Az ötlet Szászország kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnökétől, Michael Kretschmertől származik. A kelet-németországi tartomány kormányfőjét hagyományosan a CDU oroszbarát szárnyához szokás sorolni, ami mostanában nem számít olyan jó ajánlólevélnek. Kretschmer júliusban nyilatkozta azt, hogy „Szilárd meggyőződésem, hogy továbbra is szükségünk van ezekre [az orosz] a nyersanyagszállításokra. Másodszor pedig
azt gondolom, hogy meg kell próbálnunk közösen afelé terelni az orosz elnököt és Ukrajnát, hogy befagyasszuk ezt a konfliktust.
Ami most folyik, az nem ez”.
Ez ma nem szalonképes álláspont Németországban – és tulajdonképpen afféle szász sajátosság is. Kretschmer egyébként szorb elődje, Stanislaw Tillich 2009-ben Drezdában kitüntette Putyint (aki azelőtt az Elba-parti Firenzében működött KGB-ügynökként), Kretschmer maga pedig is többször találkozott az orosz elnökkel – a párttársak nem kis megrökönyödésére.
A szász miniszterelnök tehát előhozakodott ezzel a javaslattal, válaszul pedig természetesen ragadozómadárként csapott le rá a mainstream német média, a baloldal, sőt, még saját pártja is. Az időközben németországi ukrán nagyköveti tisztségéből visszahívott, lotyaszájú Andrej Melnyik is megszólalt, szerinte hányingerkeltő Kretschmer álláspontja és Putyin-közelisége.