

Jamil Salmi beszédében kifejtette, a minőségbiztosítás akkor lehet valódi kapaszkodó egy változó, bizonytalan környezetben, ha egyszerre őrzi szakmai függetlenségét, ösztönzi az intézményi innovációt, és erősíti a bizalomra, átláthatóságra és közös értékekre épülő együttműködést. 

„A közösen kialakított keretek pedig abban segíthetnek, hogy az európai felsőoktatás a válságok között is ellenálló, nyitott maradjon, és előretekintsen” – szögezte le. A felsőoktatási szakértő a kollégáknak és az érdeklődőknek  elárulta, jó előre mérlegelni kell a következményeket, ez tesz minket válságállóvá. 

A konferencia felszólalói egyetértettek abban, hogy a minőségbiztosításban dolgozó szakemberek feladata továbbra is az, hogy a hallgatók, az egyetemek és a társadalom egészének érdekeit képviseljék, és fenntartsák a bizalom és az együttműködés intézményes kereteit.

Nyitókép: Ficsor Márton