Lebukott Biden: azt csinálta, amivel Trumpékat vádolták
Míg a volt elnök esetében csak a gyanú merült fel, Bidenék esetében bizonyíték is van, hogy törvénysértő módon jártak el.
Illegálisan használhatták agitációra a tagállami szavazói nyilvántartásokat a demokratákhoz köthető szervezetek a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt, többek között a Facebook-alapító Mark Zuckerberg támogatásainak köszönhetően.
Címlapképen: Mark Zuckerberg (fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP)
ERIC – ez nem pusztán egy férfinév, hanem egy mozaikszó is, mégpedig az Electronic Registration Information Center (Elektromos Regisztrációs Információs Központ) rövidítése. A 2012-ben kialakított amerikai program a választói nyilvántartások frissen tartását hivatott segíteni, és 30 amerikai tagállam, valamint a fővárosi kerület (Washington, District of Columbia) használja is.
Csakhogy
és erős a gyanú, hogy 2020-ban nem csak a választói névsorok frissítésére használták, legalábbis a a Verity Vote független kutatócsoport szerint – írja a The Federalist.
A programot ugyanis 2012-ben a választási törvényekre specializálódott jogász, David Becker és szervezete, a választási kérdésekkel foglalkozó Pew Charitable Trusts (PCT) hozta létre.
Becker eleinte az igazságügyi minisztériumban dolgozott. A minisztérium választási jogi osztályának vezetője, Brad Scholzman azonban 2005-ben úgy fogalmazott, hogy
Becker „egy keményvonalas baloldali”, aki „ki nem állhatja a konzervatívokat”,
és egy akkori bostoni ügye „a legetikátlanabb ügy volt, amit valaha láttam”.
Ezután Becker a liberális aktivistacsoport, a People for the American Way (PFAW) táján tűnt fel, amit a Tides Alapítvány hozott létre, és részben – már megint – Soros György finanszírozott. A PFAW elsősorban a jobboldali politikusokat listázó Right Wing Watch projektről vált híressé, emellett a Legfelsőbb Bíróságra való bírókinevezések körül ügyködik, pontosabban anno 1,5 millió dollárt költött a republikánus Ronald Reagan egyik jelöltje, Robert Bork kinevezése megakadályozására, azaz Bork lejáratására (azóta ezt „borking”-nak is nevezik, és Brett Kavanaugh kinevezése kapcsán is láthattuk, miként néz ki); erősen kampányolt Barack Obama jelöltje, Sonia Sotomayor mellett (sikerrel), és megint csak erősen kampányolt Donald Trump első jelöltje, Neil Gorsuch ellen. A PFAW hívta életre a Trump’s Dangerous Team Trump-ellenes kampányát is.
Becker 2008-ban került a Pew Charitable Trusthoz, amivel 2012-ben életre hívták az ERIC-et. 2016-ban aztán a Center for Election and Innovation Research (Választási és Innovációs Kutatásért Központ, CEIR) ügyvezető igazgatója lett, ami úgyszintén kapcsolatban van az ERIC-kel.
Amikor Donald Trump 2016-ban Becker kutatásaira hivatkozva kritizálta a választási nyilvántartásokat, Becker igencsak kiakadt.
2020. szeptember elsején
Becker pedig a CBS News választási szakértője lett, és emellett rendszeresen tart a „választási integritásról”, azaz a választások tisztaságáról szóló konferenciákat állami hivatalnokoknak – írja a Federalist.
De hogy is működik az ERIC? Az ERIC a magán- és közadatbázisok összevetésével frissíti a választói névsorokat, és 2020-ban 17 millió szavazót identifikált. Amerikában sok választó regisztrálja magát demokrataként vagy republikánusként, de ez nem feltétele a szavazásnak. Nos, az ERIC az adatigénylések alapján szerzett információk szerint miután megkapja a nem regisztrált szavazók adatait a tagállamoktól, megosztja azt a CEIR-rel. Ezután targetált maillistákat készít, és visszaküldi azt a tagállamoknak, hogy azok regisztrálásra biztathassák az érintetteket.
Az ERIC-kel kötött szerződésük értelmében az érintett tagállamok nem adhatnak ki semmilyen adatot azzal kapcsolatban, hogy mit osztottak meg az ERIC-kel vagy kaptak attól,
– vázolja a Federalist a Verity Vote jelentése alapján.
A tagsági szerződés szerint a tagállamok hatvan naponként elküldik az ERIC-nek a szavazói nyilvántartásukat, ami összeveti a listát más tagállamok nyilvántartásaival és a szociális rendszer (Social Security) halálozási listájával. Az ERIC így szűri ki az elköltözött, elhunyt szavazókat (voter maintenance list), emellett pedig készít egy listát a választói joggal rendelkező, ám nem regisztrált állampolgárokról. Az ERIC-et használó tagállamok a szerződés kötelesek felvenni a kapcsolatot az utóbbi listára került érintettekkel, és iránymutatást adni nekik azzal kapcsolatban, hogyan regisztrálhatnak. Az ERIC ezt a listát először elküldi a CEIR-nek, majd attól azt targetált maillistákra bontva kapja vissza, és azt küldi vissza a tagállamoknak. 2020 szeptemberében Michiganben 114 ezer új szavazót regisztráltak ily módon.
Viszont a tagállamokat semmi sem kötelezi arra, hogy bármit is kezdjenek a hibásan nyilvántartottak (elköltözöttek, elhalálozottak) listájával, csak akkor, hogy azt egy másik, független szereplővel validáltatták (ami úgyszintén nem kötelező), azaz miután valami másik szerv még egyszer elvégezte azt, ami elvileg az ERIC fő melója.
Nos, az ERIC-résztvevők, például sem Washington, D.C., sem Michigan nem pucolta ki választói névsorát. A Judicial Watch egy 2020 szeptemberi tanulmánya szerint 353 olyan amerikai megye van (a 3143-ból),
– összesítve 1,8 millióval több szavazó.
A tanulmány szerint nyolc olyan tagállam is van, amiben a szavazópolgárok 100 százalékénál is többen vannak regisztrálva. Ebből hét ERIC-tag: Alaszka, Colorado, Maine, Maryland, Michigan, Rhode Island és Vermont. Például Colorado 64 megyéjéből 40-ben voltak 2020-ban többen regisztrálva szavazóként, mint ahány ottani lakosnak szavazati joga volt.
A program az abban résztvevő tagállamok képviselői szerint sokkal inkább a választói névsor növesztését szolgálja, semmint azt, hogy felderítse, ki költözött más államba, halt meg vagy esett el választójogától – holott a választói névsor frissítésének épp ez volna az elsődleges feladata, ha már célja a választások tisztaságának megőrzése és a csalás elkerülése. Saját statisztikái szerint
Az ERIC-et használó államok is aggódni kezdtek. Louisiana már be is jelentette, hogy kilép a programból, mivel annak finanszírozása megkérdőjelezhető, és erős a gyanú, hogy pártos tevékenységet folytatott.
A CEIR 2020-ban több mint 70 millió dollárt kapott a Chan Zuckerberg Initiative-tól, amit a CEIR a demokrata mozgósításra költött billegő államokban. A legtöbb CEIR-támogatást Pennsylvania és Michigan kapta, 13 és 12 millió dollárt. A CEIR saját honlapja szerint ezek a pénzek a szavazók oktatására mentek el, Michiganben azonban 11,8 milliót valójában a Demokrata Párthoz kötődő tanácsadó cégek kaptak, amelyek azt természetesen „pártatlan” szavazói oktatásra költötték. A Pennsylvania kormánya által kapott 13 milliót pedig „információs kampányra” költötték az erősen balra húzó Philadelphia és Allegheny megyékben – fejtegeti a Federalist.
A Verity Vote által megszerzett adatok szerint Kathy Boockvar pennsylvaniai államminiszter kötött is egy szerződést a CEIR-rel a „szavazati joggal rendelkező, de nem regisztrált” szavazók elérésére, egy nappal azelőtt, hogy megkapta volna a CEIR-től a 13 milliót. Amikor ugyanezeket az adatokat a ragállami szenátus republikánus frakciója kérte ki a választások után a választások tisztaságának ellenőrzése céljából, a kormány az adatok titkos mivoltára hivatkozva elutasította azt, és még be is perelte a frakciót. Josh Shapiro államügyész, aki demokrata oldalról indul a kormányzói posztért novemberben, azzal utasította el az adatok kiadását, hogy azokat a republikánus a 2020-as választások auditálásának céljának egy magáncégnek adnák ki, és az milyen ronda dolog.
Ezzel együtt, mint írtuk, Doug Mastrianót, a republikánusok kormányzójelöltjét „választástagadónak”, azaz a 2020-as választások tisztaságát kétségbe vonó összeesküvés-elmélet-hívőnek állítják be.
A CEIR elindított egy „dezinformáció elleni” programot is az ERIC keretében szerzett választói adatokra támaszkodva, a REVERE-t, aminek keretében az államok levelekben, sms-ekben, hangüzenetekben tájékoztathassák polgáraikat. A 2020-as választások idején Georgia volt a program tesztalanya.
Az ERIC-ből kilépni is nehéz, mivel 91 nappal egy szövetségi szintű választás előtt már tilos a távozás a szerződés szerint. A Public Interest Legal Foundation Federalistnak nyilatkozó elnöke, Christian Adams szerint eleve törvénybe ütköző, hogy az ERIC-es szerződés megtiltja a választói listákkal kapcsolatos adatok másnak való kiadását, mivel az nyilvános adatnak minősül. Viszont a törvény azt tiltja, hogy a nem regisztrált polgárok adatait kiadják az államok, márpedig az ERIC-szerződés épp erre kötelezi őket. Így a Federalist által megkeresett jogászok mind azt ajánlják az ERIC-et használó államoknak, hogy mihamarabb lépjenek ki a programból.