Nem nyugodhat Macron, tovább lázong Franciaország

A nyugdíjreform Macron egyik fő kampányígérete volt hat évvel ezelőtti megválasztásakor. Már akkor lehetett tudni, hogy az elnök kemény fába vágta fejszéjét ezzel, hiszen korábban már Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy kormánya is jelentős ellenállásba ütközött, és Macron első elnökségét is beárnyékolták a sárga mellényes tüntetések.

A legújabb reformtervek bejelentése is komoly felháborodást váltottak ki. Az új tervek értelmében az általános nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedik Franciaországban, a közszféra egyes dolgozói elveszítik a kiváltságokat. Március 7-én csaknem 1,3 millió ember vonult utcára tiltakozni, a közvélemény-kutatások szerint pedig

A szakszervezetek szerint a javaslat éppen az alacsony jövedelmű kétkezi munkásokat bünteti, akik fiatalabban kezdtek dolgozni, mint a tanultabb munkavállalók, így több évet kellene ledolgozniuk, mint utóbbiaknak. Nem is véletlen, hogy a francia fővárost is elöntötte a hulladék a szemétszállítók sztrájkja miatt, mellettük jelentős munkabeszüntetések voltak az olajfinomítókban, valamint a tömegközlekedési alkalmazottak körében is.

A kormány szerint ugyanakkor a rendszert csak a nyugdíjkorhatár emelésével lehet továbbra is fenntartani, valamint Európában már így is 65 év körül van a nyugdíjkorhatár.

A reform viszont nem csak az utcán volt népszerűtlen, Macron úgy döntött, hogy

miután a nemzetgyűlésben nem volt biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához.

Ez úgy volt lehetséges, hogy a francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

Ezután mind az ellenzéki radikális baloldali összefogás, a NUPES, mind a szintén ellenzéki, de jobboldali Nemzeti Tömörülés is bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be Élisabeth Borne francia miniszterelnök kormánya ellen. A bizalmatlansági indítványok világosan jelezték a francia parlamentben létrejött éles ellentéteket.

A döntés után a tiltakozások is újra fellángoltak, volt aki azt mondta:

Végül hétfőn Macron és kormánya túlélte a bizalmatlansági indítványt, ugyanis hiába vesztette el az államfő pártja tavaly az abszolút többségét a parlament alsóházában, ennek ellenére a kormánybuktatáshoz szükséges sokpárti összefogás nem jött létre. A szavazáson 277 képviselő, többségükben a bal- és a jobboldalról, szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett, de 287-en ellene.

A jobboldali Nemzeti Összefogás által benyújtott másik indítvány, várhatóan szintén nem kap elég szavazatot. Azután pedig a reform minden bizonnyal gyorsan törvényerőre emelkedik.

Macron a hírek szerint ugyanakkor továbbra sem nyugodhat majd meg, mivel az ellenzéki pártok azt fontolgatják, hogy népszavazást kezdeményezzenek a kérdésben. Valamint még konzultálni kell az alkotmánytanácssal is, amelynek vezetője korábban már kifejezte aggályait a tervezettel kapcsolatban.

Továbbá az sem valószínű, hogy a tüntetők kedélyei egyhamar lenyugodjanak. A közösségi médiában azóta megjelentek olyan felvételek, amelyeken az látható, hogy bár a zavargások következtében több utca is lángba borult a francia fővárosban, ez a helyieket nem zavarja. A tűzrakásokat kerülgetve sietnek a dolgukra vagy úgy vacsoráznak az éttermekben, hogy a vendéglátóhely előtt ég a tűz.

Úgy tűnik, a francia élet, zavargásostul, vendéglőzéstül folytatódik tovább.

Nyitókép: Xose Bouzas / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP