Repülhet a Linke a Bundestagból, szépíthet a CDU – a demokratikus Németország progresszív fővárosában nem sikerült profin levezényelni a legutóbbi választást, így új voksolást írhatnak ki hamarosan.
2021. szeptember 26-a Németország legtöbb részén csak egy átlagos választási vasárnap volt, ahol egy eggyel még normálisabb világban kancellárrá koronázták a legátlagosabb német politikust.
Berlinben viszont összeomlott a német demokrácia: a szociáldemokrata városvezetés egyszerre próbálta megtartani a Bundestag, a fővárosi szenátus és a kerületi képviselő-testületek megválasztását, valamint levezényelni egy népszavazást a nagy bérlakáskonszernek államosításáról.
Emiatt 105 különböző variációban tizenötmillió szavazólapot töltettek ki a berliniekkel, plusz ezzel egy időben zajlott a városi maraton is, ami jelentős fennakadásokat okozott a főváros közlekedésében.
A mutatvány pedig – meglepő módon – nem sikerült: a tavalyi berlini választás a valaha volt legszabálytalanabb szavazásaként vonult be a német demokrácia történetébe. Kiderült: 56 szavazókörbe nem érkezett elég szavazólap, 24 választókörbe nem az odavaló szavazólapok érkeztek –
73 helyen meg kellett szakítani a voksolást, amíg be nem érkezett az utánpótlás szavazólapokból, így a szavazás összesen 83 órán át szünetelt, mert a sebtiben legyártott új szavazólapoknak a maraton jelentette akadályokat kikerülve kellett átjutniuk a városon.
Emellett hatalmas sorok alakultak ki a szavazókörök előtt a késlekedés és a Covid miatti távolságtartási szabályok miatt, valamint azért, mert a berlinieknek – meglepő módon – nem sikerült a terv szerinti 3 perc alatt kitölteniük ezt a rengeteg szavazólapot. Ennek következtében számos szavazókörben durván túllépték a választásra rendelt időt, a 2256 szavazókörből 1066 még 18 óra után is nyitva volt, az utolsó nem sokkal 21 óra előtt tudott csak bezárni.
Az így kialakult zavarosban pedig jelentősen könnyebb volt halászni, mint egy szabályosan lezajló választáson.
Berlin saját alkotmánybírósága már szeptemberben kimondta, hogy ez így nem volt rendben, és a választást meg kellene ismételni: „a bíróság szerint
számos választópolgár nem, nem érvényesen, nem befolyásolatlanul vagy nem méltányos körülmények között adhatta le a szavazatát,
eközben nem is került dokumentálásra minden választási hiba”, írja a WELT.
Nem meglepő módon mind a szenátusi választás, mind a Bundestag berlini egyéni képviselőinek választása ellen rekordot döntött a kifogások száma, szinte mindenki úgy látja, hogy a lebonyolítás hibáin mandátumok sorsa múlhatott.
Most úgy tűnik, az ügy a szövetségi alkotmánybíróság előtt fog véget érni – a választás megismétlésére pedig az elhúzódó bírósági procedúrák miatt csak 2024-ben kerülhet sor, egy évvel a következő reguláris Bundestag-választás előtt, így
Márpedig az ismételt választáson számos képviselő széke inog: a szabálytalanságok által érintett kerületek közül kettőben, Reinickendorfban és Pankowban hajszállal győzte le a CDU, illetve a Zöldek az SPD jelöltjét, e két mandátum tehát könnyedén gazdát cserélhet.
De izgalmas a posztkommunista Balpárt esete is: ők a tavalyi Bundestag-választáson 4,9 százalékos eredményükkel valamivel alatta maradtak a parlamentbe jutási küszöbnek, mégsem repültek a törvényhozásból, mert segített nekik a német választójog egy kiskapuja. Ennek alapján az a párt, amely legalább három egyéni mandátumot szerez, akkor is bejut a parlamentbe a listás eredményének megfelelő mandátumszámmal, ha egyébként alatta marad a bejutási küszöbnek.
Márpedig a Linke pont három egyéni körzetet nyert meg – és ebből kettőt a szabálytalanságok által érintett Berlinben: Gesine Lötzsch Lichtenbergben, Gregor Gysi Treptow-Köpenickben mentette meg a pártját. Ha a megismételt választáson bármelyikük elveszíti helyét,
– bár erre az esély jóval kisebb, mint arra, hogy a fent említett két mandátum forduljon.
A politikai vita most jogi síkon folytatódik – a kormánypártok ugyanis azt indítványozták, hogy a lehető legkevesebb helyen, 2256 szavazókörből mindössze 431-ben ismételjék meg a választást.
A CDU ezt nem támogatja: szerintük minden olyan helyen ismételni kellene, ahol az országos választási felelős hivatala megtámadta az eredményt, azaz 1200 szavazókörben. „A számos és jelentős választási hibára való tekintettel, amelyekre Berlinben minden kétséget kizáró módon sor került, nem elegendő egy egyes választókörzetekre korlátozódó választásismétlés” – írta közleményében a párt, amely szerint „a koalíció javaslata sem jogilag nem meggyőző, sem arra nem alkalmas, hogy a németországi, és különösen a szövetségi fővárosi parlamenti választások korrektségébe vetett, elveszett bizalmat visszanyerje”.
A CDU demokratikus aggodalmai mögött persze meghúzódik pártérdek is: a párt Berlinben is történetének legrosszabb eredményét érte el tavaly, ami a helyi pártvezetés szerint egy az egyben Armin Laschet bukdácsoló országos kampányának volt köszönhető, hiszen tavaly télen még holtversenyt futott a CDU a Zöldekkel a berlini első helyért, amelyre végül az SPD futott be. Minél több helyen ismétlik meg tehát a választást, annál inkább szépíthet a CDU.
(Nyitókép: MTI/EPA)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
