Nem lesz gáz? Odaszólt Katar az EP-nek, újra remeghetnek a németek

Az Európai Parlamentet érintő, Katar-gate-ként is emlegetett korrupciós botrány az európai kontinens energiaellátására is hatással lehet – legalább is erre engednek következtetni az utóbbi napok Dohából érkező nyilatkozatai. A gyanú szerint EP-képviselők egy csoportja kenőpénzekért cserébe Katar számára kedvező döntésekért lobbizott Brüsszelben és Strasbourgban. A botrány eddigi vezéráldozata Eva Kaili, az Európai Parlament egyik – most már csak egykori – alelnöke, akinek a lakásán több százezer euró készpénzt talált a belgiumi rendőrség, amivel Kaili sehogy sem tudott elszámolni.

Az európai politikai és mediális diskurzus egy része ezt követően ismételten ráfordult a katari vezetés korrupt mivoltának kritizálására – olyan figura ez, amit a focivébé kezdete előtt sokan és jól begyakorolhattak már. De Katar vezetésének sincs galambepéje: Doha a múlt hét végén határozottan tagadta, hogy EP-képviselőket vásárolt volna magának. A katari külügy szerint súlyosan diszkrimináló, hogy mindenki csak róluk beszél, miközben egyáltalán nem kizárt, hogy más országok is érintettek lehetnek a korrupcióban.

„Negatív” hatással lehet a „diszkrimináció”

Doha arra figyelmeztetett: ha kitiltják a katariakat az Európai Parlamentből – ami felmerült a múlt héten –, az

Ez afféle lófej Európának: lassan a testtel, mert még a végén gáz nélkül maradtok! Az öreg kontinens gázbeszállítóinak listáján Katar egyelőre nem foglal el túl előkelő helyet, csakhogy ez nemsokára megváltozik majd. Az orosz gázszállítások kiesésével az erőviszonyok egyébként is megváltoznak majd, de az is sokat nyom majd a latban, hogy néhány éven belül megkezdődhet majd a termelés a Katar fényes gazdagságát nagy mértékben megalapozó Északi földgázmező egyik új ágán is.

Azon túl, hogy az új mező „felavatása” számos európai energiacég, mint például a francia TOTAL számára is piros betűs ünnep lesz, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy

Sokan sokféleképpen megemlékeztek már arról, hogy az emberi jogokért és a klímaváltozás ellen folytatott küzdelemben magának afféle élharcosi szerepet vindikáló balliberális német kormánynak szégyenszemre éppen annál a Katarnál kell sűrített földgázért kuncsorognia, ahol köztudomásúlag hiány van tiszteletben tartott emberi jogokból és szélerőművekből. Ezen a helyen csak azt jegyezzük meg, hogy a jelek szerint egyre nehezebbé válik az az „értékelvű külpolitika”, amit Baerbock miniszter egy éve meghirdetett: vagy a valóság, vagy a jelenlegi német diplomáciai vezetés nem alkalmas arra, hogy ez a modell sikeres lehessen.

A németeket nem igazán zavarja a korrupció, amíg lesz gáz

A katari korrupciós botrány újabb sorscsapás a Zöldek kül- és gazdaságpolitikai doktrínája számára. Amíg már lassan hazánknak is többen ismerik a párt junior EP-képvsielőjét, az állítása szerint a korrupcióellenes harcban érdekelt Daniel Freundot – aki a korrupció miatt egy forint uniós támogatást sem fizetne ki Magyarországnak –, mint hazájában (születési országában?), addig a Katar-gate ügyében Freund párttársai kínos kettős beszédre kényszerül.

Robert Habeck,

„A más országokkal folytatott kereskedelem során mindig mérlegelni kell az erkölcsi következményeket, de azt is nézni kell, hogy biztosítható-e így az ellátás biztonsága. És ebben az esetben, amikor a gázvásárlásról van szó, Európának és Németországnak az az érdeke, hogy kompenzálja az orosz gáz kiesését” – folytatta Habeck gazdasági miniszter, aki, ha a zöld fordulatot nem is hozta még el Németországba, a jelek szerint az „egyrészt-másrésztezés”műfajában már így is tudott maradandót alkotni. A Zöldek ettől függetlenül természetesen a Katar-gate teljeskörű kivizsgálását várják el a hatóságoktól és az Európai Parlamenttől.

Hogy aztán lesz-e teljes körű kivizsgálás – és bebizonyosodik-e a katari szál kézzel foghatósága –, vagy a mord katariak egyszer csak elzárják azt a képletes gázcsapot, amit még ki sem nyitottak igazán, ezen a ponton még nehéz megmondani. Az viszont könnyen lehet, hogy a mostani feszültség csak a nyitánya egy olyan, zsarolásokkal és kényszerekkel teli nexusnak, amilyenből – Oroszország esetében – Európa eddig még menekülni akart.

A nyitóképen: LNG-átalakító hajót vontatnak egy németországi kikötőben. Fotó: DANNY GOHLKE / AFP