A történelem legrövidebb ideig kormányzó brit miniszterelnöke címet is megszerezheti Liz Truss, akinek orbitális válságot okozott az adócsökkentési csomagja. Az alig hat hete kormányzó Truss igyekszik túlélni a botrányt – halvány esélyekkel.
Vajon mi lett volna, ha Liz Truss, az Egyesült Királyság jelenlegi miniszterelnöke a politikai pálya helyett filmkészítéssel kezdett volna foglalkozni? Minden bizonnyal korunk legizgalmasabb és legdrámaibb politikai thrillerjeit alkotta volna meg. Csak egy gond lett volna velük: mire az ember kényelmesen elhelyezkedett volna a mozi székében, már véget is értek volna.
Truss eddigi miniszterelnöki működéséből ugyanis ez következik: az egykori külügyminiszter nem tétovázott, s
– és az Egyesült Királyság gazdaságának egy jó részét is.
A Mandiner hasábjain már megemlékeztünk arról, hogy Truss alig pár hete egy óriási adócsökkentési csomag ígéretével nyerte meg a Boris Johnson lemondását követő tory elnökválasztási castingot.
Ellenfele Rishi Sunak, az ország korábbi pénzügyminisztere volt, aki gyakorlatilag megágyazott Johnson bukásának. Sunak a kampányban jelezte, hogy Truss adócsökkentési terveinek nem igazán van fedezete, de ez akkoriban még nem sokakat izgatott.
Liz Truss miniszterelnöki beiktatása után munkának is látott, s pénzügyminiszterével, Kwasi Kwartenggel közösen hamarosan
Az átlagbritet valószínűleg a helyi általános szja-kulcs húszról tizenkilenc százalékra történő, igen „nagyvonalú” csökkentése érinti a csomagból, ami a leggazdagabbaknak azért sokkal inkább kedvez: az ő adókulcsukat roppant igazságos módon negyvenötről negyven százalékra csökkenti a „Truss–Kwarteng-csomag”.
Hiába mondta el Truss élete alighanem legjobb Margaret Thatcher-imitációit hozva, hogy a toryk az emberek oldalán állnak és hogy az Egyesült Királyságra jelenleg leselkedő pénzügyi-megélhetési válság legjobb ellenszere az adócsökkentés, a piacok valamiért nem fogadták akkora örömmel a csomagot.
Ennek több oka is volt. Egyrészt kiderült, hogy – ahogy Rishi Sunak egyébként arra felhívta a figyelmet – a brit kormány hitelből szeretné fedezni az adócsökkentés miatt kieső bevételeit, pedig Truss ezt a kampány során kategorikusan tagadta. Másrészt
ami bizalmatlanságot szült a brit kormánnyal és a font sterlinggel szemben. Be is szakadt a font–dollár-árfolyam: kis híján paritásba állt a két valuta.
Truss és Kwarteng ázsiójának egyik sem tett különösebben jót. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök október elején még váltig állította, hogy végig fogja vinni ezt a projektjét, a múlt hét végére azért egyértelművé vált, hogy a realitás nem ez.
Liz Trussnak ezen a napon két vezéráldozatot is hoznia kellett: el kellett engednie a társasági adó csökkentésével kapcsolatos, körülbelül 18 milliárd font (!) összértékű elképzelését, ami az adócsökkentési csomag egyik zászlóshajója volt. Truss emellett hazahívta az éppen az Egyesült Államokban tevékenykedő Kwasi Kwartenget, és közölte vele, hogy a továbbiakban nem számít a munkájára. Egy nap, két csapás – a piacokat viszont csak részben sikerült megnyugtatni.
Truss pénteken még egy váratlan lépést tett: Kwarteng helyére kinevezte Jeremy Huntot pénzügyminiszternek. Hunt neve ismerősen hangozhat az olvasó számára:
szolgált egészségügyi és külügyminiszterként is, illetve eddig kétszer próbálta meg átvenni a Konzervatív Párt vezetését – mindkétszer sikertelenül. Legutoljára éppen az idén, Truss ellenében (is).
Jeremy Hunt pénzügyminiszteri kinevezése sok mindent üzen egyszerre, de a legtisztábban természetesen azt, hogy Truss óriási bajban van. Hunt pénzügyminiszterként hétfőn bejelentette, hogy
ami a nemzetgazdaság szempontjából érthető és indokolt lépés – a miniszterelnök megítélése szempontjából viszont katasztrofális. Ezen az sem segít sokat, hogy Hunt személyében olyasvalakiből csinált pénzügyminisztert, aki soha nem is támogatta Truss indulását a toryk elnöki székéért. Hunt bejelentését egyébként elég pozitívan fogadták a piacon, a font erősödött is a dollárral szemben.
Figyelemre méltó, hogy a YouGov friss felmérései szerint
miközben 70 százalék körüli az elutasítottsága. Ilyen rossz véleménnyel utoljára 2019 nyarán voltak a kormányukról a britek, amikor még úgy tűnt, hogy a brexitből vagy nem lesz semmi, vagy hatalmas bukás lesz belőle. A miniszterelnök ballépéseinek sorozatát a toryk támogatottsága is megsínyli: a kutatóintézet múlt heti felmérése alapján úgy tűnik, hogy a konzervatívok egy most kiírandó választáson csak a szavazatok körülbelül egynegyedére számíthatnának, miközben a Munkáspárt népszerűsége 50 százalék körül van. Ennyire rosszul még az 1992-es fontválság idején sem szerepeltek a toryk a felméréseken.
Miközben a Munkáspárt Sir Keir Starmer vezetésével – teljes joggal – minden korábbinál magabiztosabbnak látszik a hamarosan bekövetkező hatalomátvételét illetően, a konzervatívok soraiban egyre nagyobb a mozgolódás: a nyilvánosságra került WhatsApp-üzenetek és névtelen nyilatkozatok alapján a párt hátsó soraiban
és a Rishi Sunak–Penny Mordaunt-párost juttassák a párt és a kormány élére.
Csakhogy: a szinte biztos bukást ígérő következő választás perspektívája mellett oly’ nagy tolongás jelenleg nincs Liz Truss pozíciójáért.
Ugyanakkor hat héttel a kinevezése után miniszterelnököt buktatni még a turbulens parlamenti életéről nevezetes Egyesült Királyságban sem ildomos dolog. Amellett súlyos legitimitási problémákat is felvetne, ha a toryk másodjára akarnának miniszterelnököt cserélni úgy, hogy 2019 óta nem voltak választások az országban – ráadásul
Jeremy Hunt hétfői bejelentése a legtöbb adócsökkentés visszavonásáról mindenesetre ismét újraosztja a lapokat a toryknál – Liz Truss számára rendkívül kedvezőtlen módon. Azok az ígéretek, amikkel az egykori külügyminiszter megnyerte a konzervatívok elnökválasztását, tarthatatlannak bizonyultak, s ez részben már abban a pillanatban is világos volt, amikor Truss megtette őket. Hogy éppen egy egykori riválisnak kell ezt most a kormány nevében kommunikálnia, az elsősorban nem Hunt problémája.
Már csak két kérdés maradt megválaszolatlanul: mikor érünk el az első nyílt konfrontációig Liz Truss és Jeremy Hunt között – és mennyi ideje van még Trussnak a Downing Street 10 alatt?
A nyitóképen: Liz Truss. Fotó: DANIEL LEAL / POOL / AFP
A European Conservative arról számolt be: miközben Nagy-Britannia szolidaritásból fegyverezte fel Ukrajnát, védelmi ipara – és Boris Johnson szövetségesei – a háborút lehetőségként fogták fel.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Az élelmiszersegélyre szánt pénzhez kellett nyúlnia a kormányzatnak a Demokrata Párt hosszú költségvetési obstrukciója miatt.
Brit katonai vezetők szerint meg kell erősíteni az európai nukleáris elrettentést.
„Jövőre nem babra megy a játék. Védjük meg, amit közösen elértünk!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Íme, ezek a „soha el nem hangzott mondatok” az „általuk nem ismert emberek” szájából.
