Nekiment Amerika a kínai TikToknak, kiszorítanák a nyugati világból

A napokban robbant a tengerentúlon a hír: Montana lesz az első amerikai állam, amely törvénnyel tiltja majd a kínai TikTok platform használatát. A Greg Gianforte republikánus kormányzó kézjegyére váró törvény januárban léphet érvénybe, a TikTok már most sugallja, valószínűleg jogi lépésekre szánja el magát. Még egy csavar akad a törvényben: bár illegálissá teszi az applikáció letöltését, azoknak, akiknek már fent van a telefonján, legális lesz használni továbbra is.

A törvényjavaslatot egyébként 54:43 szavazati aránnyal fogadták el,

Életveszélyes figyelemfüggőség

A Tiktok – legalábbis amerikai szemmel nézve – több szempontból is más a hagyományosan amerikai vállalatok által uralt közösségimédia-piac egyéb termékeihez képest, mint például a YouTube, a Facebook vagy az Instagram.

Ugyanis, mint arról a Washington Post is értekezik, egy különleges algoritmuson keresztül

és ez alapján szolgálja ki a felhasználói igényeket a „for you” szekcióban, így egy átlagos amerikai felnőtt felhasználó napi 56 percet tölt az applikáció használatával, a „TikTok-függőség kétségtelenül nagyon is valóságos dolog” kutatások szerint is.

Egy másik probléma a sokáig hülyegyerek-applikációként kezelt alkalmazással a már említett „veszélyes kihívások”, vagy tágabb értelemben véve a figyelem generálását mindenek fölé helyező viselkedés.

Néhány példa erről a közelmúltból:

• 2020-ban az amerikai Oklahomában a „Benadryl challange” nevű kihívás miatt halt meg egy 15 éves tinédzser lány – a veszélyes mutatvány arról szól, hogy a résztvevők, miközben videózzák magukat, 12-14 tablettányi Benadryl nevű nyugtatót vesznek be, abban a reményben, hogy hallucinálni fognak.
• 2021-ben két kislány halálát is összefüggésbe hozták a „Blackout challenge” nevű kihívással, amelynek lényege, hogy a résztvevők ájulásig fojtogatják magukat övvel, pórázzal vagy egyéb eszközökkel.
• 2022 októberében tinédzserek kötöttek el egy autót a TikTok „Kia challenge” névre hallgató kihívása kapcsán, mind a négyen meghaltak, miután karamboloztak a lopott járművel.

Zárójelben érdemes lehet megjegyezni, ami a függőséget és a megkérdőjelezhető tartalmakat illeti: a kínai vállalat érdekes módon Kínában a gyerekek számára elérhető verziónál nem „egyél Mentost kólára”-típusú „kihívásokat” algoritmizál a fiatal felhasználók falára,

múzeumi kiállításokat, hazaszeretetről szóló videókat és oktatóvideókat ajánlanak, derült ki nemrég.

Nemzetbiztonsági ügyek

Az amerikai Kongresszus energetikai és kereskedelmi bizottsága márciusban nyilvános meghallgatásra behívta a TikTok vezérigazgatóját, Shou Zi Chew-t, akinek mérsékelten volt lehetősége védőbeszédet mondania a platform mellett, noha meghallgatása órákon át tartott. A bizottsági elnök maga is a platform betiltása mellett kardoskodott az egész Egyesült Államokban,

Emlékezetes: bár a TikTok nem kizárólagosan Kínában működik, de a ByteDance kínai cég tulajdonolja, Peking pedig a gyanú szerint befolyásolhatja a működését, és az összegyűjtött elképesztő mennyiségű adatot is kiszolgáltathatja a kínai titkosszolgálatnak a felhasználókról.

Valójában ez nem teljesen igaz, mármint az adatgyűjtéssel kapcsolatban az, hogy „a gyanú szerint”: decemberben ugyanis az említett ByteDance vezetősége egészen konkrétan bevallotta, hogy alkalmazottaik – legalábbis „szándékolatlanul” – hozzáfértek amerikai felhasználók IP-címeihez, beleértve, mit ad Isten, olyan újságírókéihoz, akik kritikus hangvételű cikkeket írtak a vállalatról.

A feltörekvő, elsősorban fiatalok körében népszerű platformnak

Washington nem is feltétlenül ragaszkodna a betiltáshoz, „csupán” egy visszautasíthatatlan ajánlatot szerettek volna tenni a kínai tulajdonosoknak, hogy ugyan, adják már el a részesedésüket, és akkor a veszélyes kínai appikáció demokratikus amerikai közösségimédia-applikációvá válik.

Hozzátehetjük, demokratikus amerikai közösségimédia-applikációnak lenni sem feltétlenül az objektivitás, a politikai önmegtartóztatás és a felhasználói adatok korrekt kezelésének a záloga: emlékezetes lehet a Facebook (újabban: Meta) háza tájáról a Cambridge Analytica-botrány, az összes platformot érintő közös hadjárat a republikánus elnökjelölt Donald Trump ellen 2020-ban, de ott vannak az olyan apróságok, mint a jobboldali hírportálok folyamatos, érdemi indoklás nélküli letiltása; a Twitter kapcsán Elon Musk hatalomátvétele után derült ki, hogy

Tűrés, tiltás, TikTok

Emlékezetes, a TikTok elleni fellépés – nagyjából a nyugati-kínai viszony elmérgesedésével egyidőben – széles körben megindult.

Óriási érvágás volt a vállalatnak az indiai betiltás: a Föld immár legnépesebb, Kínával bonyolult viszonyt ápoló országa nemzetbiztonsági okokból döntött így, noha minden második fiatal felhasználó innen érkezett a felületre.

Hasonlóképpen járt az applikáció Afganisztánban, Örményországban, Azerbajdzsánban, Bangladesben, Iránban, Pakisztánban és Szíriában.

A kormányzati dolgozók munkaeszközeit érintő tiltás ennél is szélesebb körű, itt már nyugati országok is érintettek, elsősorban az angolszászok: az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, illetve több európai ország, úgy mint Belgium, Dánia, Norvégia.

És persze az Egyesült Államok európai szövetségesei sem habozhatnak, ha az amerikai szankciókat kell gyakorlatba ültetni Európában, igaz, a TikToknál egy kicsit mégis fáziskésésben vannak: az Európai Parlament munkatársait ugyan arra kötelezték, hogy március 20-ig töröljék az alkalmazást minden munkahelyi eszközükről, miután Roberta Metsola elnök korábbi rendelete kiberbiztonsági kockázatokra hivatkozott a kínai tulajdonú platformmal kapcsolatban. Azonban nem megy az könnyen faluhelyen, a 2024 késő tavaszára tervezett EP-választások miatt

főleg az ott elérhető, zömmel fiatal szavazók voksai kedvéért, akik közül 125 millió használja több-kevesebb intenzitással az alkalmazást.

Cikkünk végére mindenesetre kerüljön egy nagyon huszonegyedik századi hír, benne minden fontos elemmel: a globalizmus miatti minden-mindennel-összefüggéssel, az energiaválsággal és az orosz-ukrán háborúval:

Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP