A hadtörténész elmondta, vajon belesodródnak-e a németek a háborúba az új Leopard 1-es ígéretcsomaggal, ahogy azt is, mit kell csinálni még ezekkel a tankokkal, és mennyire használhatóak.
A német szövetségi kormány biztonsági tanácsa kedden jóváhagyta összesen 178 darab Leopard 1-es harckocsi leszállítását Ukrajnának – írtuk a Der Spiegel értesülése alapján. Ez sokkal több, mint amennyiről eddig szó volt.
A németek pár napja még 29 darab szállítható Leopard 1-esről, és 88 darab felújításáról beszéltek. Emellett a németek 14 modernebb, 2A6-os Leopardot is ígért Ukrajnának. A 178 Leopard 1-es harckocsit a raktárakból szedik elő, írja a lap: ebből 88 Olaszországból érkezik vissza Németországba. Állítólag a német kormány állja a teljes számlát: a felújítást és szállítást. A 178 Leopard leghamarabb 2024-ben érkezhet Ukrajnába.
A Leopard 1-es ugyanúgy hatvanas évekbeli konstrukció, mint a nyugati elemzők által kinevetett T 62-es, amit jellemzően a szakadárok kaptak meg – mondja a Mandinernek Somkuti Bálint hadtörténész, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.
Szerinte a kérdés az, hogy az amúgy vékony páncélzatú jármű milyen műszerezettséget kap és milyen fegyvert. Ha jót, akkor képes lehet megállni a helyét modernebb orosz eszközökkel szemben is. Ehhez meg kell erősíteni a páncélzatát és a 105 milliméteres ágyúját, és a műszereit is ki kell cserélni. Ez azonban nagyon sokba kerül, és nagyon hosszú idő. Nem véletlen, hogy idén nyárig eredetileg csak harminc darabot ígértek.
A kiképzési idő biztos, hogy legalább hónapokba telik, különösen is azért, mert az ukránok által megszokottnál teljesen eltérő felfogásban épített járműről van szó. Ha teljesen új kezelők kerülnek bele, akkor ez hat hónapot is igénybe vehet, ha viszont olyasvalaki vezeti, aki már irányított harckocsit, és tudja, hogy az teljesen máshogy viselkedik, mint egy busz vagy teherautó, akkor valamivel kevesebb.
– tette hozzá Somkuti. – Ez a felismerés tükröződik abban, hogy nem küldenek nehéz, 70 tonnás nyugati járműveket, hanem a könnyebb eszközöket küldik.
Mivel ebben a háborúban nem volt hadüzenet, ezért lehetetlen megállapítani, hogy mit tartanak casus bellinek az oroszok – jegyezte meg Somkuti. – Minden eszkalációra, ami érintette őket, határozottan és durván reagáltak, amire a legjobb példa a Kercsi-hidat ért támadás, ami után elindult az ukrán infrastruktúrát érő támadások sorozata.
Nem hiszem, hogy a Lepoard 1-esek átadásával a németek közvetlen háborúba sodródnának – jegyezte meg Somkuti. – Az orosz nyilatkozatok alapján ez akkor következne be, ha olyan eszközöket szállítanának nagy tömegben, ami rosszul érintené az orosz terveket: például légvédelmi eszközöket vagy százas nagyságrendben modern harckocsikat, vagy megjelennének közvetlen harcolóként is – ez a lengyelekre is vonatkozik.
s gyakorlatilag rossz körülmények közt álltak, azaz a felújításuk is időt vesz majd igénybe. Ez is oka annak, hogy csak harmincat ígértek nyárra, ami kevesebb, mint egy harkocsizászlóalj.
Engem meglepne, ha ez a háború áthúzódna jövő évre, amikor a legtöbb megérkezhet a beígért 178 harckocsiból – tette hozzá a hadtörténész.
Nyitókép: AFP / Patrik Stollarz
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Azonnal vádaskodásba kezdett.
Kritikák kereszttüzében a magyar válogatott játékos.
