Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Hatalomra kerülése után két nappal meghalt a királynő, most pedig mélypontra került a font a gazdasági tervei miatt: Liz Trussnak nehezen indul a kormányzás.
Olyan régen volt már augusztus, hogy szinte már el is felejtettük, mi történt ebben a múlt ködébe vesző hónapban. Persze erre-arra még emlékszünk, de arra talán már nem olyan élénken, hogy a brit konzervatívok akkoriban éppen új pártelnököt kerestek maguknak. A választék Rishi Sunak egykori kincstári kancellárból (pénzügyminiszterből) és Liz Truss egykori külügyminiszterből állt, a párharc végül az utóbbi győzelmével végződött. Truss győzelmének számos oka volt, a kampánnyal pedig részletesen foglalkoztunk mind az online, mind pedig a nyomtatott Mandiner felületein is.
Volt a kampánynak egy olyan mozzanata, amikor Rishi Sunak, aki végig egyfajta underdogként, esélytelen jelöltként küzdött a versenyben, azzal vádolta meg Trusst, hogy az általa megígért hatalmas adócsökkentési csomagot valójában az ország eladósításával akarja finanszírozni.
Liz Truss persze tagadott: a mélyen tisztelt Ház ne aggódjon egy másodpercig sem, minden ki van számolva, nem lesz itt semmi gond. Egy kampány során persze mindent hajlamosak vagyunk abban a keretben értelmezni, hogy az egyik jelölt mindenáron le akarja nyomni a másikat, ezért mindenfajta megalapozatlan vádakkal illeti annak terveit.
Természetesen biztos, hogy Sunakot ez is motiválta, amikor ilyesmivel gyanúsította meg versenytársát, de az is valószínű, hogy a szakember csapatában azért voltak olyanok, akik utánaszámoltak Truss terveinek, s rájöttek, hogy tényleg nem jön ki a matek.
„Liz, őszintének kell lennünk. Nem tudod hitelfelvétellel legyőzni az inflációt, ez nem egy terv, ez egy tündérmese”
– mondta Sunak egy vitán Trussnak, illetve retrospektíven kijelenthető, hogy leginkább a falnak.
Köztudott, hogy Liz Truss végül megnyerte a konzervatívok elnökjelölti castingját, a közelmúltban elhunyt II. Erzsébet királynő ki is nevezte miniszterelnöknek, felállt az új kabinet is. Truss és pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng múlt pénteken be is mutatta az új költségvetés, az úgynevezett minibüdzsé tervét, amiben – csodák csodája – található egy 72 milliárd fontos hitelcsomag is, aminek a felvételével a kormány igyekezne kiegyensúlyozni a Truss-féle adócsökkentési csomag okozta bevételkieséseket. Érdemes kiemelni, hogy ebben a dokumentumban az elmúlt öt évtized legátfogóbb brit adóreform-tervezetének csak egy része szerepel, a maradékról a későbbiekben döntenek majd.
Annak ellenére, hogy az adócsökkentési terveket tartalmazó költségvetés természetesen pozitív fogadtatásban részesült a brit adófizetőknél és vállalkozásoknál, az új kormányt rengeteg bírálat érte amiatt, hogy
A Truss-kabinet nem tett közzé előzetes előrejelzéseket a brit gazdaság várható állapotával és teljesítményével kapcsolatban, ami számos nemzetközi szereplőt váratlanul ért.
Az új büdzsével kapcsolatban a legtöbben azt problematizálják, hogy amellett, hogy várhatóan növelni fogja az egyenlőtlenségeket a brit társadalomban, csak újabb löketet ad a szigetország lakóinak mindennapjait megkeserítő megélhetési válságnak és az inflációnak.
Mivel az új kormány eddig nem kommunikált nyíltan a költségvetési céljaival kapcsolatban, az új büdzsét a piacok is bizalmatlansággal fogadták. Ez a font árfolyamán is meglátszott,
A hétfői napon 1,03 amerikai dollárt adtak egy font sterlingért, ami történelmi mélypontnak számít.
A csomag kapcsán a Nemzetközi Valutaalap, az IMF is szokatlanul erősen bírálta a Truss-kormányt. Az IMF értékelése szerint a kormány tervei az egyenlőtlenségek növelése – az új adócsomagban több olyan módosítást is találni, amely a legjómódúbbaknak kedvez – mellett az áremelkedésekre is negatív hatással lehet.
ugyanakkor a kormányt sem hagyta hidegen. London azzal vágott vissza, hogy a Nemzetközi Valutaalap által kívánatosnak tartott gazdaságpolitika éveken át lassította a brit gazdaság növekedését, ami a jelenlegi helyzetben teljesen megengedhetetlen.
Ugyanakkor nem a font az egyetlen, amely megsínylette az új költségvetés körüli felfordulást, hiszen hirtelen a brit állampapírok is égetni kezdték London hitelezőinek zsebét. Ez azért jelent problémát rengeteg britnek, mert a viszonylag kiszámítható hozamuk miatt számos magánnyugdíjpénztár fektet állampapírokba, a jelenlegi helyzetben viszont félő, hogy a pénztártagok befektetései még többet veszítenek majd az értékükből.
Szerdán a Bank of Englandnek is közbe kellett lépnie, hogy megnyugtassa a piacokat: a pénzintézet bejelentette, hogy sebesen állampapírvásárlásba fog kezdeni, hogy megelőzze a kialakulóban lévő válságot.
A szigetországban sokan attól tartanak, hogy az ottani valuta lassanként paritásba áll az amerikaival, ami a dollár közelmúltban tapasztalható erősödése miatt nem is tűnik teljesen valószínűtlennek.
A negatív hatások ellenére a Truss-kormány egyelőre kitart az adócsökkentések terve mellett. A kabinet azt is bejelentette, hogy igyekszik költségcsökkentésbe kezdeni, bár az kérdéses, hogy ez a tűzoltáson kívül elég lesz-e bármire.
London most azt ígéri, hogy november második felében részletesebb terveket és előrejelzéseket fog közölni az adócsökkentések további menetrendjével kapcsolatban, csakhogy addig még majdnem két hónap van hátra. Az ellenzéki Munkáspárt felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az új költségvetés tervezetét – de erről Liz Truss és kormánya egyelőre hallani sem akar.
A nyitóképen: Liz Truss a Downing Street 10 előtt. Fotó: DANIEL LEAL / AFP