Sűrű év volt 2021 is, a járványhelyzet miatt gúzsba kötve (halál)táncolt a világ. Mintha egy szomorú végkifejlet felé haladna az emberiség történelme, megállíthatatlannak tűnő, negatív gazdasági, társadalmi folyamatokkal. Öt témát ragadok ki a sokból: mind az öt konfliktus pontosan tükrözi, mennyire nehéz átvágni a jelenkor gordiuszi csomóit.
Az év végi napokban a Mandiner külpolitikai szerzői vallanak kedvenc cikkeikről
A 2021-es évben készült külpolitikai témájú cikkeimből az alábbiakat választottam ki, hogy esetleges újraolvasásra ajánljam a tisztelt olvasók számára. Nem fontossági, hanem kronologikus sorrendben haladok végig rajtuk.
Nem egyszerű, viszont nehéz Szijjártó Péterhez bejutni, vele interjút készíteni. Idén januárban azonban gyorsabban átfutott a kérelmünk, és ennek oka a járvány- és vakcinahelyzet volt: a külügy kommunikálni akart. A miniszterrel január 21-én találkoztunk, közvetlenül az interjú után vitték ki a reptérre, csak a váltóöltönyét és a futócipőjét kapta fel és rohant Moszkvába. Ahogy másnap kiderült: egymillió ember beoltására alkalmas Sputnik V-oltóanyag vásárlásáról egyezett meg tárgyalásai során.
Az év első hónapjai a vakcinahiányról szóltak, illetve a beszerzési versenyről – az interjú elején erről a kérdésről esett szó. Az uniós beszerzések akadoztak, az uniós tagállamok alternatív forrásokat kerestek, a magyar diplomácia pedig a
A beszélgetés második felében a jogállamisági vita kapcsán a külügyminiszter meg volt győződve, hogy a brüsszeli kritikák a magyar parlamenti választás előtt sűrűsödni fognak, a néppárti vita ügyében pedig már akkor meglebegtette a Fidesz kiválását. A frissen beiktatott Biden-elnökségtől pragmatikus kapcsolatrendszert várt, míg optimistán nyilatkozott a magyar gazdaság járványhelyzet utáni újranyitásának volumenéről.
Amikor ezen az anyagon dolgoztam,
korlátozás alá kerülve a Facebookon. A cikk apropója az volt, hogy Mark Zuckerberg cége március elején bejelentette: Magyarországon is elkezdik a „hamis hírek szűrését” a felületen. Annak jártam utána, hogy milyen módszerekkel, kik és milyen szempontok alapján végzik a „tényellenőrzést” a Facebook-on.
A keresés, az anyaggyűjtés során láttam, hogy a big tech cég mintegy nyolcvan külső tényellenőrző szervezettel szerződött le, ezek auditálását pedig egy olyan amerikai intézet irányítja, amely mögött egy Soros-alapítvány pénze, illetve a Demokrata Párthoz köthető kapcsolatrendszer sejlik fel. A partnercégek ajánlásairól végül az FB Ellenőrző Bizottsága dönt,
vagy annak érdekeltségeivel.
Mint kiderült, a Facebook magyarországi tényellenőrző programját az AFP hírügynökséggel való együttműködésben kezdi meg, a francia cég tényellenőrző részlegének európai koordinátora pedig elárulta nekem az ellenőr nevét is: Záborszky Ede, az Index korábbi munkatársa. Aki régi ismerősöm, ezért azonnal fel is hívtam.
Ede készségesen elmesélte, hogyan került az AFP-hez, és azt is, hogy mit szűrnek és mit nem, milyen módszerekkel és milyen elvek alapján. A fakenews-szűrésről és annak kérdőjeleiről tehát ebben az interjúban olvashatnak.
Május első hetében a nemzetközi sajtó arról írt, hogy a kiújuló izraeli-palesztin konfliktus egy újabb klasszikus háború kirobbanásához vezethet. Május 12-én 850 rakétát lőttek ki Gázából izraeli célpontok ellen, és az izraeli légierő is bombázni kezdte a palesztin övezetet.
Május 13-án reggel mindkét fél budapesti képviselőjét megkerestem egy párhuzamos interjú tervével, felajánlva, hogy álláspontjaikat ismertetve saját szempontjukból magyarázzák el a magyar olvasóknak, hogy mi történik a terepen a Közel-Keleten.
több órás kommunikációs műveletbe telt a sajtósaikkal, míg végül ez mégis megvalósulhatott.
A háborús helyzet közvetlen kiváltó okairól, az időzítésről és a mögöttes politikai játszmákról, valamint Jeruzsálem státuszáról kérdeztem tehát ugyanazon a napon kis fáziskéséssel a Palesztin Állam budapesti nagykövetségének megbízott misszióvezetőjét, Fadi Elhusseinit, majd Izrael budapesti nagykövetét, Yacov Hadas-Handelsmant.
A nyár mellbevágó fejleménye volt, ahogy a világ végignézte, miként foglalják el a tálibok a 20 évvel ezelőtt tőlük megszabadított Afganisztánt. A Biden-kormányzat a 9/11-es terrortámadások 20. évfordulójára határozta meg az utolsó amerikai katona kivonásának dátumát, de augusztus közepére az ország rövid afgán kormányzati ellenállás után a tálibok kezére került, és elkezdődött a szövetségesek drámai evakuálása.
Ezekben a napokban
Egy korábban Afganisztánban szolgált magyar katonát, egy afgán elemzőt, egy korábban tolmácsként a NATO-erőknek segítő afgán menekültet és egy amerikai Afganisztán-szakértőt szólaltattam meg.
„Az első járőrnél az emberben van egy erős félelem, egy idő után azonban rájön, hogy az egész kiszámíthatatlan” – mondta lapunknak Kelemen József, aki 2010-ben szolgált Afganisztánban. A volt katonát, aki maga is látott terepen iszlamista fegyvereseket, arra kértük, hogy értékelje a tálib katonai hatalomátvételt, illetve az amerikai fegyveres demokrácia-export eredményességét.
Egy munkatársam segítségével kerültem a Facebookon összeköttetésbe egy korábban a magyaroknak is dolgozó, biztonsági okokból a neve elhallgatását kérő afgán férfival, aki akkor már egy európai országban várta menedékkérelmének elbírálását, aki rajtunk keresztül is segítséget akart kérni, hogy támogatást kapjon családja Afganisztánból való kimentésében. A férfi elmesélte, hogyan tudott kijutni a tálibok gyűrűjén keresztül az országból, és hogy milyen állapotok vannak most ott – cserébe mi is igyekeztünk neki segíteni a kérése teljesítésében.
A húsz évig tartó afganisztáni háború mérlegét, Amerika stratégiai ballépéseit a Budapesten élő Mohammad Ali Samay afgán elemzővel, majd a washingtoni Cato Institute vezető elemzőjével, Doug Bandow-val beszéltük át. Két nézőpont, majdnem ugyanaz a következtetés.
Az elmúlt hónapok egyik forró belpolitikai-külpolitikai hibrid témája a jogállamisági vita. Egy olyan jogi vita, amelyben az ominózus jogintézménynek nincs részletszabályozása az uniós alapszerződésekben, ezért
A tízmillió jogállamiság-szakértő hazájában két, a témát alaposan ismerő és kutató jogászt kértem meg, hogy szigorúan jogi szempontból magyarázzák el az okokat és az összefüggéseket. Bárd Petrával és Gát Ákos Bencével arról beszélgettünk, hogy milyen testületnek van hatásköre fellépni, ha egy uniós tagállamban sérül a jogállamiság, milyen történeti okai vannak annak, hogy a jogállamiság-vita mára teljesen átpolitizálódott, illetve helyes-e, ha az Európai Bizottság a jogállamisági kritériumok betartásához köti az uniós támogatások kifizetését.
Fotó: MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
A külügyminiszter szerint úgy látszik, Szlovákiában is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken.
Célkeresztbe kerültek az antifák. Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
