Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Keményre sikerült a TikTok-vezér vallatása Washingtonban: az amerikai képviselők úgy bántak el a kínai tulajdonban lévő, népszerű videómegosztó vezérigazgatójával, mintha személyesen Hszi Csin-pinggel beszéltek volna.
Az Egyesült Államokban gyűlnek a viharfelhők a tizenévesek körében rendkívül népszerű, rövid videók megosztására használt platform, a TikTok fölött. A Fehér Ház saját alkalmazottait kötelezték, hogy töröljék le telefonjaikról az alkalmazást, és számos vezető amerikai kormánytisztviselő fogalmazta meg az elmúlt hetekben azt a véleményt, hogy a kínai tulajdonban lévő alkalmazást be kellene tiltani.
Blinken külügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott, a TikToknak „így vagy úgy véget kell vetni”,
és ehhez szerinte nem feltétlenül elég, ha kínai tulajdonosa kiszáll a platformból.
E viharos időszakban hívta be az amerikai kongresszus energetikai és kereskedelmi bizottsága múlt hét végén nyilvános meghallgatásra a TikTok vezérigazgatóját, a szingapúri Shou Zi Chew-t, aki igyekezett meggyőzni az amerikai törvényhozókat: ne szavazzanak a TikTok betiltása mellett, inkább fogadják el a videómegosztó saját megoldási javaslatát az amerikai állam és a cég között fennálló nézeteltérésekre.
A TikTok javaslata az úgynevezett Texas-projekt,
„hogy amerikai földön amerikai cég tárolja amerikai személyzet felügyelete alatt”.
Ezzel azt ígérik, hogy a platform kínai tulajdonosa, a Bytedance kínai alkalmazottai semmilyen módon nem tudnának hozzáférni a TikTok amerikai felhasználóinak adataihoz; s ezáltal megszűnne az a kockázat, ami miatt a vállalat egyáltalán az Egyesült Államok célkeresztjébe került: hogy a Kínai Kommunista Párt esetleg hozzáférhet általa az amerikai internetezők adataihoz.
Shounak azonban finoman szólva sem sikerült meggyőznie igazáról az őt kérdező képviselőket. Öt és fél órás, vérre menő meghallgatása, melyet alább ön is megtekinthet, sokkal inkább arra mutat rá, hogy
s ebben a pártok között egyáltalán nincs különbség.
A nagy meghallgatás
A bizottság elnöke, Cathy McMorris Rodgers washingtoni republikánus képviselő rögtön az ülés elején nyilvánvalóvá tette, nincs kegyelem: „Az ön platformját be kellene tiltani” – közölte Shouval, majd jelezte az ülést hallgató amerikai állampolgároknak, hogy
a TikTok a Kínai Kommunista Párt fegyvere, mellyel önök ellen kémkedik, manipulálja, hogy mit lássanak,
és kihasználják ezt a jövő generációk számára.”
A bizottsági elnök – a képviselők pártokon átívelő többségével együtt – úgy látja: ugyan a TikTok Kínában nem működik, de mivel tulajdonosa, a Bytedance kínai cég, a kínai állam ráhatással lehet a működésére, és arra kényszerítheti, hogy részt vegyen különböző titkosszolgálati műveletekben, és átadja nekik felhasználói adatait.
Anna Eshoo kaliforniai demokrata képviselő kérdésére Shou igyekezett ezt az elméletet cáfolni, és jelezte, „nem láttam bizonyítékot arra, hogy a kínai kormánynak hozzáférése lenne ezekhez az adatokhoz: nem kérték tőlünk, mi pedig nem adtuk”.
Eshoo képviselő viszont úgy reagált erre: „Ezt nevetségesnek tartom”, és világossá tette, „nem hiszem, hogy a TikTok vagy ön mondott volna bármit, ami erről meggyőzött volna minket”.
Frank Pallone New York-i demokrata képviselő
a TikTok tulajdonosát nemes egyszerűséggel „pekingi kommunista székhelyű anyavállalatnak” nevezte.
Az amerikai bizottság tagjai az idejüket nem csak kérdezésre használhatták, tehettek egyszerűen megjegyzéseket is. Így tett Kat Cammack floridai republikánus képviselő is, aki időkeretében a TikTok moderációs elveit és kínai kapcsolatait kárhoztatta. Shou Cammack felszólalása végén megkérdezte az elnöktől, szabad-e válaszolnia – az azonban jelezte, „nem, megyünk tovább”.
Voltak olyan helyzetek is, amikor Shou visszavágott – például Darren Soto floridai demokrata képviselőnek, aki azt kérte számon a cégen, hogy legyenek „amerikai cég amerikai értékekkel”. Shou finoman jelezte, hogy az amerikai cégek adatbiztonsági törekvései kapcsán nem kifejezetten jók a tapasztalatok, „nézze csak meg a Facebookot és a Cambridge Analyticát”. Nem véletlen, hogy a vezérigazgató épp ezen a ponton támadott – a Facebook ugyanis tavaly kifejezetten felbérelt egy marketingcéget,
A meghallgatás geopolitikai felhangját maguk a képviselők is elismerték – August Pfluger texasi republikánus honatya például úgy fogalmazott, „Ön olyasmit tett, ami az elmúlt három-négy évben nem történt meg talán Vlagyimir Putyin kivételével – egységbe forrasztotta a republikánusokat és a demokratákat.”
Az amerikai képviselők igencsak agresszív stílusa mellett ugyanakkor Shou is produkált aggodalmat keltő momentumokat. Szóba került egy olyan eset például, amikor a Bytedance egy belső vizsgálat során TikTok-adatokat használt fel egy újságíró forrásának felkutatásához. Mikor a vezérigazgatónak szegezték a kérdést, hogy ez nem kémkedés-e vajon a Kínai Kommunista Parancsára,
Shou úgy fogalmazott, „nem gondolom, hogy a kémkedés a legjobb szó ennek leírására”.
A másik fogós kérdés a tartalommoderáció volt – a képviselők részéről az a gyanú merült fel, hogy a TikTok cenzúrázza a kínai kormány számára kényes témákat, például az 1989-as Tienanmen téri vérengzést, vagy a kínai ujgurokkal szembeni túlkapásokat. Erre úgy válaszolt, „nem távolítjuk el az ilyen tartalmat, mert a TikTok az önkifejezés szabadságának helye”, emellett a platform „nem népszerűsít vagy távolít el tartalmat a kínai kormány kérésére”.
Az ujgurokkal kapcsolatban azonban Debbie Lesko arizonai republikánus képviselő kifejezetten a véleményét kérdezte, Shou pedig kitért a konkrét válaszadás elől, és csak annyit mondott, hogy mélyen megrendíti, ha bármiféle emberi jogi abúzusról hall. Melissa Chan Kínából kitiltott sztárújságíró a válaszból azt szűrte le, hogy mivel itt ténykérdésről és nem véleményről van szó, „ha ezt nem ismerheti el a vezérigazgató,
az azt jelzi, hogy nem beszélhet szabadon. Vajon milyen hatalom akadályozza meg ebben?”
Emellett adatbiztonsági tekintetben is nehéz megnyugtatónak értékelni Shou azon válaszát, hogy a TikTok csak olyan adatot gyűjt, „amit gyakran gyűjtenek más cégek is az iparágunkban”; valamint azt, hogy „a globális interoperabilitás” elérése érdekében egyelőre még kínai mérnököknek is hozzáférésük lehet amerikai felhasználók adataihoz.
A kérdező képviselők nem minden esetben voltak teljesen felkészültek Shou személyével vagy az általuk tárgyalt szakterülettel kapcsolatban. Dan Crenshaw texasi republikánus képviselő például vehemensen magyarázta a vezérigazgatónak: „A kínai állampolgároknak együtt kell működniük a kínai titkosszolgálattal, amikor csak megkeresik őket. Ez önre is vonatkozik!”
Buddy Carter georgiai republikánus képviselő pedig arról érdeklődött, naplózza-e a TikTok, hogy mikor tágulnak ki egy felhasználójuk pupillái, hogy megállapítsák, tetszett-e a felhasználónak a megtekintett tartalom. Shou úgy felelt, „az egyetlen arccal kapcsolatos adat, amelyet gyűjtünk, az olyan szűrők használatánál van, amelyek például napszemüveget tesznek az ember arcára. Ehhez tudnunk kell, hol vannak a szemeid.”
Carter képviselő – aki feltehetőleg nem tudta, hogyan működnek a kameraszűrők – erre visszakérdezett: „Miért kell tudniuk, hol vannak a szemek, ha nem azt nézik, hogy kitágultak-e?”
Kína látványosan kaján vigyorral figyeli, ahogy az Egyesült Államok lecsap a TikTokra. Amikor a Fehér Ház februárban letöröltette az alkalmazást a szövetségi dolgozók telefonjairól, Mao Ning kínai külügyi szóvivő úgy kommentálta a döntést:
Mennyire lehet bizonytalan magában a világ első számú szuperhatalma,
ha egy olyan alkalmazástól fél, ami tetszik a fiataloknak?”
Brooke Oberwetter, a TikTok szóvivője a cég felháborodásának adott hangot a meghallgatás után. Úgy fogalmazott, „Shou arra készült, hogy a Kongresszus kérdéseit fogja megválaszolni”, ehelyett azonban „a napot politikai hatásvadászat dominálta, amely nem vett tudomást arról, hogy a valódi megoldások már úton vannak”.
Emellett felhívta a figyelmet arra,
és talán a 150 millió felhasználó alkotmányos szabadságjogait sem kellene figyelmen kívül hagyni.
Nyitókép: OLIVIER DOULIERY / AFP