Nem fog atomháborúvá fajulni az ukrajnai konfliktus – szakértő a Mandinernek

Nincs rá garancia, de nem gondolja úgy, hogy atomháborúvá gerjedhet az ukrajnai konfliktus, és azt sem tartja elképzelhető forgatókönyvnek, hogy Oroszország nukleáris eszközökhöz nyúlna – fogalmazott a Mandiner.hu-nak N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára.

A szakértőt annak kapcsán kerestük, hogy Vlagyimir Putyin elnök múlt hét kedden bejelentette: Oroszország felfüggeszti a részvételét az USA-val kötött atomfegyverzet-csökkentési megállapodásban, az ún. Új START-egyezményben.

(Ez volt az Egyesült Államokkal kötött utolsó, még érvényben lévő szerződés az atomfegyverzet korlátozásáról, amit 2021-ben hosszabbítottak meg öt évre.)

E mellett egy másik orosz vezető, Dmitrij Medvegyev (jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese) nem egyszer utalt már atomfegyverek bevetésére.

Politikai zsarolás és nem támadószándék Putyinék lépése

N. Rózsa Erzsébet azt mondta, a Új START-egyezmény egy olyan megállapodás, ami a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország között jött létre a bevethető nukleáris fegyverek számának a korlátozásáról. Nem az arzenál megszüntetéséről, nem a felszámolásáról, nem a használat tilalmáról, hanem a korlátozásáról.

„Ettől persze nagyon fontos lépésről volt akkor szó. Putyinék lépését ezáltal én sokkal inkább egyfajta politikai zsarolásnak vélem, mintsem valós veszélyforrásként, támadószándékként” – állapította meg.

Moszkvában sem lehet csak úgy nyomkodni a piros gombot

Érdeklődésünkre reagálva később utalt Rácz András Oroszország-szakértő kapcsolódó interjúira, amelyekben Rácz arról értekezett, hogy az orosz elnök amúgy sem lenne képes egymaga atomháborút indítani.

„Nukleáris fegyvert indítani a vezérkar tud az elnök utasítására azáltal, hogy utasítja a bevetésre az adott katonai egységet. Az orosz nukleáris erők azonban az elit elitje. Lehet bízni abban, hogy ők Putyin parancsa ellenére sem lőnének (…) És a Putyin körül lévők sem hagynák, hogy radioaktív hamuvá változtassák Oroszországot” – ecsetelte Rácz például a Klasszis Klubban.

N. Rózsa ezt követően emlékeztetett, nukleáris fegyvereket csupán kettő alkalommal használtak a világban: Hirosimában és Nagaszakiban.

Az elrettentés képessége a legnagyobb potenciál az atomfegyverekben

Kifejtette, öt atomhatalom van a világban (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság), azonban, hogy ki számít atomhatalomnak, azt az Atomsorompó-egyezmény definiálja.

(Azon országok, amelyek 1967. január 1. előtt nukleáris robbanószerkezetet állítottak elő és robbantottak fel.)

De még négy államról tudjuk, illetve az egyikről közvetett bizonyítékok alapján biztosan állíthatjuk – folytatta az egyetemi tanár –, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. Ez India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael.

N. Rózsa hangsúlyozta tehát: „A nukleáris fegyverekben a legnagyobb potenciált az elrettentés képessége jelenti.

De ott lehet az oroszoknak Csernobil rémképe is, nem véletlenül van az, hogy atomerőműveket nemigen támadnak.”

Ha mégis lenne orosz támadás, ellencsapásra ennél is kisebb az esély

Nagyon feltételes módban, ha és amennyiben Moszkva mégis ilyen lépésre szánná el magát, lehetne-e számítani ellencsapásra? – kérdeztük végül az NKE tanárától, mire azt felelte: sem India, sem Pakisztán, sem Izrael, de még Észak-Korea sem avatkozna be SEMMILYEN módon az ukrajnai konfliktusba, nukleárisan pláne nem.

„Akkor marad az öt elismert atomhatalom, ha egyáltalán az oroszok tényleg ehhez az eszközhöz nyúlnak. De ki fog reagálni minderre? Kínát kizárhatjuk rögtön, de azt is kétlem,

– fogalmazott lapunknak N. Rózsa Erzsébet.

Nyitókép: AFP PHOTO / RIA NOVOSTI / YEKATERINA SHTUKINA

***