Újabb és újabb hírek érkeznek a brüsszeli korrupcióról: kenőpénzekről, luxushotelekről és egyebekről. Tegnap robbant az újabb bomba.
A közelmúlt legnagyobb EU-s korrupciós bombája még december 9-én robbant, amikor az Európai Parlamentben rendőrségi razziát tartottak, és őrizetbe vettek négy embert, köztük egy volt európai parlamenti képviselőt. Akkor még próbáltak az ügyben szemérmesen eljárni, a szövetségi ügyészség meglehetősen polkorrekt módon csak annyit közölt: „egy Öböl-menti ország” által elkövetett korrupció gyanújával indított vizsgálat részeként intézkedtek a négy politikussal szemben.
Az Európai Parlament szocialistái már másnap arról írtak, hogy mennyire le vannak sújtva amiatt, hogy őrizetbe vették az EP egyik alelnökét, a szocialista görög Eva Kailit. Hat nappal később aztán az EP – „azonnali intézkedésként” – úgy határozott, hogy felfüggesztik a Katarral összefüggő jogalkotási munkát. Valamint megszavazták, hogy a katari érdekképviseletek ne léphessenek be a parlament területére.
Az eset kapcsán kétségkívül Eva Kaili lett a leghíresebb/hírhedtebb, viszont rajta kívül még három másik ember is reflektorfénybe került. Az EP-alelnök mellett őrizetbe vették élettársát, az olasz Francesco Giorgit, a szintén olasz Pier Antonio Panzerit (ezt a nevet kérjük jegyezzék meg, nemsokára visszatérünk rá), valamint egy harmadik olaszt, Niccolò Figà-Talamancát.
Közben tovább gyűrűzött a botrány:
Amikor megkérdezték Kailit, hogyan került a lakására a közel egymillió euró készpénz, azt a meglehetősen frappáns választ adta, hogy fogalma sincsen, esetleg a férje tudna válaszolni.
A gyanú szerint az őrizetbe vett személyek tekintélyes mennyiségű pénzért cserébe hathatós szószólói lettek Brüsszelben és Strasbourgban két közel-keleti országnak, Katarnak és Marokkónak.
Emlékeznek még a fentebb említett Pier Antonio Panzerire? Nos, az egykori olasz EP-képviselő a jelek szerint úgy fogadott el marokkói luxusnyaralásokat és kenőpénzeket, hogy közben a korrupcióellenes küzdelem céljából megalapított munkacsoportban is tevékenykedett.
Az egész korrupciós ügynek látványos eredményei lettek: az EU és Katar tavaly októberben kötött egy olyan megállapodást, amely korlátlan légtérhasználatot engedélyezett a Qatar Airwaysnek az Európai Unió területén.
illetve az EP elég erőteljesen kiállt az arab országokból érkező bevándorlás mellett. A frissebb fejlemények alapján a Katar-gate-nek elnevezett brüsszeli korrupciós botrány legalább hatvan politikust érint, akik javarészt szocialisták és néppártiak.
Kanyarodjunk is rá az ügy abszurdabb oldalára: emlékeznek, kizárták a parlamentből a Katar-párti személyeket. Erre visszaszólt a korrumpáló állam, és leszögezte, hogy „az ilyen diszkriminatív korlátozás bevezetéséről szóló döntés negatív hatással lesz a regionális és globális biztonsági együttműködésre, valamint a globális energiaszegénységről és energiabiztonságról folyó tárgyalásokra”.
Két érdekesség van még az eset kapcsán. Egyrészt a németek nemrég kötöttek meg egy egészen nagy gáz-dealt a katariakkal, másrészt az EU külügyi vezetője, Josep Borrell a múlt héten Marokkóba látogatott, ahol elmondta: megvitatta az állításokat a marokkói kormánnyal, majd bejelentette: aggódik.
Talán Greczula Levente László kollégánk fogalmazta meg a legjobban az eset tanulságát: „Elrepült a nagy kő Brüsszelben és Strasbourgban, s nem tudni, még hány EP-képviselőt talál meg. Az időzítés mindenesetre tökéletes: miközben a focivébé kapcsán a nyugati nyilvánosság – és az Európai Unió prominensei – egy tekintélyes része súlyos kritikákkal illeti a FIFA-t a korrupció miatt, végső soron az is kiderült, hogy akinek elég pénze van, az nemcsak focivébét vásárolhat magának, hanem EP-alelnököt is.”
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskeszik a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
