Igazolatlan szavazóktól a kitöltött szavazólapokig – így növelik a csalás esélyét a demokraták

Barack Obama és Joe Biden egy philadelphiai kampányrendezvényen november 5-én (Lokman Vural Elibol / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Vajon a novemberi amerikai félidős választásokon is felmerül majd a csalás gyanúja? A 2020-ban történtek utóélete befolyásolhatja a keddi amerikai voksolást is. Átfogó cikksorozatunk harmadik része következik – első, illetve második cikkünket itt olvashatják!

Az előzőekben kifejtettük:

Bemutattuk, hogy az amerikaiak egyharmada szerint nem volt tiszta a 2020-as elnökválasztás; és azt is részleteztük, hogy a demokraták hogyan vonták kétségbe a 2016-os választás eredményeit, nem is beszélve számos korábbiról, például George W. Bush 2004-es győzelméről. Végül részleteztük az amerikai szavazási szabályokat, bemutatva, hogy a demokraták a Covid-járvány ürügyén igyekeztek fellazítani azokat, többnyire a feketék és hispánok érdekeire hivatkozva; ami téves, a feketék és hispánok ugyanis a felmérések szerint nem támogatják a szavazási szabályok „érdekükben” való fellazítását.

A második részben a halott és elköltözött szavazók kérdésére tértünk ki, tárgyaltuk a szavazógépek ügyét, illetve bemutattuk a demokraták mozgósítási gépezetét, amit agyonpénzelt többek között Mark Zuckerberg is. Végül megismerkedhettek a demokraták topjogászával, aki rendszerint a liberális szabályok bevezetése érdekében perel államokat. És szóba került a Soros által is pénzelt államminiszteri projekt.

A harmadik részben arról lesz szó, miért perelt be négy demokrata vezetésű államot Texas a 2020-as elnökválasztások kapcsán, amihez számos másik állam is csatlakozott; hogy törvényellenesen megajándékozhattak rengeteg indiánt Nevadában azért, hogy szavazzon; hogy mi történt a georgiai Atlantában a levélszavazatok számlálásakor; és hogy mire készülnek még a demokraták hosszú távon.

***

Texas beperel négy demokrata államot

Hogy miként működnek a demokrata államvezetések és bíróságok, azt jól mutatják a választások környékén végbevitt akcióik. Ez annyira nyilvánvaló, hogy Texas be is akart perelni több tagállamot – Pennsylvaniát, Georgiát, Michigant és Wisconsint a 2020-as választások után, mivel úgy ítélte meg, hogy annyira nem tartották be a saját törvényeiket, hogy az hátrányt okozott az olyan államok szavazóinak , mint Texas. Ezért Texas azt kérte a bíróságtól, hogy függessze fel ezen államokban a választási eredmények érvényesítését. Sajnos a Legfelsőbb Bíróság elutasította a beadványt, mondván, hogy nem látja Texas érdekeltségét a kérdésben, pedig

Vajon oly könnyedén összeesküvés-elméletnek nyilvánítható-e egy 17 tagállam által támogatott bírósági beadvány, ami ezen négy állam választásai érvényességére vonatkozik?

Az amerikai törvények szerint a választási és szavazási szabályokat a tagállami törvényhozások hozzák, nem a végrehajtó vagy a bírói hatalom képviselői. Az említett négy tagállamban azonban a végrehajtó hatalom (kormányzó, államminiszter) és a bíróságok (helyi Legfelsőbb Bíróság, stb) önkényesen nyúltak bele a választási törvényekbe. Hogyan?

Pennsylvaniában Kathy Boockvar demokrata államminiszter (secretary of state) önkényesen hatályon kívül helyezett jó pár olyan szabályozást, amely a távol szavazók aláírásainak hitelesítésére vonatkozott, és többek közt azzal érvelt, hogy a választási bizottságok nem érvényteleníthetnek szavazólapot aláírás-elemzéssel – ezen érvelése viszont teljesen egyértelműen ellentétes a pennsylvaniai szabályozással. Sőt, Boockvar elrendelte azt is, hogy a beérkezett levélszavazatokat a választások napja előtt nyissák fel,

A „ballott curing” (szavazatjavítás) gyakorlatát a demokraták sokfelé igyekeznek meghonosítani. Minderre viszont a helyi törvények egyértelműen nem adnak lehetőséget, így aztán egyes megyék eleget tettek Boockvar kérésének, mások nem – ez pedig nyilvánvalóan sérti a szavazói egyenlőséget.

A szétcsalt választásairól híres Philadelphia városa és Allegheny megye természetesen megfogadta az államminiszter „kérését”, viszont a szavazatszámlálás éjszakáján letakarták az ablakokat, és a republikánus megfigyelőket nem engedték közel az épületekhez, az is előfordult, hogy késő éjjel hazaküldték a számlálókat, mondván, reggel folytatják a munkát, majd néhányan maradtak, és mégis folytatták a számlálást. Amikor kitört a botrány, közölték, hogy mindenkit biztosítanak afelől, hogy ők nem csaltak – és persze ezt higgyék el nekik bemondásra.

Josh Shapiro pennsylvaniai főügyész, demokrata kormányzójelölt

A demokrata többségű helyi Legfelsőbb Bíróság is meglépte a magáét: annak ellenére, hogy a helyi törvények egyértelműen a választás napján este nyolc órát határozzák meg a távol szavazók szavazólapjai beérkezési határidejének, a pennsylvaniai Demokrata Párt bírósági beadványának helyt adva három nappal a választások napja utánig kiterjesztette, hivatkozva a tagállami alkotmány azon kitételére, amely szerint a választásoknak „szabadnak és egyenlőnek” kell lennie.

A republikánusok természetesen fellebbeztek a washingtoni Legfelsőbb Bírósághoz, de az október 19-én – három héttel a választások előtt – elutasította a beadványt, majd még egyszer elutasította azt október 28-án, habár három bíró – Samuel Alito, Thomas Clarence és Neil Gorsuch –

Georgiában a republikánus államminiszter, Brad Raffensperger minden ellenállás nélkül peren kívül megegyezett a georgiai Demokrata Párttal 2020 márciusában, hogy úgy változtatják meg a törvények által megkövetelt aláírás-ellenőrzés módját, hogy lényegében lehetetlen legyen elutasítani egy-egy érvénytelen szavazatot azért, mert a levélszavazaton szereplő aláírás nem egyezik a szavazó nyilvántartott aláírásával. Sőt, a megegyezés azt is kikötötte, hogy olyan választási útmutatót kell kiadni, amit a helyi demokraták által kijelölt szakértő állít össze.

Mindennek következtében valamiért sokkal több levélszavazat érkezett Bidenre, mint a demokrata jelöltre általában szokott.

Michiganben Jocelyn Benson demokrata államminiszter annak ellenére kiküldette minden regisztrált szavazónak a levél-szavazólapokat, hogy erre a törvények nem adnak neki lehetőséget, majd úgyszintén törvényellenesen engedélyezte, hogy a szavazók aláírásuk igazolása nélkül igényeljenek levélszavazólapot online. A Detroitot magában foglaló Wayne megye választási hivatalnokai ráadásul

Wisconsinban a már említett, demokrata erődnek számító városokban – Green Bayben, Kenoshában, Madisonban, Milwaukee-ban és Racine-ban – különféle köztereken helyeztek ki a biztonsági követelményeknek meg nem felelő szavazóládákat a levélszavazatok összegyűjtésére annak ellenére, hogy a helyi törvények világosan kimondják, hogy a levélszavazatokat a helyi jegyzőnek kell elküldeni, és minden másképp leadott szavazatot nem lehet megszámolni.

Sőt, arra biztatták az embereket, hogy vallják magukat „örökre korlátozottnak” – a lehetőség eredetileg a tartósan fogyatékosok és betegek számára van fenntartva, és mentesít a személyazonossági és aláírási követelmények alól.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította Texas beadványát, habár a Pennsylvaniával kapcsolatos ügy még kétszer a testület elé került, s Clarence Thomas bíró különvéleményt írt róla, megmagyarázhatatlannak nevezve, hogy miért nem foglalkoznak az üggyel.

Sikeresen elkaszált demokrata fellazítási akciók

Mindezek mellé ott sorakoznak azok a demokrata erőfeszítések, melyek nem jártak sikerrel. A Demokrata Párt országos vezető testülete, a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) meggyőzött egy Barack Obama által kinevezett szövetségi bírót, William Conleyt, hogy Wisconsinban terjessze ki a regisztrálás határidejét egy héttel a választások előttre, és a levélszavazatok elfogadását november 9-ig, hat nappal a választások utánig, ha azokon november 3-i bélyeg szerepel. A Hetedik Szövetségi Kerületi Bíróság érvénytelenítette Conley rendelkezéseit, a DNC azonban sürgősségi beadványt adott be emiatt a Legfelsőbb Bírósághoz, ami aztán egy héttel a választások előtt utasította azt el, azaz a hét nappal a választások előtt még jogi vita folyt a wisconsini választások szabályairól. Ugyanez megtörtént Indianában.

Alabamában egy úgyszintén Obama által kinevezett szövetségi bíró, Adbul Kallon

Ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróságon landolt, ami elkaszálta. Dél-Karolinában egy hónappal a választások előtt az Obama-kinevezett J. Michelle Childs szerette volna figyelmen kívül hagyatni a levélszavazatok esetében megkövetelt szabályt, miszerint azokon szerepelnie kell egy tanú aláírásának is. Ezt is felülírta a Legfelsőbb Bíróság, ami ekkor is figyelmeztetett, hogy a szavazás előtti időszakban a joggyakorlat szerint nem lehet módosításokat eszközölni a választási szabályokban.

Michiganben liberális szervezetek azzal próbálkoztak, hogy kiterjesszék a levélszavazatok beérkezésének határidejét. Egy alsóbb szintű bíróság el is rendelte, hogy azokat be kell fogadni egészen 14 nappal a választások után is, ráadásul megtiltotta, hogy Michigan érvényt szerezzen azon törvényének, ami meghatározza, hogy ki adhatja le a levélszavazatokat. A fellebbviteli bíróság két héttel a választások előtt kaszálta el a dolgot. Az egészet erőltető liberális szervezetek közt ott volt található az a szélsőbaloldali A. Philip Randolph Institute, ami

és törölje belőle a halott és elköltözött személyeket.

Az ügyet akkor is elvesztette, de ez John Fundék szerint világosan mutatja, hogy az egész ügy valójában nem a járványról szólt, az csak ürügy volt a választás biztonsági szabályainak fellazítására. 

Egyes ügyek úgy elnyúltak, hogy csak a választások után döntöttek róluk. Michiganben a már említett Jocelyn Benson államminiszter a választások előtt bonyolította túl a levélszavazatok aláírás-ellenőrzésének szabályait, elrendelve, hogy a számlálók eleve feltételezzék az aláírások érvényességét, és csak akkor nyilvánítsák azt érvénytelennek, ha a a hiba sokszoros, jelentős és nyilvánvaló, a problémás esetekben pedig amikor csak lehetséges, a szavazó javára kell dönteni. Egy állami bíró azonban kijelentette, hogy Benson ezzel törvényt sértett. Az államminiszteri rendeletet öt hónappal a választások után, 2021 márciusában kaszálta el a bíróság.

Végül Iowában liberális szervezetek

Csakhogy a személyazonosság egyik biztosítéka épp az, hogy a választó maga tölti ki a lapot. Az államminiszter, Paul Pate elrendelte, hogy a megyei hivatalnokok küldjék vissza a már kiküldött lapokat, és küldjenek a választóknak üres dokumentumot. Három megye nem tett eleget a rendeletnek, s végül a helyi Legfelsőbb Bíróság kellett, hogy igazat adjon Pate-nek, 2020 októberének közepén. 

Nevada: lefizetett indiánok?

Mint említettük, a demokraták valamiért régóta az elnökválasztások előtt is legfontosabbnak tűnő tagállamokra és azon belül a legfontosabb megyékre összpontosítottak: Arizonára, Georgiára, Nevadára, Pennsylvaniára, Michiganre, Wisconsinra, emellett Floridára és Ohiora is.

Nevadától nem idegenek a választási problémák, és 2020-ban tömegesen küldte ki polgárainak a levélszavazói borítékokat, akár kérték azt, akár nem. Ennek az lett a vége, hogy nyolcszor annyit kapott vissza kitöltve, mint 2016-ban.

A legfeltűnőbb akció mégis az volt, ahogy a Nevada Native Vote Project (NVVP, Nevadai Indián Szavazási Projekt) működött. Az a választó ugyanis, akit ez a szervezet megszólított, majd az illető kitette magára a „szavaztam” jelvényt és lefotózta magát így, avagy elküldte az általa kitöltött szavazószelvény fotóját, 25-500 dolláros jutalmakat kapott, ajándékkártya és tombolajegyek formájában. Holott Amerikában nem csak az a törvényellenes, ha lefizetnek valakit, hogy egy bizonyos pártra szavazzon, hanem

Valójában semmit sem szabad felajánlani a szavazásért vagy távolmaradásért cserébe, minden ajánlat törvényszegés, ami két év börtönnel és 10 ezer dollár büntetéssel is járhat. Az NNVP már el nem érhető Facebook-oldalán viszont 2020-ban tömegesen posztolták ki a népek, hogy milyen ajándékot kaptak cserébe a szavazásért. Minderről akkor videók is rendelkezésre álltak. 

Az NNVP együttműködött a baloldali All Voting is Local kezdeményezéssel, és a Planned Parenthood abortuszklinika-hálózattal is, hogy pácienseit mozgósítani tudja. Az NNVP koordinátorai 2020-ban a Nevadai Demokrata Párttal együttműködve igyekeztek mozgósítani. Az NNVP egyik aktivistája pedig Biden-Harris-maszkban, egy Biden-Harris-kampánybusz előtt reklámozta a szavazási tombolát. 

Nevadában 60 ezer őslakos választópolgár él, Trump pedig 30 ezer szavazattal vesztette el a tagállamot.

Phoenix városának látképe, Maricopa megye, Arizona

Arizona és a zöldgomb-probléma

Arizonában a Trump-kampány azért perelt, mert úgy ítélték meg, hogy Maricopa megye (itt található az 1,6 milliós Phoenix városa – egész Arizonának amúgy 7,1 millió lakosa van) szavazatszámlálói tévesen érvénytelenítettek egy csomó szavazatot, mivel problémájuk akadt az új szavazatszámláló gépek használatával. Arra az esetre, ha a gép azt jelezte a szavazónak, hogy nem ismeri fel az arcképét vagy más kitöltési problémája van, azt ajánlották, nyomják meg a gépek zöld gombját, amivel felülírják a problémakijelzést. Ez azonban nem volt igaz, ilyenkor a gép „túlszavazásnak” (overvote) minősítette a szavazatot. Többeknek pedig állítólag kiemelőt adtak a szavazáshoz. 

Ez pedig inkább érintethette a republikánus szavazókat, mivel ők hajlamosabbak a választás napján elmenni a szavazni, a demokraták hamarabb leadták a szavazatukat.

A Trump-kampány állításait elutasította mind a republikánus főügyész, mind a demokrata államminiszter. Az ügyet a phoenixi Statecraft ügyvédi iroda választási jogásza, Kory Langhofer vitte volna, de Katie Hobbs államminiszter a tudtára adta, hogy ha nem áll el az ügytől, annak súlyos következményei lesznek rá és irodájára nézve. Mollie Hemingway kötete szerint Hobbs más jogászokat is megfenyegetett, akik kacérkodtak a választási eredmények bíróság előtti megkérdőjelezésével. Végül azt derült ki, hogy az ügy tízezernél jóval kevesebb szavazatot érint, a bíróság pedig dobta az ügyet.

Georgia: hidd el bemondásra 

Georgiában Biden 12 ezer szavazattal nyert. A helyi republikánusok azonban perelték a választást, mivel rengeteg szabálytalanság történt. Ezek központja Fulton megye volt – itt található a főváros, Atlanta nagy része is, így Fulton megyében él a 10 milliós Georgia lakosságának egytizede. Atlanta kisebb része DeKalb megyében fekszik. Georgiában pedig régi hagyománya van a választási csalásoknak.

A Trump-kampány hatalmas botrányt csinált abból, hogy

A Fox News és mások bemehettek az épületbe, de egy távoli pontról figyelhették csak az eseményeket. A levélszavazatokat az atlantai State Farm Arenában számlálták, ahol először állítólag csőtörés miatt nem kezdték meg időben a szavazatszámlálást. Utána éjjel fél tizenegykor abbahagyták a számlálást, és a felügyelők azt mondták a számlálóknak, hogy térjenek vissza reggel fél kilencre folytatni a számlálást. Csak négy ember maradt. Amikor egyesek azt kérdezték, mennyit számoltak meg és mennyi maradt még, hogy ezt ellenőrizni tudják reggel is, nem kaptak választ. Amikor több helyen felbukkant az információ, hogy valójában folytatódott a számlálást, néhány republikánus megfigyelő visszament, és azt mondták nekik, hogy éjjel egyig valóban folytatták páran a számlálást, de már abbahagyták. 

A számlálás-folytatást később egy darabig tagadták, de aztán kénytelenek voltak beismerni. Richard Barron, a megye választási igazgatójának menesztése hónapokig a levegőben lógott 2021 elején – végül maradhatott. Amikor szóba került az ügy, azt válaszolta: „A stábom szerint ez tök normális”. Érdekes, hogy hasonló „szünetet” rendeltek el Pennsylvania, Michigan és Wisconsin városaiban is.

DeKalb megyében félreszámoltak több ezer szavazatot, olyannyira, hogy a választások után az egészet felülvizsgáló auditot rendeltek el.  A Looking Ahead America (LAA) elnöke, Matthew Braynard által készített jelentés szerint Georgiában 66 ezer kiskorú van regisztrálva, majdnem ötezer kettős regisztráció van (akik más államban is regisztráltak), 40 ezren pedig államon belül költöztek át másik megyébe anélkül, hogy átregisztrálták volna magukat. 305 ezren a határidő után igényeltek levélszavazást. A 2020-as választásokon

A 2018-as 3,46 és a 2016-os 2,90 százalék 2020-ra lecsökkent 0,034 százalékra. Ez nem életszerű. A 159 megyéből 48-ban egyetlen érvénytelen levélszavazatot sem találtak. Az összes érvénytelennek talált levélszavazat száma 4471 volt, holott a korábbi adatok alapján valahol 33-41 ezer között kellett volna lenniük.

A keresetet – mivel az alperes Fulton megye egyik választási szerve volt – a törvények szerint másik megyében kellett volna tárgyalni, ám a bíróság mégis Fulton megye egyik liberális ítéleteiről híres bírájára szignálta az ügyet. Sok nehézség után végül az ügy a szomszédos Cobb megyében kötött ki, ahol a bíró január 8-ra tűzte ki az első meghallgatást – két nappal azutánra, hogy január 6-án a washingtoni szenátus hitelesíti az elektori testület szavazatait. 

A különféle kötetek és tanulmányok a demokraták machinációi mellett 

azt a megalapozatlan, összeesküvés-elméletnek bizonyult, Hillary Clintonék által erőltetett elképzelést, hogy az oroszok Trump oldalán beavatkoztak a 2016-os választásba; illetve azt is, hogy a baloldali média elhallgatta az elnökjelölt fiának, Hunter Bidennek a laptopsztoriját, megalapozatlan összeesküvés-elméletnek beállítva azt, holott azóta kiderült, hogy szinte minden igaz volt azzal kapcsolatban.

A Media Research Center billegő államokban készült felmérése szerint a Biden-szavazók 36 százaléka nem hallott Hunter Biden ügyeiről, és 4,6 százalékuk nem szavazott volna a demokrata jelöltre, ha tud róla. Ez esetben pedig nehéz elképzelni, hogy ne Trump nyert volna.

És mi van a republikánusokkal?

Felmerül a kérdés: jó-jó, hogy a demokratákat szofisztikált csalásgyanús eseteken kaptuk, amelyek előre jól ki voltak találva, így nehéz elhinni, hogy valóban nem csaltak. De kettőn áll a vásár: bizonyára csalnak a republikánusok is, úgyhogy mindegy. Nos, a felvetés érthető, de a dolgok nem így állnak. 

Aztán az emlékezetes 1982-es döntés miatt a republikánusoknak nem volt lehetőségük olyan sűrűn font szervezethálót és ultrakoordinált mozgósítási kampányokat kiépíteniük, amilyeneket a demokratáknak. 2018, a feloldás éve óta pedig még nem volt idejük megcsinálni azt. Harmadrészt a szavazási szabályok fellazítását a józan indokok mellett azért sem támogatják, mert az ő szavazótáboruk sokkal kevésbé él ezekkel a lehetőségekkel. Magyarán a csalás lehetősége mellett

Mire készülnek még a demokraták?

Mint írtuk, a 2020-as elnökválasztások után a CTCL 80 millió dollárral létrehozta az Alliance for Election Excellence-t (AEE), ami az amerikai szavazási rendszer baloldal számára kedvező reformjáért küzd: a 2020-ban a koviddal indokolt levélszavazás állandósításért és széleskörű alkalmazásáért. Ez is mutatja, hogy a kovidjárvány csak ürügy volt a demokratáknak és háttérviláguknak. Emellett a 2021-es HR1 törvényjavaslattal szövetségi szinten szeretnék elérni a választás napján is lehetséges regisztrációt, sőt mindenki automatikus regisztrációját, a levélszavazók állandósítását (hogy aki egyszer igényelte, mindig szavazhasson levélben), hogy „civil” szervezetek gyűjthessék össze és adhassák le a levélszavazatokat, hogy állandósítsák a korai szavazás lehetőségét, a szavazólapok befogadását a választások napja után, és hogy minél kevésbé kelljen igazolnia valakinek a személyazonosságát. 

Az AEE mögött is

Magát az AEE-t a 2018 óta létező The Audacious Project finanszírozza. Az Audacious Projectbe viszont filantróp milliárdosok és szervezeteik sora önti a pénzt.

Többek között pénzeli a Gates Alapítvány, a MacArthur Alapítványok, a Rockefeller Philanthropy Advisors. Az a Jeff Skoll, aki Al Gore The Incovenient Truth című filmjét készítette; MacKenzie Scott, Jeff Bezos volt felesége, a világ harmadik leggazdagabb hölgye; s olyan milliárdosok, mint Steve Jurvetson, Nathaniel Simons és John Arnold, akik a politikai baloldalt is támogatják olyan szervezeteiken keresztül, mint a Sea Change Foundation és az Arnold Ventures. Van aztán itt két svájci is. Az egyik Hansjörg Wyss, akit korábban azzal gyanúsították, hogy illegálisan támogatta a demokratákat (az „új Soros”); és a zöld Oak Foundation.

Az Audacious Projectbe a már említett, Soros által is pénzelt Arabella Advisors is beszállt, egy bizonyos Science Philanthropy Alliance-en keresztül, mégpedig 1,7 milliárd dollárral. A Science Philanthropy Alliance-et pedig a Mark Zuckerberg-féle Chan-Zuckerberg Initiative és a Rockefeller Alapítvány finanszírozza. 

Ha ez nem volna elég: maga a Biden-féle kormányzat is beszállt a buliba. Történt ugyanis, hogy nemrég az arizonai Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek nyilvánított számos olyan, az amerikai Demokrata Párthoz köthető népszavazási kezdeményezést, amelyek a választásokon a szavazási szabályok fellazítását szolgálták volna, a bevett demokrata taktikák szerint. Doug Ducey kormányzó pedig nemrég írta alá azt a törvényt, amely szerint a szövetségi szintű választásokon a szavazóknak igazolniuk kell az amerikai állampolgárságukat.

E törvényt Joe Biden igazságügyi minisztériuma is pereli, mivel

és „egyes szövetségi választásokon megakadályozza, hogy a szavazók regisztrálni tudjanak”. Bővebben az arizonai ügyről itt olvashat.

A CTCL-t eközben perlik a választási törvények megszegéséért. A baloldal pedig átláthatatlan nemzetközi hálózatán keresztül igyekszik pénzelni a baloldali kívánalmaknak megfelelő választási szabályok bevezetését. 

Tehát nem csak az a kérdés a 2020-as elnökválasztások tisztasága körül, mint az elején írtuk, hogy az esetleges csalásmennyiség megfordította volna-e az eredményt. A csalások ügye akkor is fontos, ha azok nem voltak széleskörűek. És nem pusztán a valóban megtörtént csalások ügye érdekes, hanem természetesen a potenciális csalásokra lehetőséget adó laza szabályozások alkotta szürke zóna is. Márpedig a demokraták aktívan azon tevékenykednek, hogy ez a szürke zóna minél nagyobb legyen, és ezt a szürke zónát, ahol sikerült megteremteni, minden jel szerint ki is használják.

***

A cikkekhez a linkelt anyagokon túl felhasználtuk az alábbi köteteket:
Lost, Not Stolen: The Conservative Case that Trump Lost and Biden Won the 2020 Presidential Election.
Mollie Hemingway: Rigged: How the Media, Big Tech, and the Democrats Seized Our Elections. Regnery Publishing, 2021.
Joel B. Pollak: Neither Free Nor Fair. The 2020 U.S. Presidential Election. 2020.
John Fund – Hans von Spakovsky: Our Broken Elections: How the Left Changed the Way You Vote. Encounter Books, 2021.