Ezeket most a helyi legfelsőbb bíróság helyben hagyta, és érvénytelennek nyilvánította a demokraták említett kezdeményezését, amely többek közt azt szerette volna elérni, hogy töröljék el az arizonai szavazási követelmények közül azt, hogy szükséges a minimális önigazolás, és azt a tilalmat, ami szerint a választási bizottság tagjain és a választón kívüli harmadik fél (civil szervezet, stb.) nem gyűjtheti be a levélszavazatokat („ballott harvesting ban”). Úgyszintén kezdeményezték azt, hogy diszkvalifikálják azt az elektort, aki nem szavazott az arizonai elnökválasztáson nyertes jelöltre, és töröljék azt a követelményt is, ami szerint az szavazhat Arizonában, aki legalább harminc napja ott lakik.
A Proposition 210 kezdeményezői szerint a bíróság döntése „egyre inkább a MAGA-agendát követi”. Hasonló kezdeményezést indítottak a demokraták a félidős választásokra Michiganben is.
A demokraták évek óta dolgoznak azon, hogy minden tagállamban, de leginkább a 2020-as választások billegő államaiban fellazítsák a szavazási szabályokat. Jellemzően ellenzik az személyazonosság igazolásának követelményét, és minél jobban igyekeznek kiterjeszteni a választás napja előttre és utánra a levélszavazás lehetőségét. Utóbbihoz kapcsolódva igyekeznek elérni, hogy különféle civil szervezetek is összegyűjthessék azokat és leadhassák a szavazópontokon, sőt a „ballott curing” technikáját is erőltetik, ami azt jelenti, hogy a tévesen kitöltött szavazólapokat nem nyilvánítják automatikusan érvénytelennek, hanem felkeresik a szavazót, aki útmutatásaik alapján kijavítja a szavazólapot. Ezek a módszerek a felmérések szerint a demokraták szavazótáborát növelik, mivel a republikánus szimpatizánsok jellemzően személyesen szavaznak. A demokraták emellett a pártközeli „választási szakértői” szervezeteket szeretnek bevonni a lebonyolításba is.
A demokraták hátterében tevékenykedő szervezetek egyik bevett taktikája, hogy egyik topjogászuk, Marc Elias vezetésével beperelik azokat a tagállamokat, amelyek nem felelnek meg az általuk jónak tartott, meglehetősen liberális, a csalásoknak tág teret adó szavazási szabályoknak, melyeket ők a „szavazási szabadság” védelmében kezdeményeznek, s a „megijedt” tagállami vezetők – jellemzően a demokraták által vezetett tagállamok kormányzói, főügyészei – végül peren kívül megegyeznek, és engednek Eliasék követeléseinek. Ezt nevezik „sue-and-settle” technikának.
Mint korábban írtuk: többek közt Mark Zuckerberg 350 milliós adományának segítségével mozgósítottak a demokraták a legfontosabb városokban a 2020-as elnökválasztások idején. Választási csalás gyanúja miatt perlik a lebonyolító szervezetet, de a baloldali milliárdos filantrópok és szervezeteik hálózata, benne Soros Györggyel még nagyobb akcióra készül. Ugyancsak megírtuk, hogy illegálisan használhatták agitációra a tagállami szavazói nyilvántartásokat a demokratákhoz köthető szervezetek a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt az általuk kifejlesztett ERIC-rendszer segítésével, úgyszintén többek között a Facebook-alapító Mark Zuckerberg támogatásainak köszönhetően.