A Cunk on Earth szürreális tudósinterjúi tényleg szórakoztatóak, miközben azért „A Tudomány” körül napjainkra kialakult áhítatos légkörbe is belepiszkálnak.
Az egyszeri nézőnek minden oka megvan arra, hogy fenntartásokkal kezeljen egy 2022-es BBC-mockumentaryt. A szigetország közéletében egyre több a tabutéma, egyre kevesebb dologgal lehet általánosságban viccelni, ennek megfelelően rengeteg, humorosnak szánt produkció csap át unalmas jóemberkedésbe, esetleg a végletekig kitolt ingerküszöbű, ráadásul ideológiailag is képzetlen társadalmi rétegek, például a fehér emberek, az apák vagy a templomba járók „felvilágosult” fikázásába.
A Netflixen január vége óta nézhető Cunk on Earth („Philomena Cunk szerint a világ”, de a magyar interpretációt inkább érdemes hanyagolni) nagy vállalása az, hogy
a Diane Morgan által megformált Philomena Cunk vezetésével.
Cunk Morgan állandó karaktere, aki a korábbi, brit belpiacra szánt sorozatokban Shakespeare korát és a szigetország viselt dolgait is „bemutatta” már. Az univerzálisabb tartalmú Cunk on Earthnél sem változtattak a formátumon, vagyis a műsorvezető elismert tudósokkal beszélget, akik többé-kevésbé jól reagálnak Cunk néha egészen szürreális kérdéseire.
A műfajban nyilvánvalóan nem könnyű újat mutatni, főként a fentebb vázoltakat tekintve – húsz éve Sacha Baron Cohen
de hasonlóval ma már nem lehet viccelni, ami talán nem is mindig akkora baj.
A Cunk on Earth nem is akar annyira megosztó lenni, mint Cohen karakterei egykoron, a műsor viszont így is szórakoztató, s talán nem is csak azoknak, akik egyébként szeretik ezt a fajta angol humort. A „buta, de öntudatos műsorvezető beszélget az okos tudósokkal” önmagában is komikus alapállás, a Cunk on Earth viszont öt rész alatt sem válik kiszámíthatóvá vagy sablonossá, ami legalább annyira köszönhető Diane Morgan kitűnő alakításának, mint azoknak a megszólalóknak, akik annak ellenére is komolyan veszik a szerepüket, hogy természetesen tudják, hogy egy mockumentary szereplői.
A sorozat kellemes paródiája azoknak a fontoskodó dokumentumfilmeknek, amikből végül semmi új nem derül ki, s persze oda-odaszúr a műfaj kliséinek, mint a David Attenborough-féle szóvirágoknak is. Philomena Cunk gyakran egészen közönséges kérdései
sőt, még ha nem is túl határozottan, a készítők az „a Twitteren olvastam”-féle bölcsességekkel felvértezett woke aktivisták kifigurázását is bevállalják.
A Cunk on Earth eredeti nyelven egy jól működő, viccesen abszurd áldokumentumfilm kitűnő nyelvi humorral és Diane Morgan remek játékával. A szerethető összképen az alkalmanként közönséges humor és a káromkodások – ez utóbbira a honi jobboldali közönség egy része az utóbbi időben módfelett különös érzékenységgel reagál – sem tudnak sokat rontani. A Cunk on Earthön valóban lehet jókat nevetni, ez pedig egy olyan sajátosság, ami a kortárs vígjátékok és kabaréjelenetek többsége közül kiemeli, nyomasztó hétköznapjainkban pedig jó választássá teheti ezt a mockumentaryt.
A nyitóképen: Philomena Cunk. Fotó: YouTube/BBC/Screenshot
Összeesküvés-elmélet, paranoia és fekete humor. Lehet vitatkozni arról, hogy az Emma Stone főszereplésével leforgatott Bugonia lenne-e Jórgosz Lánthimosz eddigi legkiválóbb filmje, de hogy a legszórakoztatóbb és a leginkább letisztult, az biztos.
A Netflix új true crime dokumentumfilmje a családtagok eltűnései és gyilkossági ügyei köré épül.
Ismert, a csatorna Trump egyik beszédének olyan összevágott verzióját sugározta, amelyből úgy tűnhetett, mintha az akkori amerikai elnök erőszakra buzdította volna híveit.
A Pluribus az eddig megtekinthető két epizódja alapján több mint ígéretes.
A színész még talán soha nem volt ilyen rossz, mint a Netflix új drámájában. Az Egy szerencsejátékos vallomása minden mást tekintve is a nézhetetlenség határát súrolja.
Az együttműködés Magyarország pozícióját is tovább erősíti a globális filmiparban.
Nem tetszett neki a kérdés.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.