Nyitóképen: Mark Rutte egy hollandiai szarvarmarhafarmon július 13-án (Koen van Weel / ANP MAG / ANP via AFP)
Nem tudni, hogy Christianne van der Wal, a holland kormány természet- és nitrogénpolitikáért felelős államtitkár szereti-e Michel Houellebecq könyveit. Azt viszont igen, hogy a négygyermekes, csellórajongó politikus június végén hirtelen az ünnepelt francia író Szerotonin című, 2019-ben megjelent regényének világába – erről a Mandiner is közölt recenziót – csöppent, amikor az első dühödt gazdák megjelentek a házánál.
Hollandia életét az elmúlt két hétben agrártüntetések sora határozta meg,
traktorok és más mezőgazdasági gépek torlaszolták el az ország autópályáit és a szupermarketek raktárait, miközben a rendőrség már lőni is kénytelen volt.
Videón a holland gazdatüntetések jelenetei
A szennyező holland mezőgazdaság
A holland gazdák dühe egyáltalán nem újkeletű. Mark Rutte jobboldali-liberális kormánya az elmúlt években többször is igyekezett olyan intézkedéseket hozni, amik Hollandia nitrogén- és ammóniakibocsátásának csökkentését célozták. A kormány tervei folyamatosan a gazdák ellenállásába ütköztek, ami 2019 óta több alkalommal is demonstrációk és blokádok képében mutatkozott meg.
De mi a gond Hollandiában? A körülbelül fél magyarországnyi területű Hollandia Európa egyik legkorszerűbb, legtermelékenyebb és legversenyképesebb mezőgazdaságával rendelkezik, amit a szektorban alkalmazott csúcsmodern technika és persze rengeteg vegyszer alapoz meg. Nem új keletűek azok a jelentések, amik kiemelik, hogy
a holland mezőgazdaság brutális módon szennyezi a környezetet,
ám a Rutte-kormányok kezdetben elég kelletlenül reagáltak a főleg a baloldalról érkező reformkövetelésekre. 2019-ben viszont született egy bírósági ítélet, ami arra kötelezte a kabinetet, hogy lépjen fel a szennyezés ellen – és nagyjából itt kezdődtek el azok az agrártüntetések, amik júniusban ismét intenzívvé váltak.
Mark Rutte levágná a teheneket
A kormány Van der Wallal az élen a múlt hónapban előhozakodott egy új nitrogénstratégiával – ez a nevével ellentétben az ammóniakibocsátás kérdésével is foglalkozik –, ami csonkolásszerű teljesítménycsökkentéseket irányoz elő az agrárszektorban. Létezik egy felmérés, amely szerint Hollandia ammóniakibocsátásának 85 százalékáért felel a mezőgazdaság, az új stratégia pedig azt a célt tűzi ki, hogy a következő tíz évben ez a kibocsátás megfeleződjön.
Mi a baj az ammóniával?
Az ammónia (NH3) keletkezése és felhasználása a modern mezőgazdaság egyik elkerülhetetlen velejárója. Ammóniát használnak a műtrágyagyártás során, és a szarvasmarhák ürüléke és vizelete is tartalmazza ezt a vegyületet. A probléma az, hogy az ammónia a talajba kerülve üvegházhatású gázzá alakul át, s így hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A szarvasmarhák ürülékében található vegyi anyagok ráadásul károsak a talajra és a környező élővilág sokféleségére is.
Az ammónia (NH3) keletkezése és felhasználása a modern mezőgazdaság egyik elkerülhetetlen velejárója. Ammóniát használnak a műtrágyagyártás során, és a szarvasmarhák ürüléke és vizelete is tartalmazza ezt a vegyületet. A probléma az, hogy az ammónia a talajba kerülve üvegházhatású gázzá alakul át, s így hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A szarvasmarhák ürülékében található vegyi anyagok ráadásul károsak a talajra és a környező élővilág sokféleségére is.Ahhoz, hogy az ammóniakibocsátást csökkenthessék, a hollandiai szarvasmarha-állomány jelentős részének felszámolását tervezi a kormány, ami érthető módon hatalmas felháborodást váltott ki a gazdáknál.