Dühös gazdatüntetések rázzák meg a békés Hollandiát: Mark Rutte kormánya korlátozná az ammóniát termelő szarvasmarhák számát – de az ellenállás fokozódik, egy rendőr meglőtt egy parasztfiút is.
Nyitóképen: Mark Rutte egy hollandiai szarvarmarhafarmon július 13-án (Koen van Weel / ANP MAG / ANP via AFP)
Nem tudni, hogy Christianne van der Wal, a holland kormány természet- és nitrogénpolitikáért felelős államtitkár szereti-e Michel Houellebecq könyveit. Azt viszont igen, hogy a négygyermekes, csellórajongó politikus június végén hirtelen az ünnepelt francia író Szerotonin című, 2019-ben megjelent regényének világába – erről a Mandiner is közölt recenziót – csöppent, amikor az első dühödt gazdák megjelentek a házánál.
traktorok és más mezőgazdasági gépek torlaszolták el az ország autópályáit és a szupermarketek raktárait, miközben a rendőrség már lőni is kénytelen volt.
Videón a holland gazdatüntetések jelenetei
A holland gazdák dühe egyáltalán nem újkeletű. Mark Rutte jobboldali-liberális kormánya az elmúlt években többször is igyekezett olyan intézkedéseket hozni, amik Hollandia nitrogén- és ammóniakibocsátásának csökkentését célozták. A kormány tervei folyamatosan a gazdák ellenállásába ütköztek, ami 2019 óta több alkalommal is demonstrációk és blokádok képében mutatkozott meg.
De mi a gond Hollandiában? A körülbelül fél magyarországnyi területű Hollandia Európa egyik legkorszerűbb, legtermelékenyebb és legversenyképesebb mezőgazdaságával rendelkezik, amit a szektorban alkalmazott csúcsmodern technika és persze rengeteg vegyszer alapoz meg. Nem új keletűek azok a jelentések, amik kiemelik, hogy
ám a Rutte-kormányok kezdetben elég kelletlenül reagáltak a főleg a baloldalról érkező reformkövetelésekre. 2019-ben viszont született egy bírósági ítélet, ami arra kötelezte a kabinetet, hogy lépjen fel a szennyezés ellen – és nagyjából itt kezdődtek el azok az agrártüntetések, amik júniusban ismét intenzívvé váltak.
A kormány Van der Wallal az élen a múlt hónapban előhozakodott egy új nitrogénstratégiával – ez a nevével ellentétben az ammóniakibocsátás kérdésével is foglalkozik –, ami csonkolásszerű teljesítménycsökkentéseket irányoz elő az agrárszektorban. Létezik egy felmérés, amely szerint Hollandia ammóniakibocsátásának 85 százalékáért felel a mezőgazdaság, az új stratégia pedig azt a célt tűzi ki, hogy a következő tíz évben ez a kibocsátás megfeleződjön.
Mi a baj az ammóniával?
Az ammónia (NH3) keletkezése és felhasználása a modern mezőgazdaság egyik elkerülhetetlen velejárója. Ammóniát használnak a műtrágyagyártás során, és a szarvasmarhák ürüléke és vizelete is tartalmazza ezt a vegyületet. A probléma az, hogy az ammónia a talajba kerülve üvegházhatású gázzá alakul át, s így hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A szarvasmarhák ürülékében található vegyi anyagok ráadásul károsak a talajra és a környező élővilág sokféleségére is.
Ahhoz, hogy az ammóniakibocsátást csökkenthessék, a hollandiai szarvasmarha-állomány jelentős részének felszámolását tervezi a kormány, ami érthető módon hatalmas felháborodást váltott ki a gazdáknál.
Az állattartók, akiket az elmúlt évtizedekben a kormányok is arra biztattak, hogy növeljék a szarvasmarha-állományukat, most úgy érzik, elárulták őket. A tervek szerint
Tiszta sor: kevesebb tehén, kevesebb tehénlepény, kevesebb ammónia. És több dühös gazda, akik nem tudják, mihez kezdjenek, ha fel kell számolniuk a gazdaságaikat.
A gazdák az ország több városában is tüntetnek, blokád alá vonják az utakat, ami fennakadásokat okoz például az élelmiszer-ellátásban is. A tüntetés-sorozat eddigi legijesztőbb pillanata kétségkívül az volt, amikor
majdnem megölve az egyik gazda tizenhat éves fiát.
Mark Rutte már tárgyalna a gazdákkal, de azok egyelőre hallani sem akarnak ilyesmiről. A kormányfő azt mondta, megérti a gazdák aggodalmait, hangsúlyozva, hogy a kormány mindenkit kártalanítani fog, akinek az új stratégia miatt vesztesége keletkezik. A legtöbb állattartó persze inkább egy teljes hátraarcot látna szívesen a kormány részéről, de ez egyelőre nem tűnik valószínűnek. Ha Rutte elengedné a nitrogénstratégiát, óriási támadási felületet biztosítana az elmúlt években egyre széleskörűbb támogatottságot szerző zöldpártoknak, amibe a kormányfő aligha menne bele szívesen.
Holland kollégáik melletti szolidaritásból a német gazdák is szerveztek néhány megmozdulást, s talán nem túlzás abból kiindulni, hogy a nem túl távoli jövőben
Az ok ugyanis univerzális: az ammónia okozta problémákkal előbb vagy utóbb minden kormánynak foglalkoznia kell majd, a válaszok pedig könnyedén szülhetnek súlyos érdekellentéteket a mezőgazdasági szektorral.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Újra jelentkezik a Mesterterv.
A kutatók szerint ha a felmelegedés folytatódik, a következő évtizedben az élelmiszerárak még gyorsabban emelkedhetnek.
A fiatalok ezrei palesztin zászlókat és szivárványzászlókat lengetve tiltakoztak a katonai szolgálat esetlegese bevezetése ellen.
A tüntetést március 6-án 16 órától tartják az Istvánhegyi út 84/b szám alatt, Ukrajna budapesti nagykövetsége előtt.
A magyar miniszterelnök videóüzenetben utasította vissza Zelenszkij katonai fenyegetését.
A honvédség továbbra is részt vállal a veszélyeztetett térségekben tartózkodó magyarok kimenekítésében.
