A szombati választásokat követően vereséget szenvedett a Scott Morrison ausztrál kormányfő vezette koalíció, és csaknem egy évtized után a balközép Munkáspárt alakíthat kormányt. Morrison beismerte vereségét, Anthony Albanese munkáspárti vezető pedig kijelentette, hogy megnyerték a választást. A részleges választási eredmények alapján a Morrison vezette liberális-nemzeti pártszövetség elsősorban Nyugat-Ausztráliában, főként a sűrűn lakott városi körzetekben szerepelt rosszul.
Ma este beszéltem az ellenzék vezetőjével, a leendő miniszterelnökkel, Anthony Albanese-zel. Gratuláltan neki a ma esti választási győzelméhez”
– mondta Morrisson, aki a vereség után leköszönt a Liberális Párt éléről.
Az ABC televízió által a szavazatok felének feldolgozása után közzétett előrejelzése szerint a Munkáspártnak lesz a legtöbb mandátuma a képviselőházban. Az eddig megszerzett 72 mandátum birtokában azonban még nem bizonyos, hogy sikerül az abszolút többséghez szükséges 76 képviselői helyre szert tennie, amely elegendő lenne ahhoz, hogy koalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Mintegy 17,2 millió szavazót szólítottak az urnákhoz. Ausztráliában a választási részvétel kötelező, és a parlament 151 tagját 3 évre választják. A szenátus 76 tagja közül negyvenet szintén most választottak meg hat évre. A koronavírus-járvány miatt telefonon és levélben is lehetett szavazni.
A súlyos természeti katasztrófák és a koronavírus-világjárvány jellemezte három év után az ausztrálok szokatlanul nagy számban szavaztak a környezetvédő kisebb pártok jelöltjeire. Függetlenek és a Zöld párt több, a korábban hagyományosan a konzervatívokra szavazó városi választókerületben is nyerésre állnak.
A Munkáspárt több pénzügyi segítséget, a minimálbér emelését és erős szociális hálót ígért, miközben Ausztráliában 2001 óta most a legmagasabb az infláció, és szárnyalnak az ingatlanárak. Külpolitikai téren csendes-óceáni védelmi iskola létrehozását ígérte, ahol a szomszédos országok hadseregeit képeznék válaszul Kína térnyerésével szemben. Az éghajlatváltozás elleni fellépés is szerepelt a választási ígéretek között: 2050-re 43 százalékkal szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.