Shou úgy fogalmazott, „nem gondolom, hogy a kémkedés a legjobb szó ennek leírására”.
A másik fogós kérdés a tartalommoderáció volt – a képviselők részéről az a gyanú merült fel, hogy a TikTok cenzúrázza a kínai kormány számára kényes témákat, például az 1989-as Tienanmen téri vérengzést, vagy a kínai ujgurokkal szembeni túlkapásokat. Erre úgy válaszolt, „nem távolítjuk el az ilyen tartalmat, mert a TikTok az önkifejezés szabadságának helye”, emellett a platform „nem népszerűsít vagy távolít el tartalmat a kínai kormány kérésére”.
Az ujgurokkal kapcsolatban azonban Debbie Lesko arizonai republikánus képviselő kifejezetten a véleményét kérdezte, Shou pedig kitért a konkrét válaszadás elől, és csak annyit mondott, hogy mélyen megrendíti, ha bármiféle emberi jogi abúzusról hall. Melissa Chan Kínából kitiltott sztárújságíró a válaszból azt szűrte le, hogy mivel itt ténykérdésről és nem véleményről van szó, „ha ezt nem ismerheti el a vezérigazgató,
az azt jelzi, hogy nem beszélhet szabadon. Vajon milyen hatalom akadályozza meg ebben?”
Emellett adatbiztonsági tekintetben is nehéz megnyugtatónak értékelni Shou azon válaszát, hogy a TikTok csak olyan adatot gyűjt, „amit gyakran gyűjtenek más cégek is az iparágunkban”; valamint azt, hogy „a globális interoperabilitás” elérése érdekében egyelőre még kínai mérnököknek is hozzáférésük lehet amerikai felhasználók adataihoz.
A képviselők sem brillíroztak
A kérdező képviselők nem minden esetben voltak teljesen felkészültek Shou személyével vagy az általuk tárgyalt szakterülettel kapcsolatban. Dan Crenshaw texasi republikánus képviselő például vehemensen magyarázta a vezérigazgatónak: „A kínai állampolgároknak együtt kell működniük a kínai titkosszolgálattal, amikor csak megkeresik őket. Ez önre is vonatkozik!”
Shou erre válaszul finoman jelezte, hogy ő nem kínai, hanem szingapúri.
Buddy Carter georgiai republikánus képviselő pedig arról érdeklődött, naplózza-e a TikTok, hogy mikor tágulnak ki egy felhasználójuk pupillái, hogy megállapítsák, tetszett-e a felhasználónak a megtekintett tartalom. Shou úgy felelt, „az egyetlen arccal kapcsolatos adat, amelyet gyűjtünk, az olyan szűrők használatánál van, amelyek például napszemüveget tesznek az ember arcára. Ehhez tudnunk kell, hol vannak a szemeid.”
Carter képviselő – aki feltehetőleg nem tudta, hogyan működnek a kameraszűrők – erre visszakérdezett: „Miért kell tudniuk, hol vannak a szemek, ha nem azt nézik, hogy kitágultak-e?”
Kína röhög, a TikTok háborog
Kína látványosan kaján vigyorral figyeli, ahogy az Egyesült Államok lecsap a TikTokra. Amikor a Fehér Ház februárban letöröltette az alkalmazást a szövetségi dolgozók telefonjairól, Mao Ning kínai külügyi szóvivő úgy kommentálta a döntést:
Mennyire lehet bizonytalan magában a világ első számú szuperhatalma,
ha egy olyan alkalmazástól fél, ami tetszik a fiataloknak?”
Brooke Oberwetter, a TikTok szóvivője a cég felháborodásának adott hangot a meghallgatás után. Úgy fogalmazott, „Shou arra készült, hogy a Kongresszus kérdéseit fogja megválaszolni”, ehelyett azonban „a napot politikai hatásvadászat dominálta, amely nem vett tudomást arról, hogy a valódi megoldások már úton vannak”.
Emellett felhívta a figyelmet arra,
hogy tiktokozásból jelenleg ötmillió kisebb-nagyobb vállalkozó él,
és talán a 150 millió felhasználó alkotmányos szabadságjogait sem kellene figyelmen kívül hagyni.
Nyitókép: OLIVIER DOULIERY / AFP