Viszont a tagállamokat semmi sem kötelezi arra, hogy bármit is kezdjenek a hibásan nyilvántartottak (elköltözöttek, elhalálozottak) listájával, csak akkor, hogy azt egy másik, független szereplővel validáltatták (ami úgyszintén nem kötelező), azaz miután valami másik szerv még egyszer elvégezte azt, ami elvileg az ERIC fő melója.
Nos, az ERIC-résztvevők, például sem Washington, D.C., sem Michigan nem pucolta ki választói névsorát. A Judicial Watch egy 2020 szeptemberi tanulmánya szerint 353 olyan amerikai megye van (a 3143-ból),
ahol több regisztrált szavazó van nyilvántartva, mint ahány szavazó korú állampolgár lakik ott
– összesítve 1,8 millióval több szavazó.
A tanulmány szerint nyolc olyan tagállam is van, amiben a szavazópolgárok 100 százalékénál is többen vannak regisztrálva. Ebből hét ERIC-tag: Alaszka, Colorado, Maine, Maryland, Michigan, Rhode Island és Vermont. Például Colorado 64 megyéjéből 40-ben voltak 2020-ban többen regisztrálva szavazóként, mint ahány ottani lakosnak szavazati joga volt.
A program az abban résztvevő tagállamok képviselői szerint sokkal inkább a választói névsor növesztését szolgálja, semmint azt, hogy felderítse, ki költözött más államba, halt meg vagy esett el választójogától – holott a választói névsor frissítésének épp ez volna az elsődleges feladata, ha már célja a választások tisztaságának megőrzése és a csalás elkerülése. Saját statisztikái szerint
2020-ban a program 17 millió új választót talált, és csak hárommillió hibásan regisztrált választót azonosított.
Az ERIC-et használó államok is aggódni kezdtek. Louisiana már be is jelentette, hogy kilép a programból, mivel annak finanszírozása megkérdőjelezhető, és erős a gyanú, hogy pártos tevékenységet folytatott.
A CEIR 2020-ban több mint 70 millió dollárt kapott a Chan Zuckerberg Initiative-tól, amit a CEIR a demokrata mozgósításra költött billegő államokban. A legtöbb CEIR-támogatást Pennsylvania és Michigan kapta, 13 és 12 millió dollárt. A CEIR saját honlapja szerint ezek a pénzek a szavazók oktatására mentek el, Michiganben azonban 11,8 milliót valójában a Demokrata Párthoz kötődő tanácsadó cégek kaptak, amelyek azt természetesen „pártatlan” szavazói oktatásra költötték. A Pennsylvania kormánya által kapott 13 milliót pedig „információs kampányra” költötték az erősen balra húzó Philadelphia és Allegheny megyékben – fejtegeti a Federalist.