Rendre győznek Trump jelöltjei a neokonok fölött az előválasztásokon

Elvesztette a wyomingi republikánus jelöltválasztást Liz Cheney, Dick Cheney republikánus héja, George W. Bush egykori alelnökének (2001-2009) a lánya, mégpedig nem kicsit, nagyon: nagyjából 66-29 százalékos arányban – szólnak a hírek. 

már ami a félidős választásokat illeti. Mutatjuk, miért ennyire fontos a szimbolikus wyomingi előválasztás, és hogyan áll a helyzet a párton belül!

Az Egyesült Államokban november elején tartanak félidős választásokat, amikor újraválasztják a teljes Képviselőházat (alsóház), illetve a Szenátus (felsőház) egyharmadát, és számos tagállami kormányzót is. A várható nyertesek a republikánusok lesznek, akik nagy valószínűséggel visszaveszik a többséget a Képviselőházban, és nagy esélyük van az épp 50-50 százalékos arányban megosztott Szenátus többségének megszerzésére is.

A félidős választások előválasztásai azok a pártokon belüli versenyek a jelöltségért, amelyeken eldől, hogy a pártok kit indítanak el a posztért. 

Az 56 éves Liz Cheney 2017 óta képviselő, azaz a harmadik ciklusát viszi (a Képviselőházat kétévente választják újra), ugyanazt a pozíciót betöltve, amit 1979-1989 között édesapja töltött be.

Az eseményt a sajtó a neokonok vereségeként és a Trump-vonal győzelmeként értékeli, mint ami betetőzte a Trump-vonal előválasztási diadalmenetét. 

Neokonok versus populisták

Az előválasztási verseny a republikánusokon belül lényegében a párt régi, neokon vonalának és a „populista” vonalnak a versengésévé vált. A neokonok vezető személyiségei közt tartják számon George W. Bush egykori elnököt, Mitch McConnell kentucky-i szenátort, a szenátusi republikánus frakció vezetőjét (minority leader), valamennyire Mike Pence-t, Trump volt alelnökét – és Liz Cheneyt, aki az egyik „vezető republikánus ideológus” is neokon részről. A populisták vezetője nyilvánvalóan Donald Trump. 

Az ideológiai-szakpolitikai ellentétek abban ragadhatóak meg, hogy a neokonok elsősorban gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkoznak, azaz a szokásos agendát viszik: kis kormány, kevesebb adó, egyéni szabadság, az állam nem szól bele az üzletbe, külföldi intervencionizmus.

Ehhez hozzájön az, hogy amióta felbukkant Trump, a neokonok jó része „never Trumper” lett, azaz jelszavuk a „Soha többé Trump!”, és sokuk kizárólag Trump kritikájával foglalkozik, ellene pedig akár a demokratákkal is hajlandó összefogni, úgymond „a köztársaság és a demokrácia védelmében”. 

Donald Trump volt amerikai elnök beszédet mond Tim Michaels wisconsini republikánus kormányzó, Ron Johnson szenátor és Derrick Van Orden képviselőjelölt kampányrendezvényén Waukeshában augusztus 5-én

A Trump-vonal viszont a protekcionistább gazdaságpolitikát és a kevesebb külföldi beavatkozást preferálja, valamint felvállalja a kultúrharcos témákat, legyen szó woke-izmusról, genderkérdésekről, kritikai fajelméletről, abortuszról és egyebekről. Ezeket a neokonok azért nem vállalják fel, ha egyáltalán jobboldali álláspontot vallanak, mert attól tartanak, ha megszólalnak ilyen kérdésekben, elidegenítik a választókat.

ellenezve a woke-mozgalom és a Demokrata párt épp uralmon lévő balszárnyának agendáját. 

Ennek köszönhette kormányzói győzelmét 2021 augusztusában Glenn Youngkin (aki amúgy állítólag inkább a neokonokhoz áll közelebb): a székét megvédeni próbáló demokrata kormányzóval szemben szülőpárti álláspontot képviselt. Azaz míg a demokraták nyíltan a nagyon balos iskolák és tanárszakszervezetek, valamint a woke-mozgalom oldalára álltak gender- és faji kérdésekben (támogatva a fehérellenes kritikai fajelmélet és a gender-ideológia iskolai oktatását), addig Youngkin felvette a harcot ezek ellen, és a tanárszakszervezetekkel és iskolákkal szemben álló szülők oldalára állt – ezért aztán sok mérsékelt demokrata szimpatizáns is inkább rá szavazott. 

(„az amerikai Orbán”), aki a magyar gyermekvédelmi törvényhez kísértetiesen hasonló törvényt írt alá a szülői jogok védelmében, és amikor az évtizedek óta állam az államban alapon működő, privilégiumokat élvező Disney kampányt indított a törvény ellen, elvette annak privilégiumait. 

Nos, sok kérdésben számos neokon együttműködött Trumppal – Mike Pence az alelnöke volt, Mitch McConnell is vonakodó szövetségesként viselkedett, akárcsak Liz Cheney, aki 2016-ban támogatta Trumpot, 93 százalékban megszavazta Trump törvényjavaslatait, és még két évvel ezelőtt is 73 százalékos támogatással nyerte meg az előválasztást abban a Wyomingban, mely állam az egyik legnagyobb mértékben szavazott Trumpra is. 

s azon tíz republikánus képviselő egyike volt, akik megszavazták az elnök letételét (impeachment), majd elvállalt az akkori eseményeket vizsgáló alsóházi bizottság alelnöki tisztségét.

Mi több, férje, Philip Perry egy olyan ügyvédi irodának (a Lathan&Watkinsnak) dolgozik, amely Joe Biden botrányos életvitelű, zavaros ügyektől terhelt fiát, Hunter Bident is védi. Így aztán voltak, akik szerint Cheney keze is benne volt abban, hogy az FBI nehezen indokolható razziát rendezzen Trump floridai nyaralójában.

A Január 6. Bizottság célja az, hogy megpróbálja rábizonyítani Trumpra, hogy tudott a készülődő eseményekről, esetleg ő maga irányította azokat – mindenesetre olyan bizonyítékot keresnek ellene, amivel ellehetetleníthetik újabb elnöki indulását, és még inkább demokráciaellenesnek állíthatják be. Liz Cheney tehát utolsó képviselői ciklusában

Wyoming erősen Trump-párti republikánus szavazói pedig ezt elégelték meg. 

Globalizmus versus lokalizmus

A dolognak az American Conservative szerint van azonban még egy olvasata: a globalizmus és lokalizmus küzdelme. Liz Cheney ugyanis tipikus washingtoni elitgyerek, aki Nebraskában és Wyomingban nőtt fel, aztán apjával együtt Washingtonba költözött, a Chicagói Egyetemen megszerzett diplomája után az első munkája rögtön a külügyben volt, dolgozott a Világbanknak, és 2014-ig egész karrierje összamerikai-nemzetközi szinten zajlott, nézetei pedig a neokon héják szelídebb verziói voltak (még ma is azok).

2014-ben Cheney elindult Wyomingban a szenátusi pozícióért, de vesztett, majd 2016-ban nyert. Amikor legutóbb arról kérdezték, hogy milyen problémákkal néz szembe Wyoming, akkor azt válaszolta, hogy az oroszok, észak-koreaiak, kínaiak és irániak jelentette külföldi veszéllyel (jellemző neokon mondás), Biden gazdaság- és adópolitikája, valamint az ország polarizálódása és a „komoly vezetők” hiánya. A választói egy részét meg egyszerűen lehülyézte, így aztán hiába kampányolt mellette még a balos CNN is.

Mindezzel szemben Herriet Hageman, a Trump-csapat által is segített ügyvéd egész eddigi életét Wyomingban töltötte apja nyomában, aki 24 évet szolgált a tagállami törvényhozásban. Szerinte a wyomingiak elsődleges problémáit az infláció, a nyitott határok politikája (bevándorlás) és a szénipar védelme jelentik, miközben a Biden-kormány politikája miatt emelkedtek az élelmiszer-, lakás- és energiaárak.

Míg Cheney a neokonok külügyi elképzeléseit valósította meg Washingtonban, Hageman Wyomingért küzdött akár Nebraska, akár a Clinton- és Obama-adminisztráció ellen. Azaz:

és ez tükröződik elképzeléseikben is. Nem meglepő, hogy a wyomingiak inkább a Wyominggal foglalkozó politikust választották meg. Míg a demokraták és a neokonok „választástagadónak” (election denier), azaz a 2020-as választások megkérdőjelezhetőségét hangsúlyozó politikusnak állítják be Hagemant, addig sok támogatója szerint „Hageman nagyszerű”. 

Trump ellen akár a baloldallal is összefog

Liz Cheney azzal kommentálta vereségét, hogy inkább választja a meggyőződését, mint a győzelmet, majd Abraham Lincolnhoz és Ulysses Granthoz hasonlította magát, mivel Lincoln elvesztett két választást, és Grant is állt vesztésre Robert E. Lee ellen a polgárháborúban. Ezzel sokak előtt leírta magát. Ezzel együtt maga azt lebegteti,

bár valószínűleg esélytelen lesz. A populista vonal nem siratja, szerintük hiába állítja be magát mártírként, valójában csak a washingtoni elit kiszuperált tagja ő.

Nem csak Trumpnak ment neki ugyanis, hanem például Ron DeSantisnak is, akit sokan Trump jobb verziójának tartanak. Egy New York Times-nak adott interjúban ugyanis úgy fogalmazott, hogy „nagyon nehéz” volna a számára DeSantis támogatása, mivel DeSantis Trump mögé állt, és ezért „veszélyes”. Hozzátette, hogy szívesebben együtt dolgozna a demokrata női képviselőkkel, mint a republikánusokkal, mivel habár sok mindenben nem értenek egyet, „szeretik a hazájukat”, és „helyesen próbálnak cselekedni”. 

Ron DeSantis floridai kormányzó sajtóértekezletet tart a miami Országos Hurrikán Központban tett látogatása után 2019. augusztus 29-én

DeSantis azzal reagált: Cheney teljesen elszakadt a valóságtól az általa hangoztatott „nonszensszel”. Hozzátette: „Szerintem ő nem igazán republikánus annak fényében, amit tesz. Olyan embereket akarunk, akik harcolnak a baloldal ellen. És ezt kell tennünk ebben az országban.” Mint DeSantis megjegyezte, az emberek nem január 6-ttal vannak elfoglalva, hanem a woke-izmussal, az inflációval és a gázárakkal. Alighanem igaza van DeSantisnak, amikor azt mondja:

Hageman a nyilvános adatok szerint Cheney-ének (13-15 millió dollár) a harmadát költötte a kampányra, viszont 11 hónapon át helyben kampányolt. A helyiek szerint Cheney megfeledkezett Wyomingról. Viszont igyekezett elérni, hogy demokrata párti szavazók is regisztráljanak republikánusként, elmenjenek a republikánus előválasztásra, és rá szavazzanak. 

Trump-sorozat az előválasztásokon

Az előválasztások folyamán Hageman győzelme csak egy volt a sorban, az eddigi utolsó és legnagyobb.

ne indulhasson novemberben. Nos: négyen el sem indultak az előválasztáson, azaz visszavonulnak; négyen vesztettek, köztük Cheney; és csak ketten maradtak versenyben leendő demokrata ellenfelükkel szemben. Egyikük az agrárvállalkozó Dan Newhouse, aki Washington állam negyedik képviselői körzetében nyerte el az indulás jogát, másikuk pedig Kalifornia 21. képviselői körzetében David Valadao – mind a kettőjük épphogy nyert. 

Az amerikai választási politika a siker egyik mérőszámának tartja, hogy a vezető politikusok által támogatott különféle jelöltek közül hányan lesznek sikeresek, mivel ezt a politikai erő és támogatottság egyik indikátorának tartják. Trump eddig a The Hill szerint 20 kormányzójelölt, 12 szenátorjelölt és 156 képviselőjelölt mögé állt be – utóbbiak közül 66-an egyedül vagy komoly ellenfél nélkül indulnak. Azaz sok esetben a volt elnök egyszerűen a nyerő pozícióból induló, székét védő jelölt mögé állt be, vagy kiszámolta, ki fog nyerni, sőt az is előfordult, hogy változtatott azon, kit támogat. De ez nem változtat azon, hogy

Wyomingban például a republikánusok a tagállami államminiszteri pozícióért (secretary of state) induló jelöltet is választottak, amin a 2020-as választásokat illegitimnek tartó Chuck Gray nyert – s ugyanez történt Arizonában, Michiganben, Minnesotában, Nevadában és Új-Mexikóban is a republikánus államminiszteri előválasztásokon. 

Az egész előválasztás egyik fő fókusza volt az, ki nyeri a pennsylvaniai republikánusok közül a kormányzói előválasztást. Végül a neokonok és a média nagy bánatára az a Doug Mastriano nyert, akit szélsőjobboldalinak igyekeznek beállítani, és aki kétségbe vonja a 2020-as választások tisztaságát. Demokrata ellenfele novemberben az addigi államügyész, Josh Shapiro lesz.

A texasi hivatalban lévő kormányzó, a falépítő Gregg Abbott magabiztosan nyerte a republikánus versenyt, demokrata ellenfele Beto O’Rourke lesz. Nebraskában és Idahóban vesztett Trump kormányzójelöltje; Kansasben, Oklahomában, Arizonában, Wisconsinban és Marylandben nyert. Arkansasban a republikánus kormányzói jelöltséget Trump volt Fehér házi sajtófőnöke, Sarah Huckabee Sanders nyerte, Nevadában pedig Joseph Lombardo, egy Trump által támogatott seriff. Itt, Nevadában egyébként a megnyílt szenátori pozícióért az az Adam Laxfalt volt államügyész indul, akit mind Trump, mind Mitch McConnell támogat.

Georgiában viszont az inkumbens Brian Kemp nyert a Trump támogatását élvező David Perdue-vel szemben, és az államminiszteri széke megőrzéséért is indulhat Brad Raffensperger, habár Trump nem őt támogatta. Viszont a tagállam egyik szenátori székéért a trumpista Herschel Walker indulhat. Ami a washingtoni helyeket illeti: a Hillbilly Elegy fiatal szerzője,

Nyugat-Virginiában, Észak-Karolinában, Illinois-ban, Connecticutben és Észak-Dakotában is nyert Trump jelöltje. Augusztus 16-án Lisa Murkowski alaszkai republikánus székét igyekezett elhódítani a Trump által támogatott Kelly Tshibaka.

Mindenesetre a valóban fontosnak és szimbolikusnak tartott előválasztásokat, mint Pennsylvania kormányzói széke, Ohio szenátori széke, valamint az elnöki elmozdításra szavazó, nyolc republikánus törvényhozóból nyolc esetében Trump jelöltjei nyerték. Trump büszke arra, hogy Arizonában, Kansasben, Michiganben és Missouriban is az általa támogatott jelöltek nyertek. 

akik inkább a Trump-féle jelölteket támogatják éles helyzetekben.

A Republikánus Pártról szóló „GOP Autopsy Report”, a pártelit által készített, 2012-es belső elemzése a balra tolódást ajánlotta receptként a folyamatos vesztésre. Donald Trump azonban épp az ellenkezőjével nyert nagyot. Úgy látszik, a hivatalos feltámadási receptet használó neokonok inkább csak az agóniát segítenék elő, és egyelőre a republikánus szavazók többsége inkább a Trump-vonallal szimpatizál – a média nagy bánatára. 

Nyitókép: Liz Cheney beszédet mond támogatói előtt a wyomingi Jacksonban augusztus 16-án.

Fotó: MTI