A Cato Intézet tavalyi felméréséből kiderül, hogy az amerikaiak több mint a fele úgy gondolja, hogy a véleménycenzúra aggasztóbb mint az álhírterjesztés. Összefoglaló.
Az amerikaiak háromnegyede úgy gondolja, hogy nem méltányos és fair a közösségi médiumok tartalom-moderálása – derül ki a Cato Intézet 2021-es kutatásából (Cato 2021 Speech and Social Media National Survey). Az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb libertárius kutatóintézet a YouGov nevű internetes piackutató és adatelemző cég közreműködésével 2 ezer állampolgárt kérdezett meg 2021 augusztus 11-e és 16-a között.
A megkérdezettek közel kétharmada (60 százaléka) tartaná jobbnak, ha a platformok szélesebb rendelkezési jogot hagynának a felhasználók számára azt illetően, hogy tetszésük szerinti tartalmat fogyasszanak hírfolyamukban. Szemben a megkérdezettek 40 százalékával, aki úgy véli, hogy a platformok helyesen cselekednek, amikor elrejtik a szerintük a tartalomfogyasztókra káros tartalmakat.
A kutatásból kiderül, hogy
2011-ben a Gallup még azt mérte, hogy az amerikaiak pozitívabban ítélik meg az elektronikai ipart, mint a banki, olaj- vagy gázipari ágazatok tevékenységét. 2018-ban azonban ez az optimizmus csökkent – mostanában az átlagos amerikai a szigorúan szabályozott pénzügyi piaci ágazatra tekint pozitívabban.
a liberális világnézetűeknek azonban szintén több mint a fele (52 százaléka) úgy véli, hogy számukra személyesen a közösségi média csak jót tett.
Ennek kapcsán a kutatásból kiderül, hogy a liberálisok alapvetően hajlamosabbak így gondolkodni: a mélyen liberálisan gondolkodók 72 százaléka véli úgy, hogy a közösségi médiából ő személyesen csak profitálni tud. A meggyőzhetetlen konzervatívok esetében ez az arány mindössze 56 százalék.
A Cato Intézet kutatása ezen felül számos érdekes összefüggésre világít rá. Egyike ezeknek, hogy a liberális világnézettel rendelkező felhasználók inkább hajlamosak jelenteni más felhasználókat a platformok moderátorai előtt. A meggyőződéses liberálisok közül háromszor annyian tesznek így mint a meggyőzhetetlen konzervatívok táborához tartozók.
Ugyanez igaz a letiltásokra is: a megingathatatlan liberálisok nagyobb eséllyel tiltják le vagy törlik az ismerőseik közül a velük egyet nem értőket.
A Cato Intézet kutatása alapján fény derül arra is, hogy a konzervatívok fiókjait nagyobb arányban blokkolják moderálási célból a platformok, mint a mérsékeltebb, illetve meggyőződéses liberális felhasználók fiókjait.
A fentiek miatt a megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy
Ezt az álláspontot liberálisok és konzervatívok egyaránt osztják azzal, hogy utóbbi tábor inkább bizalmatlan a platformok moderálási gyakorlatát illetően.
Éppen ezért az amerikaiak több mint a fele, 58 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok Alkotmányának első módosításában rögzített szólásszabadság sztenderjei szerint kellene moderálni a tartalmakat. A republikánusok és a demokraták azonban eltérő véleménnyel vannak arról, hogy miként történjen ez. A republikánus tábor 82 százaléka és a függetlenek 60 százaléka véli úgy, hogy kifejezetten az első alkotmánymódosítás szabályait kellene alkalmazni, míg a demokrata szavazók úgy látják, hogy a platformok maguk alakíthatnák ki a véleménymoderálásra vonatkozó részletszabályokat.
Mindent összevetve
Úgy látják ugyanis, hogy ha a közösségi médiumok túl sok erőfeszítést tesznek azért, hogy eltávolítsák a félrevezetőnek tartott tartalmakat a platformokról, azzal növelik a valószínűségét annak, hogy valódi, megalapozott információt, hírt is eltávolítanak.
Ráadásul, a megkérdezettek több mint fele, 63 százaléka véli úgy, hogy a Facebook tényfeltáró szolgáltatása valamilyen szinten elfogult, s csak a megkérdezettek 37 százaléka véli úgy, hogy a tényfeltárás fair és objektív.Ezzel együtt a megkérdezettek 58 százaléka szerint a nép rosszabbul járna, ha a kormányzat venné át a tartalmak moderálását.
Az alanyokat megkérdezték arról is, mit gondolnak Joe Biden befolyásáról a közösségi médiát illetően.
A válaszadók közel fele, 45 százaléka véli úgy, hogy
míg 43 százalékuk úgy vélekedik, hogy nem. Ha a republikánus szavazókat kérdezték meg erről, a válasz sokkal meggyőzőbb. A republikánusok 80 százaléka látja a Biden-adminisztrációt a közösségi média hátterében, 17 százalék szerint nincs befolyás, s csak 4 százalékuk véli úgy, hogy a közösségi platformok épp hogy blokkolják Biden narratíváját. Ezzel szemben a demokraták 14 százaléka gondolja úgy, hogy Biden áll a közösségi média hátterében, 63 százalékuk kitart amellett, hogy a közösségi média politikailag semleges, 22 százalékuk pedig úgy látja, hogy a közösségi platformok blokkolják az elnök üzeneteit.
A megkérdezettek 55 százaléka egyetért azzal, hogy Donald Trumpot blokkolták a piacvezető médiumok (vagyis a Facebook és a Twitter). Ha a pártszimpátiát nézzük, a megosztottság igen erős: a demokraták 93 százaléka és a függetlenek 54 százaléka egyetért a lépéssel, míg a republikánusok 85 százaléka ellenzi az előző amerikai elnök blokkolását.
Ami a közösségi média megregulázását illeti,
míg a megkérdezettek 49 százaléka a szabályozás szigorítására szavaz.
Kép: Stanislav Kogiku / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
Dobozi Gergely
Ahogy Joe Biden néhány hónap leforgása alatt vált 81 éves vénemberré, úgy vált a tizenéve házasságtörő Gyurcsányból pillanatok alatt varázstalan szoknyavadász. Kohán Mátyás írása.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Joe Bident sem kíméli az új könyvében a volt politikus.
A meccs utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, drasztikus döntést fontolgat.
Öt rendőr fogta el a London-Heathrow repülőtéren.
Több ezren szolgálnak Zelenszkij hadseregében.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna miket csinált a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
