A parlament csütörtökön szavazhat róla, bár Emmanuel Macron pénteken nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kormány életbe lépteti az alkotmány 49.3-as cikkét, amely alapján nem bocsátja parlamenti végszavazásra a reformot.
A francia szenátus elfogadta vasárnapra virradóan a vitatott nyugdíjreformot: az ellenzéki, jobboldali többségű felsőházban 195 szenátor szavazott igennel 112 nem ellenében. Néhány órával korábban már hetedik alkalommal tiltakoztak országszerte százezrek a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése ellen.
A felsőházi szavazás parlamenti legitimációt adott a reformjavaslatnak, és megnyitotta az utat a végleges elfogadás előtt, amely csütörtökön várható. „Fontos előrelépés történt este a nyugdíjreform törvénytervezetének széleskörű elfogadásával a szenátusban” – mondta Élisabeth Borne miniszterelnök az AFP hírügynökségnek. „Egyes frakciók obstrukciós kísérletei ellenére a demokratikus vita megvolt” – tette hozzá. „Biztos vagyok abban, hogy meglesz a parlamenti többség is a szöveg megszavazásához" – hangsúlyozta a kormányfő,
Bruno Retailleau, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak szenátusi frakciójának vezetője üdvözölte a tervezet elfogadását, és azt kérte nyilvánosan Olivier Dussopt munkaügyi minisztertől, hogy adja át Emmanuel Macron államfőnek a következő üzenetet: „Megszavazzuk a reformot, de nem szavazunk rá (Macronra).
A baloldal részéről Monique Lubin „brutálisnak” minősítette a törvénytervezetet, s úgy fogalmazott: „ez egy sötét nap minden fizetésből élő számára ebben az országban”. A szavazást megelőzően a szakszervezetek felhívására ismét utcai felvonulásokkal tiltakoztak a franciák.
A tüntetésekkel – valamint a kőolajfinomítókat, a tömegközlekedést és a szemétszállítást érintő gördülő sztrájkokkal - a szakszervezetek nyomást akarnak gyakorolni a képviselőkre, hogy ne szavazzák meg a kormány javaslatát,
A belügyminisztérium adatai szerint a különböző városokban a hetedik napon összesen 368 ezren tiltakoztak. A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok és a szervezők szerint is a hatodik tiltakozónapon, kedden a részvétel rekordot döntött. A rendőrség úgy tájékoztatott, hogy akkor 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban. A felmérések alapján a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, és a baloldal több ezer módosító indítvány benyújtásával hátráltatja a szavazást, a jobboldali ellenzék szavazataira is szüksége van a reform elfogadásához.
A kormány tervei szerint a parlament két házának vegyes biztossága, ahol az államfő pártja és a jobboldali ellenzék többségben van, szerdán ül össze a reform szövegének véglegesítésére,
Emmanuel Macron pénteken nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kormány életbe lépteti az alkotmány 49.3-as cikkét, amely alapján nem bocsátja parlamenti végszavazásra a reformot. A jogszabály alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően 24 órán belül egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt. A kormány ezt a megoldást használta ősszel a költségvetés elfogadásához is.
(MTI)
Nyitókép: AFP
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Jelentősek a késések.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
