Brüsszeli korrupció: így jutottunk el az európai parlamenti razziától a marokkói luxushotelig – mutatjuk!

A közelmúlt legnagyobb EU-s korrupciós bombája még december 9-én robbant, amikor az Európai Parlamentben rendőrségi razziát tartottak, és őrizetbe vettek négy embert, köztük egy volt európai parlamenti képviselőt. Akkor még próbáltak az ügyben szemérmesen eljárni, a szövetségi ügyészség meglehetősen polkorrekt módon csak annyit közölt: „egy Öböl-menti ország” által elkövetett korrupció gyanújával indított vizsgálat részeként intézkedtek a négy politikussal szemben.

Azonnali intézkedésként kitiltották a katari érdekképviseleteket

Az Európai Parlament szocialistái már másnap arról írtak, hogy mennyire le vannak sújtva amiatt, hogy őrizetbe vették az EP egyik alelnökét, a szocialista görög Eva Kailit. Hat nappal később aztán az EP – „azonnali intézkedésként” – úgy határozott, hogy felfüggesztik a Katarral összefüggő jogalkotási munkát. Valamint megszavazták, hogy a katari érdekképviseletek ne léphessenek be a parlament területére. 

Nem csak Kailit tartóztatták le

Az eset kapcsán kétségkívül Eva Kaili lett a leghíresebb/hírhedtebb, viszont rajta kívül még három másik ember is reflektorfénybe került. Az EP-alelnök mellett őrizetbe vették élettársát, az olasz Francesco Giorgit, a szintén olasz Pier Antonio Panzerit (ezt a nevet kérjük jegyezzék meg, nemsokára visszatérünk rá), valamint egy harmadik olaszt, Niccolò Figà-Talamancát.

Közben tovább gyűrűzött a botrány:

Amikor megkérdezték Kailit, hogyan került a lakására a közel egymillió euró készpénz, azt a meglehetősen frappáns választ adta, hogy fogalma sincsen, esetleg a férje tudna válaszolni.

Lebuktak az EP-képviselők

A gyanú szerint az őrizetbe vett személyek tekintélyes mennyiségű pénzért cserébe hathatós szószólói lettek Brüsszelben és Strasbourgban két közel-keleti országnak, Katarnak és Marokkónak.

Emlékeznek még a fentebb említett Pier Antonio Panzerire? Nos, az egykori olasz EP-képviselő a jelek szerint úgy fogadott el marokkói luxusnyaralásokat és kenőpénzeket, hogy közben a korrupcióellenes küzdelem céljából megalapított munkacsoportban is tevékenykedett.

Az egész korrupciós ügynek látványos eredményei lettek: az EU és Katar tavaly októberben kötött egy olyan megállapodást, amely korlátlan légtérhasználatot engedélyezett a Qatar Airwaysnek az Európai Unió területén.

illetve az EP elég erőteljesen kiállt az arab országokból érkező bevándorlás mellett. A frissebb fejlemények alapján a Katar-gate-nek elnevezett brüsszeli korrupciós botrány legalább hatvan politikust érint, akik javarészt szocialisták és néppártiak.

Katar fenyeget, EP-fejesek meg Marokkóba utaznak, aztán leszögezik: aggódnak

Kanyarodjunk is rá az ügy abszurdabb oldalára: emlékeznek, kizárták a parlamentből a Katar-párti személyeket. Erre visszaszólt a korrumpáló állam, és leszögezte, hogy „az ilyen diszkriminatív korlátozás bevezetéséről szóló döntés negatív hatással lesz a regionális és globális biztonsági együttműködésre, valamint a globális energiaszegénységről és energiabiztonságról folyó tárgyalásokra”.

Két érdekesség van még az eset kapcsán. Egyrészt a németek nemrég kötöttek meg egy egészen nagy gáz-dealt a katariakkal, másrészt az EU külügyi vezetője, Josep Borrell a múlt héten Marokkóba látogatott, ahol elmondta: megvitatta az állításokat a marokkói kormánnyal, majd bejelentette: aggódik. 

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq