A kínai közösségimédia-kisgömböcöt egyre több támadás és kritika éri Amerikában: nem csak a Facebook és az Instagram, a Pentagon sem szereti a konkurenciát.
A napokban robbant a tengerentúlon a hír: Montana lesz az első amerikai állam, amely törvénnyel tiltja majd a kínai TikTok platform használatát. A Greg Gianforte republikánus kormányzó kézjegyére váró törvény januárban léphet érvénybe, a TikTok már most sugallja, valószínűleg jogi lépésekre szánja el magát. Még egy csavar akad a törvényben: bár illegálissá teszi az applikáció letöltését, azoknak, akiknek már fent van a telefonján, legális lesz használni továbbra is.
A törvényjavaslatot egyébként 54:43 szavazati aránnyal fogadták el,
A Tiktok – legalábbis amerikai szemmel nézve – több szempontból is más a hagyományosan amerikai vállalatok által uralt közösségimédia-piac egyéb termékeihez képest, mint például a YouTube, a Facebook vagy az Instagram.
Ugyanis, mint arról a Washington Post is értekezik, egy különleges algoritmuson keresztül
a kínai variáns tényleg rengeteg adatot gyűjt,
és ez alapján szolgálja ki a felhasználói igényeket a „for you” szekcióban, így egy átlagos amerikai felnőtt felhasználó napi 56 percet tölt az applikáció használatával, a „TikTok-függőség kétségtelenül nagyon is valóságos dolog” kutatások szerint is.
Egy másik probléma a sokáig hülyegyerek-applikációként kezelt alkalmazással a már említett „veszélyes kihívások”, vagy tágabb értelemben véve a figyelem generálását mindenek fölé helyező viselkedés.
Néhány példa erről a közelmúltból:
Zárójelben érdemes lehet megjegyezni, ami a függőséget és a megkérdőjelezhető tartalmakat illeti: a kínai vállalat érdekes módon Kínában a gyerekek számára elérhető verziónál nem „egyél Mentost kólára”-típusú „kihívásokat” algoritmizál a fiatal felhasználók falára,
múzeumi kiállításokat, hazaszeretetről szóló videókat és oktatóvideókat ajánlanak, derült ki nemrég.
Az amerikai Kongresszus energetikai és kereskedelmi bizottsága márciusban nyilvános meghallgatásra behívta a TikTok vezérigazgatóját, Shou Zi Chew-t, akinek mérsékelten volt lehetősége védőbeszédet mondania a platform mellett, noha meghallgatása órákon át tartott. A bizottsági elnök maga is a platform betiltása mellett kardoskodott az egész Egyesült Államokban,
Emlékezetes: bár a TikTok nem kizárólagosan Kínában működik, de a ByteDance kínai cég tulajdonolja, Peking pedig a gyanú szerint befolyásolhatja a működését, és az összegyűjtött elképesztő mennyiségű adatot is kiszolgáltathatja a kínai titkosszolgálatnak a felhasználókról.
Valójában ez nem teljesen igaz, mármint az adatgyűjtéssel kapcsolatban az, hogy „a gyanú szerint”: decemberben ugyanis az említett ByteDance vezetősége egészen konkrétan bevallotta, hogy alkalmazottaik – legalábbis „szándékolatlanul” – hozzáfértek amerikai felhasználók IP-címeihez, beleértve, mit ad Isten, olyan újságírókéihoz, akik kritikus hangvételű cikkeket írtak a vállalatról.
A feltörekvő, elsősorban fiatalok körében népszerű platformnak
Washington nem is feltétlenül ragaszkodna a betiltáshoz, „csupán” egy visszautasíthatatlan ajánlatot szerettek volna tenni a kínai tulajdonosoknak, hogy ugyan, adják már el a részesedésüket, és akkor a veszélyes kínai appikáció demokratikus amerikai közösségimédia-applikációvá válik.
Hozzátehetjük, demokratikus amerikai közösségimédia-applikációnak lenni sem feltétlenül az objektivitás, a politikai önmegtartóztatás és a felhasználói adatok korrekt kezelésének a záloga: emlékezetes lehet a Facebook (újabban: Meta) háza tájáról a Cambridge Analytica-botrány, az összes platformot érintő közös hadjárat a republikánus elnökjelölt Donald Trump ellen 2020-ban, de ott vannak az olyan apróságok, mint a jobboldali hírportálok folyamatos, érdemi indoklás nélküli letiltása; a Twitter kapcsán Elon Musk hatalomátvétele után derült ki, hogy
Emlékezetes, a TikTok elleni fellépés – nagyjából a nyugati-kínai viszony elmérgesedésével egyidőben – széles körben megindult.
Óriási érvágás volt a vállalatnak az indiai betiltás: a Föld immár legnépesebb, Kínával bonyolult viszonyt ápoló országa nemzetbiztonsági okokból döntött így, noha minden második fiatal felhasználó innen érkezett a felületre.
Hasonlóképpen járt az applikáció Afganisztánban, Örményországban, Azerbajdzsánban, Bangladesben, Iránban, Pakisztánban és Szíriában.
A kormányzati dolgozók munkaeszközeit érintő tiltás ennél is szélesebb körű, itt már nyugati országok is érintettek, elsősorban az angolszászok: az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, illetve több európai ország, úgy mint Belgium, Dánia, Norvégia.
És persze az Egyesült Államok európai szövetségesei sem habozhatnak, ha az amerikai szankciókat kell gyakorlatba ültetni Európában, igaz, a TikToknál egy kicsit mégis fáziskésésben vannak: az Európai Parlament munkatársait ugyan arra kötelezték, hogy március 20-ig töröljék az alkalmazást minden munkahelyi eszközükről, miután Roberta Metsola elnök korábbi rendelete kiberbiztonsági kockázatokra hivatkozott a kínai tulajdonú platformmal kapcsolatban. Azonban nem megy az könnyen faluhelyen, a 2024 késő tavaszára tervezett EP-választások miatt
főleg az ott elérhető, zömmel fiatal szavazók voksai kedvéért, akik közül 125 millió használja több-kevesebb intenzitással az alkalmazást.
Cikkünk végére mindenesetre kerüljön egy nagyon huszonegyedik századi hír, benne minden fontos elemmel: a globalizmus miatti minden-mindennel-összefüggéssel, az energiaválsággal és az orosz-ukrán háborúval:
Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Európának „komolyan” kellene vennie az amerikai elnököt Grönland kérdésében J.D. Vance szerint.
Az Európai Bizottság nem fizet, a korrupt ukrán politikus pedig tonnaszámra rejtegeti az aranyat Moszkvában. A csütörtök legolvasottabb hírei a Mandineren.
Trump titka pofon egyszerű, a többségnek mégsem jutna eszébe.
Maduro bukásával a közép-amerikai ország gazdasági és politikai értelemben is ellehetetlenül.
Az elnök szerint akár évekig is eltarthat az amerikai felügyelet a dél-amerikai országban.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
