„A párbeszéd mindig fontos, és amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy „találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak.
A párbeszéd mindig fontos, és amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb”
– fogalmazott a NATO főtitkára. Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.
de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO –nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.
Jens Stoltenberg és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy „pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.
Olaf Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta:
Mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.
Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.
Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Jens Stoltenberg.
(MTI)
Fotó: HANNIBAL HANSCHKE / REUTERS POOL / dpa Picture-Alliance via AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Az oroszok nem akartak háborút, a pofont a Nyugat provokálta ki – jelentette ki a Munkáspárt elnöke.
Tényleg nem értelek titeket, kedves Elkötelezett Ellenzékiek.
