Eltávolították a legendás írónő könyveiből az etnikai hovatartozásra és a külsőségekre vonatkozó jelzőket.
Átírták Agatha Christie klasszikusait a modern érzékenységnek megfelelően – írta meg a The Telegraph. A tíz kicsi néger írónőjének könyveinek az új kiadásaiban az eredeti mondatokat vagy átdolgozták, vagy nemes egyszerűséggel kitörölték. Egy brit turista karakterét, aki egy csoport gyermeken tölti ki a frusztrációját, kitörölték egy nemrég megjelent újrakiadásból, míg a mosolygó fekete emberekre tett utalásokat, valamint a fogaikra és a testalkatukra tett megjegyzéseket szintén törölték.
Nem ez az első, korábban Roald Dahl és Ian Fleming munkásságát is átírták a friss kiadások számára.
A szerző saját elbeszélését, amely gyakran Jane Marple kisasszony vagy Hercule Poirot belső monológján keresztül hangzik el, sok esetben megváltoztatták. A rejtélyekben szereplő, gyakran unszimpatikus szereplők által elmondott párbeszédekből is kivágtak részeket.
A Halál a Níluson című 1937-es Poirot-regényben Mrs Allerton karaktere arról panaszkodik, hogy egy csapat gyerek zaklatja őt, mondván, hogy „visszajönnek és bámulnak, bámulnak, és bámulnak, és a szemük egyszerűen undorító, és az orruk is, és nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket”.
Ezt egy új kiadásban lecsupaszították, és így szólt: „Visszajönnek és bámulnak, és bámulnak. És nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket”.
Van ahonnan a keleti kifejezést távolították el, van ahonnan azt, hogy mosolyog a fekete szolga, megint máshonnan pedig azt, hogy fehérek a fogai az egyik karakternek. Az Egy karibi rejtély című műben az egyik kiemelkedő női karaktert úgy jellemezték, hogy „olyan fekete márvány felsőteste van, amilyennek egy szobrász is örülne”, ez a leírás hiányzik a szerkesztett változatból.
Az évtizedek óta Egyiptomban élő núbiai népre tett minden utalást kivágtak a Halál a Níluson című regényből. A zsidókra és cigányokra vonatkozó leírásokat is megváltoztatták, ahogy az indiaiakéit is, valamint a benszülöttekre vonatkozóakat is. Az átdolgozott könyvek mindegyikében megváltoztatták vagy eltávolították a faji leírásokat, többek között az Egy karibi rejtélyben egy egész passzust, amelyben egy szereplő nem vesz észre egy fekete nőt az éjszakai bokrok között, miközben a szállodai szobájához sétál.
Korábban a Tíz kicsi néger címét is átírták, most Mert többen nincsenek néven fut a legendás krimi.
Nyitókép: ITV Plc / Granada International / Collection ChristopheL via AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Rab Irén új könyvét akár történelmi útikalauznak is felfoghatnánk, amolyan gyakorlati tájékoztatónak a feledékeny közvélemény számára a határon túli magyarság közösségeiről. Gágyor Péter könyvrecenziója.
Javier Milei argentin elnök lenyűgöző éleslátásról, műveltségről és szilárd világnézetről tett tanúbizonyságot egy olyan eseményen, ahol a jelek szerint káosz és tanácstalanság uralkodott a fejekben.
Minden évforduló jó a számvetésre, sőt a magyar kultúra napja arra is, hogy büszkék legyünk a hazára. Petri Lukács Ádám írása.
A magyar kultúra népszerűsége töretlen.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
