Kína sebezhetőbb, mint gondolnánk

Írta: Demkó Attila

Értelmetlen, tragikus háború Kelet-Európában, energiaválság az öreg kontinens egészén, utat vesztett Oroszország, lassuló Kína, bástyáit építő Amerika és többszörös krízissel küszködő harmadik világ: idén sem lett szebb jövője az emberiségnek.

Demkó Attila évértékelő sorozatának eddigi részeit itt olvashatják:

Ez volt az év, amikor Oroszország történelmi hibát követett el

Az év, amikor Európa vesztes lett

Most a Kínával foglalkozó fejezet következik!

***

A kétarcú Kína

Kína immár két-három évtizede legyőzhetetlennek tűnik. A legtöbb projekció szerint még 2030 előtt a világ legnagyobb gazdasága lesz, hadserege el­képesztő ütemben bővül, politikai rendszere pedig ez idáig szilárdnak látszik.

De Kína kicsit olyan, mint a Legyőzhetetlen nevű csillaghajó Stanisław Lem kiváló sci-fijében. Hatalmas és erős ugyan, győzelemre termett, de ezernyi apró ellenséggel kell szembenéznie – kívül és belül. Ezer sebtől pedig a legnagyobb óriás is elvérezhet.

Az év végén a járványügyi korlátozások miatt rég nem látott zavargások törtek ki. A covidintézkedések túlhajtása önmagában is negatív hatással volt a gazdaságra. 2022-ben a növekedés 3 százalék körül lesz, ami messze van a korábban megszokott 8-10 százaléktól. Alapvető problémák jellemzik az építőipart: 65 millió lakás áll üresen, teljes szellemvárosok épültek fel.

A népességnövekedés gyakorlatilag megállt, a születések száma 7,5 ezrelék, jóval a magyar alatt van. 2021-ben a 2011-es 8 millió helyett már csak 0,5 millióval nőtt a népesség, 2022-ben pedig stagnálni fog, ha nem csökkenni. A hatvanas évek nagy éhínsége óta ilyenre nem volt példa, és ez nem a korona­vírus miatti egyszeri jelenség. A népesség permanensen csökkenő pályára állt,

2022-ben a legnagyobb geopolitikai esemény Kínának is az orosz–ukrán háború volt, ami egyszerre veszély és lehetőség számára.

Veszély, mert Kína járvány által meggyengített gazdaságát megterheli a háború, és leértékelheti Oroszországot mint szövetségest. A fegyverkezési program hatékonyságát illetően is kérdéseket vet fel az orosz szereplés Ukrajnában. A legtöbb rendszerben lévő kínai fegyver szovjet­–orosz alapú, az új kínai fejlesztések pedig kipróbálatlanok. A kínai haderő számos területen szovjet szervezési mintákat követ, amelyek távolról sem mondhatók sikeresnek. Az orosz nehézségek csökkenthetik a kínai presztízst is, és bátoríthatják a Kínával szemben álló erőket.

De egyben lehetőség is,

legyen szó energia­hordozókról, katonai technológiáról vagy politikai szívességekről. Pekinget igazán veszélyes pályára egy Tajvan körüli konfliktus terelheti – és ez nem csak a kommunista pártvezetőkön múlik. 2022-ben a feszültséget a Nyugat és Tajvan vezetése legalább annyira generálta, mint a kínai vezetés.

Hszi Csin-ping hatalma

2022-ben Hszi Csin-ping lett a legnagyobb hatalmú kínai vezető Mao Ce-tung óta. Sőt, globális szinten a legbefolyásosabb kínai vezető sok évszázad óta, mert a mai Kína már nem Mao bezárkózó országa.

Vissza akarja vezetni Kínát oda, ahol a megalázó 19. század előtt volt: a csúcsra. Forr benne a düh azért, amit a britek, japánok és oroszok tettek a hazájával.

Hszi Csin-ping belpolitikai teljesítménye kétségtelenül lenyűgöző. Az ősszel harmadszorra is Kína vezetője lett, egy korábbinál egységesebb gárda élén. Mivel hatvankilenc éves, az idő őt is szorítja, ha történelmi tettet akar véghez vinni. A cél lehet Tajvan, de azt is látni kell, Kína összes határa „kényszerhatár” Peking szemében. Éles a helyzet Japánnal, és éles lehet újra bármikor Indiával meg fél tucat más országgal.

Persze lehet a cél ennél kevésbé veszélyes: a világ legnagyobb gazdaságú és legbefolyásosabb országává tenni Kínát. Az előbbi sikerülhet az évtizeden belül, az utóbbi aligha.

Folytatjuk!

Nyitókép: Maszkos kínaiak hallgatják Hszi Csin-ping beszédét októberben (Fotó: AFP / STR)