Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Robert Habeck az egekbe szökő árak miatt mérgelődik, miközben egy európai gázbeszerzési mechanizmus kidolgozását várja Von der Leyenéktől.
Szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg Robert Habeck, Németország zöldpárti gazdasági és klímavédelmi minisztere Németország „baráti országaival” szemben az egekbe szökő földgázárak miatt. Habeck a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjújában beszélt erről.
„Néhány ország, köztük olyanok is, amelyek a barátaink, kilőtték a Holdra a gázárakat. Ez problémákat von maga után, amikről beszélnünk kell”
– jelentette ki a zöldpárti politikus a lapnak. Habeck azt mondta, nagyon reméli, hogy az Európai Bizottság nem hagyja szó nélkül ezt a témát, amikor ezekkel az országokkal egyeztet.
Ismert, Németország gázellátása az orosz–ukrán háború és a szankciós politika miatt gyakorlatilag válságos helyzetbe került. Az energiahordozó árának emelkedése részben a háborútól független folyamat, a legrosszabb pedig még hátra van. Egy, a Habeck vezette gazdasági és klímavédelmi minisztérium számára készített elemzés 103 százalékos gázáremelkedést jósol a következő évre, aminek az eddigieknél is súlyosabb hatásai lesznek a németországi gazdaságra nézve.
Ahhoz, hogy az idei télen ne legyen gázhiány Németországban, az ország nagy gázfelhasználóitól – többek között a vegyipartól – már most azt várja a kormány, hogy csökkentsék a gázfelhasználásukat. Az említett előrejelzés azzal számol, hogy ha további tíz százalékkal csökken Németország gázfelhasználása, miközben az ország változatlanul importálni tud havi körülbelül 7,7 milliárd köbméter földgázt, akkor elkerülhető lesz a központi takarékoskodási intézkedések bevezetése a tél folyamán.
A helyzet már most is súlyos kihívások elé állítja a németországi energetikai szektort. A kormány szeptemberben kénytelen volt államosítani az ország egyik legnagyobb gázforgalmazó vállalatát, az Unipert.
Habeck az interjúban arról is beszélt, hogy „szolidaritásra” lenne szükség az Európai Unió tagállamai között a gázbeszerzések ügyében. A miniszter szerint
az Európai Uniónak „össze kellene fognia a vásárlóerejét és meg kellene szerveznie egy okos és szinkronizált vásárlási rendszert,
hogy az EU-tagállamok ne ígérjenek rá egymásra a gázpiacon és így ne nyomják még feljebb a világpiaci árat”.
Habár az elképzelés igen nemesen hangzik – s a koronavírus elleni védőoltások beszerzésénél végső soron működött is –, nehéz nem kihallani Habeck mondataiból azt a beismerést, hogy a német kormány rosszul taktikázott gázügyben, és most azon európai országok jóindulatában bízik, amelyek ügyesebben reagáltak a kialakult helyzetre. Úgy tűnik, egyelőre hazánk is ebbe a körbe tartozik.
Németország helyzetében rövid távon nem igazán várható pozitív változás. Az országba nem érkezik orosz gáz az Északi Áramlaton keresztül – nem is tudna, hiszen a gázvezeték megsérült –, így a beszerzést alternatív forrásokból kell megoldani, csakhogy ez, ahogy arra Habeck is utalt rendkívül költséges. A gázimportot az infrastruktúra hiányosságai is nehezítik. Németország északi-tengeri partján ugyan hozzákezdtek lng-terminálok építéséhez, de ezek 2024 előtt még biztosan nem fognak teljes kapacitáson üzemelni – és akkor ott vannak még „a Holdra kilőtt” árak is, amelyeket éppen a „baráti” országoknak, így elsősorban az Egyesült Államoknak, Kanadának és Katarnak „köszönhet” Berlin.
A nyitóképen: Robert Habeck gazdasági miniszter. Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP