Ugyanakkor biztatta Chapeket: a Disney két napig kell, hogy elviselje a felháborodást, hogy nem foglalt állást, további két napig, miután a kormányzó aláírta a törvényt, aztán „lesz valami új hirig, amire a woke tömeg felfigyel, és elfelejtik ezt a problémát”, különös tekintettel arra, hogy a felháborodásnak nem a jogszabály az oka, hanem a körülötte feltalált politikai-médiabeli narratíva.
DeSantis könyvében úgy fogalmaz: Chapek és a Disney „végül a baloldali média és az aktivisták nyomásának engedtek, és erőltetni kezdték a hamis narratívát a törvényjavaslat ellenében”. Az viszont még a kormányzót is meglepte, hogy a Disney éppen hogy fokozta a helyzetet a törvényjavaslat elfogadása után, mondván, bíróságra viszi az ügyet –
DeSantis ekkor jelezte, hogy akkor felül fogják vizsgálni a Disney kiváltságos helyzetét az államban.
A kormányzó könyvében kifejti: kisgyerekes apukaként sem volt megelégedve a Disney kedvezményes megállapodásaival az állammal, hiszen a vállalatnak joga van a woke aktivizmus mellé szegődni, de Floridának nem kell ezt piedesztálra emelni, különösen, hogy ez az aktivizmus hatással van a szülők és a gyerekek jogaira és jólétére.
DeSantist saját bevallása szerint annál inkább meglepte, hogy amikor az állam úgy döntött, megvonja ezeket a kedvezményeket a Disneytől,