Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Baloldaliak tüntettek kedden Buenos Airesben tiltakozásul az Alberto Fernandez elnök balközép kormánya és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között létrejött megállapodás ellen, amelynek keretében a latin-amerikai ország visszafizet egy 44 milliárd dolláros hitelt.
„Nemet az IMF-fel kötött megállapodásra, nemet a külföldi adósság visszafizetésére!” jelszóval mintegy 200 mozgalom és egyesület aktivistái gyűltek össze a kormánypalota előtt, hogy követeljék a nemzetközi intézménnyel folytatott tárgyalások megszakítását. Fernandez elnök kormányának „emlékeznie kell az argentin történelemre: az IMF-fel 1983 óta kötött összes megállapodás káoszt hozott, hiperinflációval és hatalmas szociális válságokkal végződött” – jelentette ki Myriam Bregman, parlamenti képviselő, a Baloldal és a Munkások Egységfrontja (FIT-U) nevű párt képviselője az AFP francia hírügynökségnek. Hozzátette: a kormánynak bizonyítania kell, hogy ez alkalommal a dolgok másként történnek majd.
A megállapodás 2036-ig terjedő lejáratot ír elő gazdasági reformokért, különösen a költségvetési hiány fokozatos csökkentéséért és az infláció ellenőrzéséért cserében. A kormány szerint a megállapodás nem befolyásolja a szociális kiadásokat vagy a gazdasági növekedést. A megállapodásnak „semmi köze az argentin nép szükségleteihez, ez törvénytelen és kifizethetetlen adósság” – jelentette ki Vilma Ripoll, a FIT-U másik vezetője.
Martin Guzman gazdasági miniszter szerint a kormány reményei szerint sikerül meghatározni az új finanszírozási program feltételeit még a március 22-i határidő előtt, amikorra Argentínának 2,85 milliárd dollárt kell kifizetnie. Három év recesszió után, amelyből az utolsó kettő a koronavírus világjárvány hatásaihoz kapcsolódott, az argentin gazdaság 2021-ben erőteljesen fellendült, az év első tizenegy hónapjában 10,3 százalékos növekedést ért el (2022-re 4 százalékos növekedést terveznek). Az infláció azonban továbbra is nagyon magas, 2021-re 50,9 százalék körüli (2022-re 33 százalék várható) a latin-amerikai országban, ahol a szegénység a lakosság 40 százalékát érinti.
(MTI)
Fotó: Elena BOFFETTA / AFP