Óriási pofont kapott Brüsszel: hamarabb véget érhet a migrációs válság, mint azt bárki gondolná
Az amerikai elnökválasztás és az Amszterdamban történtek miatt minden megváltozhat.
Luxusnyaralásról, 50 ezer eurós mikuláscsomagról és kémkedésről ír a Financial Times. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője be is jelentette, hogy aggódik.
„Kémek, pénz és luxusszállodák: az EU korrupciós vizsgálata a marokkói kapcsolatokat kutatja” – címmel közölt cikket a The Financial Times. A nyomozók úgy vélik, hogy Pier Antonio Panzeri, a Katar-gate középpontjában álló volt európai parlamenti képviselő Rabatból is kapott kenőpénzt. A lap szerint Pier Antonio Panzeri és családja egy ötcsillagos marrákesi szállodában tervezte köszönteni az új évet, mindezt a marokkói kormány által finanszírozva. Ehelyett
A lap ügyészekre hivatkozva azt állítja, hogy Katar arra használta Panzerit és hálózatát, hogy a FIFA világbajnokság előtt javítsa brüsszeli megítélését. A 67 éves olasz azonban nem volt új a játékban a Financial Times szerint: a nyomozók gyanúja szerint már több mint egy évtizede kapott kenőpénzeket és ajándékokat marokkói tisztviselőktől az uniós politika befolyásolásáért cserébe. Az egyik felvétel szerint Panzeri egyszer
Visentini elismerte, hogy a készpénzt ténylegesen megkapta a kampánya számára, viszont tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
A lap beszámolt arról, hogy egészen addig érkeztek a kenőpénzek és az ajándékok, ameddig 2019-ben nem sikerült Panzerit újra beválasztani az Európai Parlamentbe. De addig is, az EP EU-Marokkó kapcsolatokért felelős kapcsolattartója, az emberi jogok szószólója
ahol egykor Winston Churchill is vendégeskedett.
Évtizedes volt a kapcsolat a cikk szerint Panzeri és a marokkóiak között, a parlamenti feljegyzések szerint Panzeri már 2010-ben is a marokkói kormánynak kedvező véleményt képviselt, amikor sürgette az Európai Bizottságot, hogy biztosítson több támogatást az ország számára. Szavazási eredményei alapján az EU-Marokkó kereskedelmi megállapodással és a halászati megállapodással kapcsolatban is pozitívan szavazott.
A cikk szerint a korrupciós vizsgálat – amely eredetileg egy hírszerzési művelet volt, amelyet a belga titkosszolgálat 2021-ben indított több más európai titkosszolgálattal együttműködve – azzal kezdődött, hogy Marokkó és az EU kapcsolatainak elemeit vizsgálta. Két, az ügyet jól ismerő tisztviselő szerint a középpontban Rabat lobbitevékenysége állt a halászati jogokkal és a vitatott nyugat-szaharai terület feletti marokkói szuverenitás elismerésével kapcsolatban.
2021-ben egy uniós bíróság megsemmisített két kereskedelmi és halászati megállapodást Brüsszel és Marokkó között, mivel nem konzultáltak megfelelően a nyugat-szaharaiakkal, bár a megállapodások a fellebbezés elbírálásáig továbbra is hatályban maradnak.
2022 júliusában belga hírszerzők videokamerákat helyeztek el Panzeri brüsszeli otthonában,
A nyomozást ismerő két tisztviselő szerint ezután figyelmeztették a belga rendőrséget és a szövetségi ügyészt.
A megfigyelőrendszer által rögzített egyik esetben Panzeri 50 000 eurót adott át Mikulással dombornyomott borítékokban egy olasz szakszervezeti tagnak, Luca Visentininek, aki a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség vezetőjének újraválasztására pályázott. Visentini elismerte, hogy a készpénzt az ITUC kampánya számára szánt adományként kapta, és tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
A nyomozók azt állítják, hogy a Panzeri-csoport képes volt befolyásolni a szavazásokat két marokkói aktivista ellen, akik 2018-ban és 2021-ben az Európai Parlament rangos Szaharov emberi jogi díjra jelöltek. Ahelyett, hogy 2021-ben a szélsőbaloldal által javasolt marokkói jelöltet támogatták volna, az európai parlamenti szocialisták végül a szélsőjobboldal által jelölt bolíviai jelöltre szavaztak.
Az EU külügyi vezetője, Josep Borrell a múlt héten Marokkóba, Rabatba látogatott, és elmondta, hogy megvitatta az állításokat a marokkói kormánnyal:
Nyilvánvalóan aggódunk a sajtóban megjelent események miatt. Aggasztóak, és a vádak súlyosak”
– mondta Borrell a találkozó után. „Az Európai Unió álláspontja egyértelmű: a korrupció nem maradhat büntetlenül, a korrupcióval szemben zéró tolerancia van érvényben” – tette hozzá.
Nyitókép: Marc Dossmann / EUROPEAN UNION / AFP