Fellélegezhet Zelenszkij: meg sem állt Kijevig a német vezérkari főnök, hogy közölje vele a jó hírt

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.

Oroszország továbbra is milliárdokat keres az olaj, a gáz és a szén exportjával - írja a Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) finnországi székhelyű, független kutatóközpont keddi jelentésében.
Az árak meredek emelkedése miatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítésével az ukrajnai háború első hat hónapjában – állapítja meg a Crea. Ez vélhetőleg több, mint amennyit Moszkva a háborúra kiad. A Crea 100 milliárd euróra becsülte a hadiköltségeket. A fosszilis energiahordozók exportja 43 milliárd euróval járulhatott hozzá az orosz költségvetéshez és az Ukrajna elleni háború finanszírozásához.
A kutatók megjegyezték, hogy bár az Európai Unió jelentősen csökkentette az olaj, a gáz és a szén importját Oroszországból az elmúlt hat hónapban, becslések szerint így is mintegy 85 milliárd dollárt fizetett orosz energiahordozókért. A Crea rámutat, hogy az uniós tagországok közül Németország vásárolt a legnagyobb értékben (19 milliárd euró) orosz olajat, gázt és szenet.
Globálisan ennél csak Kína fizetett többet (34,9 milliárd euró) az orosz energiahordozókért a szóban forgó időszakban. Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok harmadik legnagyobb fogyasztója Hollandia 11,1 milliárd euróval. A tanulmány az ukrajnai háború megindításának napja, 2022. február 24. és az augusztus 24. közötti időszakot öleli fel. A kutatóközpont az energiahordozók vezetékes és tengeri kereskedelméből származó adatok alapján készítette jelentését.
(MTI)
Nyitókép: Kirill Kudryavtsev/AFP