Miért fontos Orbán az amerikai konzervatívoknak?

Galileo Galilei a pisai ferde toronyból ledobott vasgolyók példáján keresztül bebizonyította, hogy nem számít, milyen nagy vagy súlyos egy tárgy, a gravitáció egyformán hat rá. Valahogy így van az Egyesült Államok és Magyarország esete is: az egyik egy kontinensnyi szuperhatalom, a másik egy kis ország Európa közepén, és mégis, a két ország konzervatív politikusai az elmúlt években egyre inkább egymásra találnak és ugyanabba az irányba tendálnak – így kezdődik Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója esszéje, ami a svájci Weltwochéban jelent meg.

Orbán szerint ez abban is megnyilvánul, hogy „a republikánus párt legfontosabb rendezvényét”, a Conservative Political Action Conference-t (CPAC) nemrégiben Budapesten rendezték meg. A politikus szerint ennek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a párt először hozta el Európába ezt a rendezvényt – méghozzá éppen Budapestre. Ez a történet most folytatódik, hiszen Orbán Viktor augusztus 4-én Texasban mond beszédet az ottani CPAC-en.

Ugyanazokkal a problémákkal küzdenek itthon és Amerikában

„Meggyőződésem, hogy a kölcsönös érdeklődés alapja az, hogy a magyarországi konzervatív jobboldal és az amerikai republikánusok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek” – írja Orbán Balázs. A progresszív baloldal és a liberálisok utópisztikus elképzelései aláássák a nyugati civilizáció legalapvetőbb értékeit, és hiába nyerték meg a konzervatívok és a liberálisok közösen a hidegháborút, utóbbiak az elmúlt harminc évben az előbbiek ellen fordultak – véli a politikus, aki szerint

„Nem véletlen, hogy Orbán Viktor tizenkét pontban fogalmazta meg a konzervatív siker receptjét a CPAC-es beszédében” – írja Orbán Balázs.

A miniszterelnök politikai igazgatója kiemeli: a konzervatívoknak végre merniük kell a saját szabályaik szerint játszani, nem hagyhatják, hogy az ellenoldal a saját koordinátarendszerébe kényszerítse őket. A nemzeti érdeket kell képviselni az ideológiák helyett, saját médiára van szükség és erős gazdaságpolitikát kell folytatni – idézi fel a miniszterelnök pontjait Orbán Balázs. Legalább ilyen fontos az egyre összetettebb valóság megértése olvasmányokon keresztül – és a hit. „Hit nélkül az ember abba a csapdába eshet, hogy azt hiszi, mindent megtehet. A történelem azt tanítja nekünk, hogy ez után következik a legnagyobb keserűség” – írja a politikus.

Közösek az aggodalmak

A szerző szerint a republikánusok és a magyar jobboldal is felismerte, hogy a baloldaliak és a liberálisok szövetsége nagyon veszélyes, mert alapjaiban akarja átalakítani a társadalmat, amiben élünk. „A szólásszabadságot és tágabb értelemben véve az emberi jogokat a tolerancia és a politikai korrektség jegyében korlátozzák:

emellett a tervszerű lakosságcsere is aláássa az állami szuverenitást” – állítja Orbán Balázs, aki szerint Magyarországon sikerült megálljt parancsolni ennek a folyamatnak, ez pedig a tengerentúli konzervatívok érdeklődését is felkeltette.

„Úgy látom, a republikánusok ugyanazzal az aggodalommal szemlélik az amerikai progresszívek háborús politikáját, mint mi” – írja Orbán. Szerinte kifejezetten riasztó az a valóságtagadás, amivel az egyszeri polgárokra akarják terhelni a háború költségeit. „Amíg nekünk a háború és a szankciók minden gazdasági következményével számolnunk kell, a Biden-adminisztráció egyoldalúan felmondta a Magyarországgal kötött, a kettős adózás megelőzéséről szóló megállapodást, hogy így kényszerítse rá Magyarországot a globális minimumadó elfogadására, ami nagyban rontaná gazdaságunk versenyképességét” – emlékeztet a politikus. Úgy látja:

miközben nyilvánvaló, hogy a szankciók csak meghosszabbítják a háborút, a fegyverszállítások pedig csak olajat öntenek a tűzre.

Orbán kijelenti: természetesen nincs szó arról, hogy a republikánusok és a magyar konzervatívok mindenről ugyanazt gondolják, mint ahogy az Egyesült Államok érdekei sem mindig egyeznek hazánkéival – az elmúlt években viszont megtanultak túllépni ezeken az ellentéteken. „A progresszív oldal átfogó, jól szervezett és mélyen beágyazott nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ez döbbentett rá bennünket arra, hogy nekünk is kapcsolódási pontokat kell keresnünk és a közös dolgainkra kell építenünk ott, ahol egyeznek az értékeink, vagy ahol az érdekeink egybeesnek. Csak így van esélyünk a sikerre” – zárja sorait a miniszterelnök politikai igazgatója.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP