Putyin felmondta az egyezményt: Oroszország annyi atomfegyvert gyárt majd, amennyit akar

Vlagyimir Putyin a Szövetségi Gyűlés előtt tartott keddi beszédében egy elejtett félmondatban közölte: Oroszország e felfüggeszti részvételét az Új START-egyezményben. Putyin e döntését azzal indokolta, hogy szerinte az Egyesült Államok atomfegyver-kísérletre készül.

Oroszország védelmi minisztériumának és a Roszatomnak biztosítaniuk kell az orosz atomfegyver kísérletképességét arra az esetre, ha ezt az USA elsőként meglépi” – fogalmazott beszédében Putyin. A felkészülés érdekében lép ki tehát Oroszország az egyezményből.

A döntés előzménye, hogy az Egyesült Államok januárban kétszer is megvádolta Oroszországot az egyezmény megsértésével. Állításuk szerint Oroszország egyrészt megakadályozta nukleáris objektumainak ellenőrzését, másrészt az USA ellenséges gesztusaira hivatkozva lemondta részvételét egyezmény kétoldalú konzultációs bizottságának Kairóban, tavaly november 29-december 6. között tartandó ülésén. A döntés tehát valamelyest a levegőben volt, Oroszország ebben az egyezményben már tavaly év végén sem teljesítette kötelezettségeit, amely önmagában kérdésessé tette az oroszok elkötelezettségét az egyezmény iránt.

Az Új START, azaz Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Egyezményt (Strategic Arms Reduction Treaty) 2010-ben írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök, s az 2011-ben lépett életbe. Akkoriban óriási diplomáciai sikernek számított, ugyanis az 1991-ben aláírt első szovjet-amerikai fegyverzetcsökkentési megállapodás, a START I utódját, a START II-t végül nem ratifikálták, a START I pedig 2009-ben kifutott, így éveken át nem volt fegyverzetcsökkentési megállapodás érvényben a két vezető atomhatalom között.

Az Új START azt irányozta elő, hogy a két atomhatalom egyikének se legyen 700-nál több interkontinentális, illetve tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétája, valamint nehézbombázója összesen. A hozzájuk való robbanófejek számát 1550-ben, a rakétaindító berendezések számát 800-ban maximálták. A szerződés olyan tekintetben mindenképpen sikeresnek mondható, hogy a két oldal nukleáris fegyverzete valóban az előirányzott mennyiség alá csökkent – ráadásul valószínűleg nem is csak papíron, hiszen a felek egymást ellenőrizték.

Az egyezmény így de facto halott,

újabb lépcsőt léptünk felfelé az eszkalációs létrán.

Nyitókép: MTI/AP/Pool/Kreml/Szergej Karpuhin