Az év, amikor Európa vesztes lett

Írta: Demkó Attila

Értelmetlen, tragikus háború Kelet-Európában, energiaválság az öreg kontinens egészén, utat vesztett Oroszország, lassuló Kína, bástyáit építő Amerika és többszörös krízissel küszködő harmadik világ: idén sem lett szebb jövője az emberiségnek.

Demkó Attila évértékelő sorozatának első részét itt olvashatják:

Ez volt az év, amikor Oroszország történelmi hibát követett el

Most az Európával foglalkozó fejezet következik!

***

A vesztes Európa

A háború harmadik nagy vesztese közvetlenül Ukrajna és Oroszország után egyértelműen Európa.

Akárhogy végződik is az ukrajnai invázió, a bizalom eltűnt a két fél között, az EU rengeteg pénzt fog költeni az alternatív megoldásokra, ami mindenképpen versenyhátrányt jelent majd más régiókkal szemben. Lehet ebben a zöldfordulat lehetőségét látni, de amíg a technológia nem éri utol az ideológiát, addig álmodozás.

A háború gazdasági ára már most hatalmas, ezermilliárd euró nagyságrendű. Az európai társadalmak megfeszültek már a tél kezdetére. A The Economist szerint az energiaválságnak akár 335 ezer áldozata is lehet Európában, ennyivel többen halhatnak meg betegségekben, mivel nem tudnak úgy fűteni, mint korábban.

Az orosz agresszió megmutatta az EU elképesztő fizikai és filozófiai gyengeségét.

így az messze gyengébb annál, mint amit Európa gazdasági ereje indokolna.

Nem fogta fel sem a média, sem a politika, hogy a háborúk kora nem ért véget. Hiába volt a Krím 2014-ben, a migránsválság 2015-ben, a legtöbb európai élte tovább kényelmes kis életét. Most majd költeni kell a hadseregekre – de épp akkor, amikor az energiaválság leküzdése hatalmas erőforrásokat igényel.

A filozófiai gyengeség talán még rosszabb. A nemzeti érzést retrográd erőként kezelve pusztítja az uralkodó európai ideológia, de nem rakott a helyébe semmit, ami kohéziót adna a társadalmaknak. A klímaharcosok nem fognak a valódi háborús lövészárkokba menni,

A katonák, rendőrök frusztráltak az unió nyugati részén, mert évtizedeken át ignorálták őket. Fel lehet háborodni azon, hogy a Bundeswehrben időnként előkerülnek az első vagy akár a második világháború katonai legendái, énekei, be lehet tiltani az emlékezést, de nélküle nem lesz kohézió, katonai ethosz. A nemzetiszocialisták elítélése helyes dolog, de a teljes német katonai hagyomány kukába dobása hihetetlenül ártalmas.

A rendőrök meg kint állnak a gettók „frontjain” Belgiumban, Svédországban és Franciaországban, próbálják fenntartani a rendet – és mit kapnak? Kritikát.

Kurd tüntetők csapnak össze francia rendőrökkel Párizs utcáin karácsony előtt

Kortünet, hogy november végén egyszerre dúltak fel teljes utcákat a marokkóiak Brüsszelben és tüntetett ugyanott tízezer rendőr. Ha kell, meghalnak a szolgálatban Európa fővárosának szívében, de legyen legalább felszerelésük, és ne rasszistázzák őket. A kis matricák ugyanis ott vannak a belga főváros utcáin, amelyeken baloldali aktivisták hergelik a népet a rendvédelem ellen. Meddig tart még a nyugat-európai rendőrök, katonák önuralma? Lehet, hogy csak 2023-ig, mert a tél nehéz lesz, és a nehézségek sokszor erőszakhoz vezetnek.

Magyarország, Lengyel­ország és Olaszország is legyőzendő „belső ellenség”, ezt már nyíltan kimondják. Az, amit Varsóval és Budapesttel tesznek, súlyos kérdéseket vet fel az Európai Unió jövőjével kapcsolatban.

A kettős mérce óriási. Korrupció és autokrácia ott van, ahol nem állnak be az uralkodó ideológia zászlaja alá; és aki nem áll be, nemcsak kirekesztést kap, hanem súlyos gazdasági hátrányt is. Eközben az EU ignorálja az orosz kisebbségek egyre növekvő elnyomását a Baltikumban.

Vajon mihez fog ez vezetni? Mert békéhez, stabilitáshoz, erős Európához nem, az biztos.

Az Európai Unió válsága tehát egyszerre gazdasági és tudati. A tények hosszú semmibevételének árát a kontinens már jóval korábban elkezdte fizetni. 2022-ben jött egy igazán nagy részlet, de az adósság jó részét 2023-ban és a többi nehéz évben fogjuk megfizetni – mindannyian.

Itt nem átmeneti nehézségekről van szó a szép új világ győzelme előtt,

Az új „ötéves tervek”, az ideológia diktálta politikák pontosan ugyanúgy nem működnek, mint egy másik unióban. De azt Szovjetuniónak hívták, és tudjuk, mi lett a vége.

Folytatjuk!

Nyitóképen: Magasabb bérekért tüntető franciák október 18-án Párizsban (Fotó: AFP / ANADOLU AGENCY / Esra Taskin)